Lakásfelújítás részlete: a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet most jelent meg, nézzük ennek részleteit.
Kik jogosultak az állami támogatásra
A rendelet szerint a gyermeket nevelő szülők. Gyermeknek számít a legalább 12 hetes magzattól egészen 25 éves korig a gyermek. A támogatást házastársak és élettársak is igényelhetik. Legalább az igénylők egyikének legalább egy éve biztosítottnak kell lennie TB szempontból. Elvált szülőknél csak az egyik szülőnél lehet figyelembe venni a gyermeket.
Feltétel, hogy az igénylőnek vagy a gyermeknek legalább 50%-os tulajdonosnak kell lennie az érintett ingatlanban. Legalább egy éve ott kell lennie a bejelentett lakóhelynek (ezzel akarják elkerülni a családon belüli sakkozásokat az ingatlanokkal), továbbá köztartozásmentesnek is kell lenni.
Lakásfelújítás támogatás mértéke
A támogatás mértéke legfeljebb 3 millió Ft. A támogatást az elköltött anyag és munkadíj 50%-ig lehet igényelni, azaz 6 millió Ft-ot el kell költeni, hogy 3 millió Ft-ot visszakapjunk. A számlák fele szólhat anyagdíjról, fele munkadíjról. A számlát nem adhatja hozzátartozó, vagy hozzátartozó cége. Nem használható fel olyan számla, amit CSOK-nál már felhasználtak a költségek igazolására. Csak a rendes számlák fogadhatók el, az 5%-os ÁFA-mértékűek nem.
Mire lehet igényelni a 3 millió Ft lakástámogatást
Lehet még alapozási szerkezet megerősítésére (süllyedő alap, repedező fal), továbbá beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítésére, cseréjére.
Hogyan nyújtható be a támogatási kérelem és meddig igényelhető
A kérelmeket be lehet majd nyújtani ügyfélkapu segítségével, postán vagy kormányablaknál személyesen. A kérelmeket 30 napon belül kell majd elbírálnia az államkincstárnak. A folyósítást követő 180. napig a Kincstár jogosult a felhasználást ellenőrizni, érdemes lesz majd fényképekkel dokumentálni a kivitelezést. A munkák befejezését követő 60 napon belül kell benyújtani a számlákat – ezt a legutolsó számlától kell számítani -, de legkésőbb 2022. december 31-ig. Nincs tehát elkésve senki.
Lakásfelújítás konklúzió
Nagyon jó lehetőség minden gyermekes családnak, nagyon tágan határozták meg a felújítás körét, így biztos rengetegen tudnak majd élni a lehetőséggel. Ami valódi korlát, hogy a felújítási költséget előbb saját zsebből ki kell fizetni, ezért én arra számítok, hogy elenyésző számban lesznek azok, akik 1-1,5 millió Ft-nál több támogatást fognak igényelni, hiszen már ehhez is el kell költeni 2-3 millió Ft-ot, az embereknek pedig egész egyszerűen nincs ennyi megtakarításuk. Amire nagyon jó lesz, hogy az egyébként is bevállalt felújítás árának felét visszakapják: így mondjuk egy épületszigetelés után még mondjuk a kazánt is le tudják cserélni. Napelemes rendszerre is igénybe lehet venni, ezzel egyébként jobb döntés napelemet telepíteni, mint a néhány hónapja lefutott VEKOP és GINOP 0%-os hitelekkel, amikről itt írtam.
Érdemes a felújítást tervezőknek elgondolkozni rajta, hogy személyi hitelből vagy más forrásból szereznek némi pénzt, amivel megfinanszírozzák a felújítást, majd a visszatérítésből visszafizetik a hitel egy részét. Fűtéskorszerűsítésnél ez biztosan megéri. Nem elhanyagolható hatása a támogatásnak, hogy komoly gazdaság-fehérítési potenciálja van: a vállalkozó kénytelen lesz számlát adni a munkáról, hogy vissza lehessen igényelni a pénzt.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
A felnőttképzés elég sok változáson megy át jelenleg: a kormányzat úgy döntött, hogy megpróbálja megzabolázni a képzést nyújtókat, hogy átláthatóbbá tegye a tevékenységüket. Hogy ez mennyire jött össze, arról megoszlanak a vélemények. Eddig annyi biztos, hogy mindenkinek jobban át kell gondolnia a tevékenységét. Vannak egyértelmű szituációk, mint pl. egy adótanácsadó képzés, de nagyon sok esetben nem egyértelmű, hogy kell-e bejelentést tennünk.
Mi is változott
Az eddigi szabadon nyújtott képzéseket is be kell jelenteni a képzőnek – eddig ilyen nem volt. Minden képzés bejelentés vagy engedélyköteles lesz. Vigyázat: nem minden oktatási forma minősül képzésnek, amit józan ésszel annak gondolnánk. A jogszabály – mint sok más esetben – meghatározza a saját képzés definícióját, így ami nem fér bele a definícióba, azt nem kell sem bejelenteni, sem engedélyeztetni. Még akkor sem, ha mi magunktól képzésnek tekintjük.
A képzés definíciója
A felnőttképzési törvényt akkor kell alkalmazni, ha “szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló” oktatásról vagy képzésről van szó. Kompetencia alatt a törvény pedig a következőt érti: “olyan ismeretek, készségek és képességek összessége, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére”.
A két szabály összeolvasásából jön ki, hogy mikor is kell bejelentéssel vagy engedélyeztetéssel élni, ha képzést tartunk. Ha kétségünk van, akkor lehetőségünk van írni az Innovációs és Technológiai Minisztérium ügyfélszolgálatát megkeresni, ahol segítenek bekategorizálni a képzésünket.
Szervezett, célirányos, kompetenciaközpontú (kialakítás vagy fejlesztés) – a varázsszavak
Nagyon leegyszerűsítve, ha el akarjuk kerülni a bejelentést vagy engedélyeztetést – és úgy vélem, a legtöbb embernek ez a célja -, akkor a 3 fent írt elemből legalább egynek ki kell maradnia a képzésünkből.
A szervezettséget ne úgy értsük, hogy ennek hiánya azt jelenti, hogy ki-ki azt csinál amit akar. A keretei meglehetnek a képzésünknek; a szervezettség hiányán azt értjük, hogy nem egy konkrétan leírt eseménysoron megyünk végig, hanem az anyag a résztvevő(k) igényei és haladása függvényében dinamikusan változhat. Pl. ilyen egy coaching vagy akár egy korrepetálás, amikor az adott személy igényei fényében lehet egyes részeket teljesen kihagyunk, míg másoknál a tervezettnél sokkal többet időzünk.
Ha viszont már pl. egy nyelvvizsgára történő felkészítésről van szó, az engedélyköteles lesz, mert van beazonosítható képzési cél. Ugyan ez a helyzet pl. egy OKJ vizsgafelkészítésnél is.
Célirányosság
Talán ez lesz a leggyakoribb mentesítési ok. A legtöbb olyan tevékenységnél ugyanis amivel a sajtó riogatta az embereket, a célirányosság teljes mértékben hiányzik. Ide tartozik a videók megosztása, ahol a résztvevő maga dolgozza fel a videókat, vagy pedig a konferenciák vagy bemutató előadások, ahol egyáltalán nem is cél a kompetenciákat fejleszteni.
Felnőttképzés – Workshopok
A workshopokon rendszerint egy problémát oldanak meg, beszélnek meg a résztvevők. Együtt dolgoznak, de nem céljuk a kompetenciák fejlesztése. Ne feledjük, a jogszabálynak saját “kompetencia” fogalma van. Ha pl. egy marketing workshopon bemutatják, hogy egy vállalkozás hogyan növelte meg egy millió Ft-ból 10 millió Ft-tal a bevételeit, az egy hasznos eset bemutatása lesz. De ettől én nem leszek jobb marketinges, csak láttam egy működő példát. Ami lehet, hogy máshol nem működik. Ebben más pl. egy nyelvtanfolyamtól: ha a nyelvtanfolyamon megtanulom, hogy a “dog” kutyát jelent, akkor azt később is minden esetben tudni fogom majd. A marketinges tudást vagy igen, vagy nem.
A fentiek miatt hiányzik a célirányosság is a workshopokból, ezért nem minősülnek az esetek nagyobb részében felnőttképzésnek. Nem tudjuk ugyanis pontosan megmondani, hogy mit akarunk átadni a résztvevőknek – jó eséllyel mindenki mást fog “tanulni” belőle.
Ügyvédként sokszor kapja a kérést az ember, “küldj már át egy mintát, majd mi kitöltjük”. A legérdekesebb ilyen szituáció az volt, mikor a 60 körüli néni szépen kitöltötte a lakása eladásakor véleményezésre megkapott adásvételi szerződést, mikor immár vásárolt. Ez volt a szerződésminta amit használt. Nekünk csak ellenjegyezni kell és kész… Mondanom sem kell, túl sokra nem mentünk vele, voltak ugyanis elővásárlásra jogosultak, kormányhivatali engedélyeztetés, stb. Neki ez nem tűnt fel, ami nem bűn, mert nem a szakmája. De jól szemlélteti, hogy Ő amúgy elvégezte a “házi feladatot”, csak teljesen használhatatlan volt a kívánt célra.
Szerződésmintát ügyvédek is használnak, illetve nem titok, hogy nem írunk újra minden alkalommal egy 12 oldalas adásvételi szerződést egy üres word dokumentumból – bár menne, ha szükség lenne rá. A szerződésminta arra jó, hogy van egy alap, amit aztán tudunk faragni. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a szobrásznak előkészítik a durva faragást: abba még a mesternek nagyon bele kell tennie magát, hogy valódi szobor legyen, de sokat segít a munkánál az előkészítés. Mintaszerződés használatánál megvan a durva faragás, de az még nem szobor. Ráadásul olyan, mintha az inas munkáját egy szobrászkodáshoz nem értő, de lelkes laikus faragná tovább. Nem tennénk ki a főtérre, igaz?
“Majd én feltöltöm adatokkal”
Azt kell megérteni, hogy az már a legkevesebb, hogy feltöltik a mintaszerződést adatokkal. Azért írunk szerződést, hogy úgy szabályozzuk a kapcsolatunkat, ahogy szeretnénk – ha amúgy nincs ötletünk, tökéletesek erre a Polgári törvénykönyv szabályai. Azokat még külön le sem kell írni. Sokszor találkozom azzal, hogy van egy több mint 10 oldalas szerződése az ügyfélnek, de az a legalapvetőbb dolgokra sem ad választ.
Ilyen tipikus példa: Mikorra kell teljesítenie a másik félnek? Sok megbízási szerződés minta sem tartalmazza. Egy pályázaton több ismerős igénybe vette pályázatíró segítségét, ezzel nincs probléma. Egy apróság nincs benne a szerződésben: mikorra kell a pályázatírónak leszállítania az üzleti tervet? Persze szóban mondtak valamit – de ha már szerződést írunk, akkor írjuk bele. Az írással lehet bizonyítani. Egy hónapja várnak egyébként az üzleti tervükre. Viszonylag ritkán fordul meg az is, hogy egy vállalkozási szerződés minta részhatáridőket vagy kötbéreket tartalmaz – pedig nem ördögtől való.
Bár én is írtam már mintaszerződésekről, ott direkt nem konkrét dokumentumot tettem fel, hanem szempontokat írtam le, amikre figyelni kell. Sokszor elég lenne ha az emberek leírnák, hogy amúgy mit szeretnének. Például egy ügyfél hónapokig előre bérelt egy üzlethelyiséget (valamivel alacsonyabb áron), hogy ne adják ki másnak, amíg ő megszerzi a szükséges végzettséget. Mikor meglett a végzettség, akkor jelezte a bérbeadónak, hogy neki is állnak akkor, hogy átalakítsa presszóvá az addigi fodrász szalont. A bérbeadó jelezte, hogy szó sem volt semmiféle átalakításról.
Az átalakítás pont olyan dolog, amire mondjuk egy jobb bérleti szerződés minta legalább kitér: megtiltja azt. Ez nem volt egy jobb minta. Pedig nagyon sok lehetőség van a szabályozásra: kompenzáció a bérleti díjból, bent maradó bútorzat, stb. Csak gondolni kell(ene) rá.
“Aki szerint a profik drágák, próbálja meg megcsináltatni egy amatőrrel…”
A fentiekből talán látszik, hogy egyáltalán nem pártolom a szerződésmintákat. Van ahol nagyon jók, pl. gépjármű adásvételnél eszembe nem jutna külön adásvételit írni, teljesen jók amik fent vannak a neten – ha az embernek nincs külön kívánsága. De ha már kiad az ember több százezer (esetenként millió) forintot, ott már nem a néhány tízezer forint lesz a tétel, amennyibe az ügyvéddel történő átnézetés kerülne, hanem az, ha egy használhatatlan szerződéssel kezdünk el érvelni az igazunk mellett. Itt is előre kell gondolkozni, egy egyszerű mantra elég:
“Jogvita esetén rá tudnék mutatni a szerződés valamelyik pontjára, hogy ez alapján nekem van igazam?”
Ha a válasz nem, akkor az nem egy jó szerződés, teljesen mindegy, hogy ki írta. És az internet népét hiába hibáztatjuk. A fenti példákban szereplő emberek több százezer forintot fizettek ki egy olyan bérleményre, amit valójában nem tudnak használni (és most kereshetnek másikat) vagy várnak a 4 millió Ft-os támogatásra úgy, hogy még be sem adták a pályázatot. Ez kerül sokba, amiből a vállalkozónak sosincs elég: az idő.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Sok Facebook oldal üzemeltető, vagy a személyes profil tulajdonosa nem is sejti, hogy akár pénzfizetési kötelezettsége is keletkezhet azért, mert mások kommentelnek az ő profilján vagy oldalán. Igaz ez természetesen bármilyen weboldalra is. Pontosan a weboldalak működtetésének jogi szabályozása és gyakorlata az, amit a Facebookra is alkalmazni kell. Így annak ellenére egy elég jól szabályozott területről beszélünk, hogy a Facebookon csak néhány éve harapózott el rendkívüli mértékben az agresszív vélemény-nyilvánítás. Arról, hogy hogyan lehet személyiségi jogi igényt érvényesíteni, itt írtam (videóval!).
A kommentelés a Facebook kapcsán
A tulajdonos felelősségét pontosan az adja, hogy megengedi másoknak hogy kommenteljenek – hiszen ezt le is lehet tiltani. Ha nem magánoldalról van szó, akkor a kommenteket többnyire azért engedélyezik, mert több elérést generál, hátha a felhasználók megosztják, stb. A magánoldalakon is körülbelül hasonló az ok: kíváncsiak mások véleményére, vagy csak nem tudják, hogy le is lehetne tiltani. Az közös a témában született bírói döntésekben, hogy a felelősséget nagyobb részt arra fogják, hogy ha nem lett volna lehetőség kommentelni, akkor a jogsértő komment nem jelenhetett volna meg. Ami igaz is.
Az Alkotmánybírósági és a strassbourgi joggyakorlat
A magyar Alkotmánybíróság egy 2014-es döntésében mondta ki, hogy az aki lehetővé tette a kommentelést, felel az elhelyezett kommentekért, hiába nem ő írta:
“a jogsértő közleményekért való felelősség (és adott esetben a helytállási kötelezettség) független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik“
Az utólagos moderálás tehát nem segít. Ez egybevágott egyébként az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy 2015-ös döntésével (Delfi-ügy), ahol az európai emberi jogi fórum nem adott igazat egy tartalomszolgáltatónak. A szolgáltató 6 héten keresztül nem távolított el bizonyos jogsértő kommenteket. Ezt a döntést az Emberi Jogi Bíróság később finomította a magyar vonatkozású Index-ügyben, ahol már leírta, hogy a felelősség nem objektív, hanem meg kell vizsgálni, hogy mit tett meg a szolgáltató, hogy a jogsértést elkerülje vagy minél előbb elhárítsa. De ez az Emberi Jogi Bíróság gyakorlata, nem a magyar bíróságoké.
Bírósági kisokos: Mit is csinál az Európai Emberi Jogi Bíróság; vagy – ahogy a köznyelvben nevezik – “Strassbourg”?
Az Emberi Jogi Bíróság jár el azokban az ügyekben, amikkel kapcsolatosan a panaszos az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését állítja. Az Egyezménynek Magyarország is tagja, így minket is kötelez. Nagyon leegyszerűsítve különböző alapvető jogokat határoz meg az egyezmény és akkor lehet a megsértésére hivatkozni, ha ezeket a jogokat megsértették. Pl. úgy ítéltek valakit börtönbüntetésre, hogy meg sem hallgatták, ezzel sérült a tisztességes eljáráshoz való joga.
Fontos, hogy bár a magyar Alkotmánybíróság is figyelembe veszi a döntéseit, ez a bíróság nem egy fellebbviteli fórum. Annyit állapít meg, hogy megsértették-e a panaszos jogait, vagy nem – előbbiért ítélhet meg kompenzációt. De hiába marasztalja el a bepanaszolt államot az az alapeljárásra semmiféle kihatással nincs. Tehát – az előző példánál maradva – a panaszosnál hiába állapítja meg, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogát sértették, ugyanúgy börtönben marad. Amiatt is vannak eltérő jogértelmezések, hogy a magyar Alkotmánybíróság az Alaptörvényt, az Emberi Jogi Bíróság pedig az Egyezményt értelmezi – a két dokumentumnak pedig kissé más a szabályozása, nyelvezete. Így más eredményre is juthatnak.
A rendes bírósági joggyakorlat
A Kúria is rögzítette már az üzemeltetői felelősség kapcsán, hogy “a kommentet elhelyező személy mellett maga is részese lesz a véleményközlésnek vagy tényállításnak, hasonlóan ahhoz, ahogyan a sajtószerv is „közlője” a sajtótermékben megjelenő olvasói levelekben foglalt tartalmaknak“. Ha pedig jóhírnév vagy becsületsértő volt a komment, az ezzel egyenesen hozza magával az üzemeltető felelősségét.
Egy ítélőtáblai ítéletben jelenik meg továbbá a következő tanulság: “[…]. A komment utólagos moderálása a jogsértés tényét nem teszi meg nem történtté, de a honlap fenntartója felróhatósága körében mérlegelhető, ami az esetleges kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igények elbírálása szempontjából kaphat jelentőséget.”
Az említett strassbourgi index-döntés egyébként külön kiemelte, hogy az index.hu alkalmazott egy úgynevezett “notice and takedown” rendszert, amivel jelenteni lehetett a sértő kommenteket és ezek alapján moderált is. Ezért az Emberi Jogi Bíróság szerint indokolatlanul marasztalták el. De ettől függetlenül a magyar bíróság előtt vesztett amikor a mocskolódással érintett személy beperelte – holott nem az index írta a kommentet.
Facebook cenzúra?
A fentiek miatt indokolt tehát az oldalak kezelőinek óvatossága: könnyen repkedhetnek a több százezres sérelemdíjak. Ha beindul a szájkarate egy kommentfolyamban, abból még bármi lehet. Ha olyan témákról ír az ember, amik megosztóak, vagy komoly vitákat generálnak, amelyek átmennek személyeskedésbe, akkor érdemes átgondolni. Ez az átgondolás vezethet ún. előzetes moderáláshoz, azaz moderálásig nem jelenik meg a tartalom. Vagy akár tiltáshoz is, amikor egyáltalán nem lehet kommentelni.
Ezt az üzemeltetőnek kell eldöntenie: megéri-e neki a kockázatot, amit a jogsértő kommentek elhelyezése jelent. Még ha egy perben mentesül is a felelősség alól, mert egyből törölte a kommentet, akkor is járhat 1,5 évig bíróságra, ami akár százezres költséget is jelenthet. Ezt akkor is meg kell előlegezni, ha a felperes fizeti a végén.
Abban egyértelmű a jelenlegi joggyakorlat, hogy nem az jelenti a szólásszabadságot, ha bárki bárhova kommentelhet. Már egy 1999-es Kúriai döntés is kimondta: “Sem az alkotmány, sem az St., a sajtótevékenységet kifejtő személyek, ezen belül a kiadó terhére nem írt elő olyan kötelezettséget, hogy más véleményét feltétlenül köteles közölni.” Ez nem csak kiadókra, hanem mindenki másra igaz. Aki nem hiszi, próbálja meg beperelni valamelyik napilapot, ha nem hozzák le az általa beküldött cikket. Vagy a szembe szomszédot, mert nem tudnak a Facebook oldalára kommentelni. El fogják bukni, mert a vélemény-nyilvánítás szabadsága nem ezt jelenti.
A vélemény-nyilvánítás szabadsága azt jelenti, hogy azt mondanak el amit akarnak – a jog keretei között -, nem pedig azt, hogy ezt ott mondhatják el, ahol csak akarják.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Személyiségvédelem címén sok mindenre szoktunk gondolni, én próbálom röviden leírni. A lényeg, hogy az embernek (vagy akár a jogi személyeknek) vannak olyan tulajdonságai, amik jellemzik őt vagy fontosak neki. Ez lehet az ő képmása (fotó, videó, audiofelvétel), a neve, a titkai vagy a testi épsége. Elég hosszú a sor. A Ptk. ad egy hosszú felsorolást, hogy mik ezek, de a lista nem tartalmaz minden személyiségi jogot. Vannak olyan jogok amik más törvényekben vannak, illetve olyanok is, amiket a bírói gyakorlat alakított ki.
A Ptk. személyiségi jogi felsorolása
2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
A személyiségi jogokat meg lehet sérteni, ekkor jön képbe a személyiségvédelem. Nyilván sokféle sértés felmerülhet, de elég egyszerű alapvetően. A testi épséghez fűződő személyiségi jogot például sérti, ha elütnek a zebrán és megsérülök. A jóhírnév megsértését jelenti, ha valaki azt terjeszti rólam, hogy korábban börtönben voltam adócsalásért. A magántitokhoz való jog sérelmét jelenti, ha valakinek üzenetet írok, ő pedig kiteszi a saját Facebook oldalára, hogy miket írtam neki. (A Facebookkal összefüggésben ide kattintva is olvashat vagy ezt a cikket is megnézheti)
Ha megsértik a személyiségi jogot bármilyen módon, akkor a Ptk. két típusú szankciót tesz lehetővé: ezek az objektív és a szubjektív szankciók. Az objektív szankciók lényege, hogy azokat akkor is megállapítják, ha volt valamilyen menthető oka az illetőnek. Ezek nagyobb részt nem is igazán tekinthetők büntetésnek: a bíróság megállapítja, hogy valóban volt ilyen jogsértés, kötelezi a jogsértőt hogy többet ilyet ne csináljon, stb. Az egyik kivétel talán az elégtétel adás: a jogsértő kérjen nyilvánosan bocsánatot vagy más módon adjon elégtételt; ez azért egy olyan dolog, ami sokszor jobban megviseli a jogsértőt, mintha fizetnie kellene.
Ami viszont a leggyakrabban elő szokott kerülni, az a két úgynevezett szubjektív szankció: a kártérítés és a sérelemdíj.
Személyiségvédelem best of: a sérelemdíj
A sérelemdíj régi neve nem vagyoni kártérítés. Az újdonsága a nem vagyoni kártérítéshez képest, hogy akkor is megítéli a bíróság, ha valódi hátrány nem következett be és emiatt sokszor nem kerül kellemetlen helyzetbe a sértett fél. Pl. nem elvárható, hogy egy nemi erőszak vagy más bántalmazás sértettje hosszan ecsetelje a bíróságon, hogy mennyiben volt neki hátrányos, hogy agyba főbe verték.
Vagy vannak olyan esetek, ahol nem is igazán lehet ilyen konkrét hátrányt bizonyítani: még a régi Ptk. idején volt olyan kereset, aminél azért nem ítéltek meg kártérítést mikor az üzemorvos asszisztense elkotyogta az egyik munkavállalóról a többieknek, hogy HIV-pozitív, utána pedig a munkatársak ezt a személyt elkezdték kerülni, hogy az hogy nem ebédelnek vele, nem igazi hátrány.
A sérelemdíj tehát szinte automatikus következménye a jogsértésnek: ha elütnek a zebrán – hogy a fenti példánál maradjunk -, akkor nem csak kártérítést tudok kérni a biztosítótól (vagy a sofőrtől), hogy elszakadt a ruhám és több hétig nem tudtam dolgozni, hanem a törött csontom miatti szenvedés is forintosítható.
Mennyit lehet kérni személyiségi jogsértés esetén?
Nem Amerikában vagyunk, nálunk jóval alacsonyabbak ezek az összegek. A legtöbb jogsértésnél néhány tízezer, esetleg néhány százezer forint kérhető. A bíróság ezt mindig esetről-esetre mérlegeli. Más a sérelemdíj mértéke, ha egy irodai dolgozó elveszti egy ujját egy munkahelyi balesetben és más az, ha egy évi millió dollárt kereső kézmodellnél történik ugyanez. De még egy hozzátartozó elvesztése is (amitől súlyosabb katasztrófát nehéz elképzelni) megáll néhány tízmillió forintnál – és akkor az már egy nagyon sikeres igényérvényesítés.
A jogsértő ráadásul mentesülni is tud a fizetés alól, ha a kártérítési felelősség alól mentesíti magát – itt nem bonyolítom, mert a különböző kártérítési alakzatoknál más és más dolgot kell bizonyítani. Az esetek nagyobb részénél egyébként úgy tud mentesülni, ha nem volt felróható a magatartása. Pl. nem felróható ha az utcán megtámadnak és védekezés közben sérüléseket okozok a támadónak: megsértem a testi épséghez való jogát, de abban a szituácóban nem elvárt dolog tőlem, hogy nézzem ahogy ütnek. Így sérelemdíjat sem kell fizetnem. Nem egyszerű tehát ez a személyiségvédelem.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Korábban már írtam az élettársi kapcsolatokról és jogaikról, ezt ebben a bejegyzésben tudják elolvasni. A bejegyzésben azt is meg tudják nézni, hogy ki minősül egyáltalán élettársnak. Sok változás azóta nem történt a területen, de azt gondoltam, hogy érdemes lenne néhány részletszabályt is megnézni. Azért néhány szóban ismételjük át, hogy milyen jogai is vannak az élettársaknak.
Élettárs öröklése
Az élettárs alapból – törvény alapján – nem örököl a másik élettárs után. Nincs özvegyi, haszonélvezeti joga. Számos esetben előfordul, hogy az élettársat az elhunyt temetése után megkérik az örökösök, hogy az esetenként több évtizede lakott házat hagyja el, mert “semmi köze hozzá”. Ha az elhunyt élettárs nem hagyott hátra végintézkedést, akkor így is kell tenni. Itt még annyi lehetséges, hogy amennyiben az élettársak együtt vették az ingatlant, akkor esetleg érvényesíthet tulajdoni igényt a túlélő élettárs. Azaz megpróbálja bizonyítani, hogy bár csak az örökhagyó szerepel tulajdonosként, az ingatlant mindkettejük pénzéből vették. Ha ez sikerül, akkor saját jogán maradhat az ingatlanban.
Élettársi viszony az új Ptk.-ban
Viszonylag gyakori hiba (főleg ha valamelyik fél kenyértörésre készül), hogy elkezdik tanulmányozni a Ptk. (2013. évi V. törvény) élettársakra vonatkozó rendelkezéseit, hogy felkészültek legyenek. Nos, a Ptk. hatályával foglalkozó jogszabály szerint viszont az új Ptk.-t csak azokra az élettársi viszonyokra lehet alkalmazni, amik 2014. március 15-től jöttek létre. Ha tehát a jelölt időpont előtt költöztek össze, jött létre az életközösség, akkor bizony a “régi” szabályokat kell alkalmazni. Némileg eltér a két törvény szabályozása, így nem árt résen lenni. Tehát csak akkor lapozgassák az új Ptk.-t, ha 2014. március 15. után költöztek össze.
Élettárs tartása – “asszonytartás”
Ha az élettársaknál megszakad az életközösség, és valamelyikük önhibáján kívül nem képes magát eltartani, akkor a másik féltől tartásdíjat kérhet. Ennek feltétele, hogy legalább egy évig együtt voltak és született közös gyermekük. De még ekkor sem feltétlen jogosult tartásra: ha súlyosan kifogásolható életvitele miatt mentek szét, vagy ha később minősíthetetlenül viselkedik volt párjával vagy családjával, akkor tartásra nem jogosult.
Élettársi kapcsolatban született gyermek
Azt a jelenséget, hogy a jog kit tekint az gyermek apjának, apasági vélelemnek nevezzük. Ebből összesen 4 van, van köztük erősorrend is, a házasságon alapuló a legerősebb, eszerint az a gyermek apja, aki az anyával a fogantatástól a születésig bármikor házasságban élet. Tehát akkor is, ha a születés előtt 1 nappal házasodtak össze. Az élettársi lombikprogramos apasági vélelemről most nem írok, úgyis részletesen tájékoztatják erről azt, aki ilyenben vesz részt. Ha nem élnek házasságban, akkor a gyermek apjának apai elismerő nyilatkozatot kell tennie.
A közhiedelemmel ellentétben hajóskapitány előtt magyar jog alapján nem lehet sem házasságot kötni, sem apai elismerő nyilatkozatot tenni.
Az apasági nyilatkozatot a gyermek fogantatásától kezdve lehet megtenni, szükség van hozzá a gyermek anyjának hozzájárulására is. A nyilatkozatot később is meg lehet tenni, de ha a gyermek már elmúlt 14 éves, akkor az ő hozzájárulása is kell hozzá. A nyilatkozatot személyesen lehet megtenni anyakönyvvezetőnél, gyámhatóságnál vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél. Fontos megjegyezni, hogy ez egyirányú utca: ha már megtették a nyilatkozatot, akkor a nyilatkozattevő lesz a gyermek apja. Ezért kell azzal óvatosan bánni, hogy valaki a “nevére veszi” a gyermeket, ahogy régebben mondták. Nem érdemes ezt tenni – ha egyébként nem a gyermek apja – csak azért, mert az anyával már teljes 3 hónapja nagyon jól megértik egymást.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Az oldal a felhasználói élmény fokozása és marketing célokból sütiket/mérőkódokat használ. Az oldal használatával Ön beleegyezik ebbe, ezt a beállítást bármikor módosíthatja. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
