Bejelentett részesedés és cégeladás
Bejelentett részesedés alatt azt értjük, mikor egy cég (vagy a cég egy részének) megvásárlását a vevő cég bejelenti az adóhatósághoz egy formanyomtatványon. Miért van ennek értelme? Mielőtt belevágnánk, fontos kiemelni, hogy ez a bejegyzés csak arra vonatkozik, ha valaki cégként vásárol. Ha tehát magánszemélyként vesz céget (részvényt/üzletrészt), akkor ezzel a lehetőséggel nem tud élni (és ez a cikk a csak a cégek általi vásárlással/eladással foglalkozik). Tehát visszatérve a vásárlásra: alapvetően kettő okból szoktak cég-részesedést venni. Vagy azért, mert szeretnének vele kereskedni és bíznak abban hogy haszonnal tudják eladni vagy pedig tovább szeretnék tartani, esetleg osztalékot kapni és hasonlók. Mind a két esetben közös, hogy ha eladjuk a megvásárolt cégrészesedést, akkor adót kell fizetni, ha drágábban adtuk el, mint vettük.
Ennek a másik oldala, hogy ha nem tudjuk drágábban eladni, mint vettük, tehát bukunk rajta, akkor ezt veszteségként lehet elszámolni, ezzel lehet csökkenteni a fizetendő adót. Ez a kiindulási alap. De van arra lehetőség, hogy az adóhatóságnál bejelentsük a vásárlást követő 75 napon belül, hogy a cégünk megvásárolt egy másik céget (vagy annak egy részét) és szeretnénk élni a bejelentett részesedés lehetőségével. Ennek egy további feltétele van, hogy 1 évig nem lehet eladni a meglévő céget. Ha megtettük a bejelentett részesedést és egy évig tartottuk is a céget, azaz nem adtuk el, akkor a vételi ár és az eladási ár különbözete után nem kell társasági adót fizetni. (Újra emlékeztetek mindenkit: a cikk csak arról szól, ha a cégünkkel vettünk másik céget)
Bejelentett részesedés hátrányai
Általában van a dolgoknak hátránya is, természetesen ennek is. Ahogy fentebb írtam, előfordulhat olyan, hogy nem hogy drágábban adjuk el, hanem bukunk rajta. Azt is írtam, hogy normál esetben ilyenkor leírhatnánk mint veszteséget és kevesebb adót kellene fizetni. Nos, bejelentett részesedés esetén nincs ilyen lehetőség. Mindegy tehát hogy buktunk vagy nyertünk az eladáson, nem változik a fizetendő adó sem pozitív, sem negatív irányba. Húsba vágó tud lenni, ha vettünk egy céget 100 millió Ft-ért, eladtuk 50 millió Ft-ért, de az 50 millió forint mínuszt nem tudjuk figyelembe venni az adó csökkentésénél. Ezért érdemes átgondolni, hogy érdemes-e élni a bejelentett részesedés lehetőségével. Általánosságban véve egyébként szoktuk javasolni, hogy éljenek, mondjuk egy új alapítású Kft.-nél, mert legfeljebb “buknak” 3 millió Ft-ot, de ha eladják a céget, akár százmilliókért, akkor nagyon nem mindegy.
Kinek érdemes élnie a bejelentett részesedéssel?
Ezt mindig esetről esetre kell mérlegelni, általánosságban véve eleve annak érdemes céggel vennie a másik céget, aki a pénzeket be akarja fektetni (de még itt sem mindegy, hogy mibe). A magánszemélyként történő befektetés ugyanis sok esetben nem éri meg: személyi jövedelemadót és szociális-hozzájárulási adót kell fizetni, mikor kivesszük a pénzt. Ez azt jelenti, hogy 15-27%-kal kevesebb pénzünk lesz (a %-os mérték nagyban függ a konkrét pénzösszegtől a szocho maximum miatt) újra befektetni, mintha cégként tennénk ugyanezt. Egy részvény pedig pont annyiba kerül ha cégként vesszük, mintha magánszemélyként. Tehát kevesebb részvényt tudunk venni ugyanannyi pénzből. Ha tehát cégként vásárolunk másik céget és várható, hogy ennek a másik cégnek emelkedni fog az értéke, akkor érdemes lehet megfontolni. Az nem annyira releváns, hogy van-e értékesítési szándékunk: “egyszer”, “valaki” úgyis eladja vagy megszünteti, illetve az élethelyzetek is változhatnak.
Bejelentett részesedés 2024-es szabályai
Újítás idén, hogy legkésőbb a 2023-as éves beszámoló elfogadásáig dönthet úgy a cégünk, hogy a korábban megszerzett céges részesedéseket (amiket nem jelentett be), azt most bejelentett részesedésként bejelenti. Van egy büntetőadó (ami amúgy nem vészes): a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetének 20%-a lesz az adóalap, ennek 9%-át kell befizetni. A piaci értéket könyvvizsgálónak vagy szakértőnek kell megerősíteni. A mostani lehetőség tehát elsősorban annak opció (neki éri meg a legjobban), akinek a cége növekedési pályán van és tervezi eladni valamikor a jövőben, mert később több adót kellene fizetni. Azaz számolni kell, a számolást soha nem ússza meg az ember.
Példával szemléltetve: Vásároltunk egy céget 10 millió Ft-ért több éve, ekkora értékkel szerepel a könyveinkben, de a piaci értéke már 20 millió Ft. Ha most csinálok egy bejelentett részesedést, akkor az adóalap 2 millió Ft (a 10 millió különbség 20%-a), az adó pedig 180 ezer Ft. Ezt be kell most fizetni. De ha a céget később 100 millió Ft-ért eladnám, akkor a bejelentett részesedés miatt az eladás után nem kell adót fizetni. Bejelentett részesedés nélkül pedig (nagyon leegyszerűsítve) több mint 8 millió Ft-ot kellene fizetni.
Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen: