Felnőttképzés változások 2020-tól

A felnőttképzés elég sok változáson megy át jelenleg: a kormányzat úgy döntött, hogy megpróbálja megzabolázni a képzést nyújtókat, hogy átláthatóbbá tegye a tevékenységüket. Hogy ez mennyire jött össze, arról megoszlanak a vélemények. Eddig annyi biztos, hogy mindenkinek jobban át kell gondolnia a tevékenységét. Vannak egyértelmű szituációk, mint pl. egy adótanácsadó képzés, de nagyon sok esetben nem egyértelmű, hogy kell-e bejelentést tennünk.

Mi is változott

Az eddigi szabadon nyújtott képzéseket is be kell jelenteni a képzőnek – eddig ilyen nem volt. Minden képzés bejelentés vagy engedélyköteles lesz. Vigyázat: nem minden oktatási forma minősül képzésnek, amit józan ésszel annak gondolnánk. A jogszabály – mint sok más esetben – meghatározza a saját képzés definícióját, így ami nem fér bele a definícióba, azt nem kell sem bejelenteni, sem engedélyeztetni. Még akkor sem, ha mi magunktól képzésnek tekintjük.

A képzés definíciója

A felnőttképzési törvényt akkor kell alkalmazni, ha “szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló” oktatásról vagy képzésről van szó. Kompetencia alatt a törvény pedig a következőt érti: “olyan ismeretek, készségek és képességek összessége, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére”.

A két szabály összeolvasásából jön ki, hogy mikor is kell bejelentéssel vagy engedélyeztetéssel élni, ha képzést tartunk. Ha kétségünk van, akkor lehetőségünk van írni az Innovációs és Technológiai Minisztérium ügyfélszolgálatát megkeresni, ahol segítenek bekategorizálni a képzésünket.

Szervezett, célirányos, kompetenciaközpontú (kialakítás vagy fejlesztés) – a varázsszavak

Nagyon leegyszerűsítve, ha el akarjuk kerülni a bejelentést vagy engedélyeztetést – és úgy vélem, a legtöbb embernek ez a célja -, akkor a 3 fent írt elemből legalább egynek ki kell maradnia a képzésünkből.

A szervezettséget ne úgy értsük, hogy ennek hiánya azt jelenti, hogy ki-ki azt csinál amit akar. A keretei meglehetnek a képzésünknek; a szervezettség hiányán azt értjük, hogy nem egy konkrétan leírt eseménysoron megyünk végig, hanem az anyag a résztvevő(k) igényei és haladása függvényében dinamikusan változhat. Pl. ilyen egy coaching vagy akár egy korrepetálás, amikor az adott személy igényei fényében lehet egyes részeket teljesen kihagyunk, míg másoknál a tervezettnél sokkal többet időzünk.

Ha viszont már pl. egy nyelvvizsgára történő felkészítésről van szó, az engedélyköteles lesz, mert van beazonosítható képzési cél. Ugyan ez a helyzet pl. egy OKJ vizsgafelkészítésnél is.

Célirányosság

Talán ez lesz a leggyakoribb mentesítési ok. A legtöbb olyan tevékenységnél ugyanis amivel a sajtó riogatta az embereket, a célirányosság teljes mértékben hiányzik. Ide tartozik a videók megosztása, ahol a résztvevő maga dolgozza fel a videókat, vagy pedig a konferenciák vagy bemutató előadások, ahol egyáltalán nem is cél a kompetenciákat fejleszteni.

Felnőttképzés – Workshopok

A workshopokon rendszerint egy problémát oldanak meg, beszélnek meg a résztvevők. Együtt dolgoznak, de nem céljuk a kompetenciák fejlesztése. Ne feledjük, a jogszabálynak saját “kompetencia” fogalma van. Ha pl. egy marketing workshopon bemutatják, hogy egy vállalkozás hogyan növelte meg egy millió Ft-ból 10 millió Ft-tal a bevételeit, az egy hasznos eset bemutatása lesz. De ettől én nem leszek jobb marketinges, csak láttam egy működő példát. Ami lehet, hogy máshol nem működik. Ebben más pl. egy nyelvtanfolyamtól: ha a nyelvtanfolyamon megtanulom, hogy a “dog” kutyát jelent, akkor azt később is minden esetben tudni fogom majd. A marketinges tudást vagy igen, vagy nem.

A fentiek miatt hiányzik a célirányosság is a workshopokból, ezért nem minősülnek az esetek nagyobb részében felnőttképzésnek. Nem tudjuk ugyanis pontosan megmondani, hogy mit akarunk átadni a résztvevőknek – jó eséllyel mindenki mást fog “tanulni” belőle.

További információkat találnak ezen a linken is.