Élettársi kapcsolat
Korábban már írtam az élettársi kapcsolatokról és jogaikról, ezt ebben a bejegyzésben tudják elolvasni. A bejegyzésben azt is meg tudják nézni, hogy ki minősül egyáltalán élettársnak. Sok változás azóta nem történt a területen, de azt gondoltam, hogy érdemes lenne néhány részletszabályt is megnézni. Azért néhány szóban ismételjük át, hogy milyen jogai is vannak az élettársaknak.
Élettárs öröklése
Az élettárs alapból – törvény alapján – nem örököl a másik élettárs után. Nincs özvegyi, haszonélvezeti joga. Számos esetben előfordul, hogy az élettársat az elhunyt temetése után megkérik az örökösök, hogy az esetenként több évtizede lakott házat hagyja el, mert “semmi köze hozzá”. Ha az elhunyt élettárs nem hagyott hátra végintézkedést, akkor így is kell tenni. Itt még annyi lehetséges, hogy amennyiben az élettársak együtt vették az ingatlant, akkor esetleg érvényesíthet tulajdoni igényt a túlélő élettárs. Azaz megpróbálja bizonyítani, hogy bár csak az örökhagyó szerepel tulajdonosként, az ingatlant mindkettejük pénzéből vették. Ha ez sikerül, akkor saját jogán maradhat az ingatlanban.
Élettársi viszony az új Ptk.-ban
Viszonylag gyakori hiba (főleg ha valamelyik fél kenyértörésre készül), hogy elkezdik tanulmányozni a Ptk. (2013. évi V. törvény) élettársakra vonatkozó rendelkezéseit, hogy felkészültek legyenek. Nos, a Ptk. hatályával foglalkozó jogszabály szerint viszont az új Ptk.-t csak azokra az élettársi viszonyokra lehet alkalmazni, amik 2014. március 15-től jöttek létre. Ha tehát a jelölt időpont előtt költöztek össze, jött létre az életközösség, akkor bizony a “régi” szabályokat kell alkalmazni. Némileg eltér a két törvény szabályozása, így nem árt résen lenni. Tehát csak akkor lapozgassák az új Ptk.-t, ha 2014. március 15. után költöztek össze.
Élettárs tartása – “asszonytartás”
Ha az élettársaknál megszakad az életközösség, és valamelyikük önhibáján kívül nem képes magát eltartani, akkor a másik féltől tartásdíjat kérhet. Ennek feltétele, hogy legalább egy évig együtt voltak és született közös gyermekük. De még ekkor sem feltétlen jogosult tartásra: ha súlyosan kifogásolható életvitele miatt mentek szét, vagy ha később minősíthetetlenül viselkedik volt párjával vagy családjával, akkor tartásra nem jogosult.
Élettársi kapcsolatban született gyermek
Azt a jelenséget, hogy a jog kit tekint az gyermek apjának, apasági vélelemnek nevezzük. Ebből összesen 4 van, van köztük erősorrend is, a házasságon alapuló a legerősebb, eszerint az a gyermek apja, aki az anyával a fogantatástól a születésig bármikor házasságban élet. Tehát akkor is, ha a születés előtt 1 nappal házasodtak össze. Az élettársi lombikprogramos apasági vélelemről most nem írok, úgyis részletesen tájékoztatják erről azt, aki ilyenben vesz részt. Ha nem élnek házasságban, akkor a gyermek apjának apai elismerő nyilatkozatot kell tennie.
A közhiedelemmel ellentétben hajóskapitány előtt magyar jog alapján nem lehet sem házasságot kötni, sem apai elismerő nyilatkozatot tenni.
Az apasági nyilatkozatot a gyermek fogantatásától kezdve lehet megtenni, szükség van hozzá a gyermek anyjának hozzájárulására is. A nyilatkozatot később is meg lehet tenni, de ha a gyermek már elmúlt 14 éves, akkor az ő hozzájárulása is kell hozzá. A nyilatkozatot személyesen lehet megtenni anyakönyvvezetőnél, gyámhatóságnál vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél. Fontos megjegyezni, hogy ez egyirányú utca: ha már megtették a nyilatkozatot, akkor a nyilatkozattevő lesz a gyermek apja. Ezért kell azzal óvatosan bánni, hogy valaki a “nevére veszi” a gyermeket, ahogy régebben mondták. Nem érdemes ezt tenni – ha egyébként nem a gyermek apja – csak azért, mert az anyával már teljes 3 hónapja nagyon jól megértik egymást.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen: