Egyéni vállalkozó alapok

Egyéni vállalkozó egyre kevesebb van, bár még mindig népszerű forma. Egyszerűen azért, mert szinte költségmentes elindítani, végül is nem rossz az adózása, kevés adminisztrációval jár. Ezek az előnyök. De sok hátránya is van. Az egyéni vállalkozó korlátlanul felel a tartozásokért, talán ez a legrosszabb. De egyáltalán nem vagy nehezebben kap hitel (erről ide kattintva olvashat), sok pályázatból eleve ki van zárva. És persze előbb vagy utóbb az egyéni vállalkozó megöregszik és szeretné átadni másnak az üzletet. Csak ma már nem sokan szeretnének egyéni vállalkozók lenni.

Régebben ebben a cikkemben írtam arról, hogy milyen könnyű új céget alapítani. Ezt azért nem szeretik a vállalkozók, mert sok vele a macera, be kell zárni a vállalkozást, stb. Nem egy esetben korábban megkötött jó – tipikusan bérleti – szerződéseiket sem szeretnék elveszíteni, hiszen egy 1995-ben kötött önkormányzati bérleti szerződésben nem a mai bérleti díjak vannak benne.

Nekik is van megoldás!

“A könyvelő azt mondta, hogy nem lehet egyéni vállalkozóból Kft.-t csinálni…”

Röviden: de, lehet.

2019-ig igaza volt a “könyvelőnek” (erről a lehetőségről az ügyvédek sem tudnak rendszerint). De 2019-ben változott a jogszabály. Addig ugyanis az egyéni vállalkozást először át kellett alakítani egyéni céggé (ez nem ugyanaz, mint a Kft.), ezt követően az egyéni cég alakulhatott át Kft.-vé. Szerencsére a jogalkotó felismerte, hogy sokszor csak kényszerből történik meg ez az átalakulás először egyéni céggé, érdemes ezt egyszerűsíteni, hátha így több fiatal veszi át a szülei vállalkozását.

Mi szükséges hozzá az egyéni vállalkozó oldaláról?

Alapvetően az átalakulás pont úgy néz ki az ügyvéd szempontjából, mint egy sima cégalapítás. 3 plusz papírt kell hozzá beadni, egy rendes alapításhoz képest. Ezek a plusz papírok: az átalakulásról szóló döntés, a nyitó vagyonmérleg (amit nem kell könyvvizsgálóval hitelesíttetni, ráadásul elég nyilvánvaló módon pont ugyanaz, mint az egyéni vállalkozó zárómérlege) és a vagyonleltár. Utóbbi kettő “papír” ráadásul meg is van alapból, ha nem KATA-s vagy átalányadózó volt a vállalkozó. És az átalakuló vállalkozók rendszerint nem azok.

A könyvelők rendszerint kissé óvakodnak az ilyen átalakulástól, de ez valójában nem jelent annyi kötelezettséget, mint egy valódi cégátalakulás. Eddig nálam még az összes könyvelő kiválóan helytállt.

Egyéni vállalkozó: mi lesz vele?

A Kft. bejegyzésével az egyéni vállalkozás megszűnik és nem is lehet 5 évig újat indítani. A korábbi vállalkozó felelőssége az egyéni vállalkozásért 5 évig szintén megmarad, de ez nem hátrány, mert az egyéni vállalkozás “sima” bezárásánál is ugyanígy lenne. A megszűnés után a záró bevallásokat be kell nyújtani, mivel az egyéni vállalkozás – jogutóddal ugyan – de megszűnt. Azt, hogy egyéni vállalkozóból alakult át a cég, a tag adatainál lehet látni a cégjegyzékben. A tag címe alatt lesz a következő két mondat:

“Az alapításra az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 19/C. §-a szerint került sor.
Az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma: 12345678 ”

Illetékköteles-e a cégalapítás?

Elsősorban szakvizsgázó és ügyvéd kollégáknak írom: nekem eddig az összes ilyenem átment egyszerűsített cégeljárásban. Tehát nem kellett illetéket fizetni. Nyilván az eljáró bíró nem utasítható, legfeljebb fellebbezhető a döntése. Én azt gondolom, hogy ahol a bíró szerint nem működött az egyszerűsített eljárás, ott az alapító okiratba beleírta az ügyvéd az egyéni vállalkozó adatait – de a mintát ugye nem lehet bővíteni egyszerűsített eljárásban.

Remélem hasznosnak találták a bejegyzést!