fbpx

Fizetési meghagyás ellentmondás benyújtására akkor van szükség, ha egy közjegyzőtől fizetési meghagyást kapunk.

Nem árt persze tudni, hogy mi is az a fizetési meghagyás. Ahhoz, hogy valakitől pénzt tudjunk behajtani, szükség van egy úgynevezett végrehajtható okiratra. Ez az esetek nagyobb részében a bírósági ítélet volt. Régebben feltűnt a jogalkotónak, hogy sokszor felesleges egy perbe belehajszolni az embereket, mert az adós amúgy nem vitatja a tartozást. Felesleges tehát tanúkat meghallgatni, lekötni a bíróságot, stb. Ezért bevezették, hogy egy bizonyos értékhatár alatti követeléseknél egy egyszerűsített eljárás menjen: a közjegyző – korábban a bíróság – kiküld egy levelet az adósnak, aki azt 15 napon belül vitathatja. Ha nem vitatja, akkor ugyan az lesz a hatása, mint egy ítéletnek. Ha vitatja, akkor per lesz. Ezzel a kis értékű követelések legalább kétharmad része eleve be sem került a bíróságokra. Az adósok nem vitatták és jogerős lett.

Kitől érkezhet fizetési meghagyás?

A fizetési meghagyást egy közjegyző küldi az adós belföldi lakcímére. Ha cég az aki követeli a pénzt vagy ha ügyvéd jár el az ügyben, akkor elektronikus az eljárás és egy véletlenszerűen sorsolt közjegyző fogja intézni a fizetési meghagyást. Tehát előfordulhat, hogy egy budapesti cég egy pécsi ügyvédet bíz meg, a fizetési meghagyást egy soproni ügyvéd bocsátja ki egy debreceni adóssal szemben. Nem kell ezen meglepődni. A lényeg, hogy fizetési meghagyást, mindig közjegyző küld. Sosem küld vele csekket, hogy “ha nem vitatja, fizesse be “x” napon belül”. A fizetési meghagyásban nem túl könnyen áttekinthetően, de le van írva, hogy ki a jogosult és mi alapján követeli a pénzt. Ez alapján be tudja azonosítani, hogy tartozik-e. Ha nem tartozik, éljen ellentmondással!

Gyakori hiba az adósoknál – ebből van talán a legtöbb probléma fizetési meghagyásos eljárásokban -, hogy nem jelentik be az új lakcímüket a szerződéses partnerüknek, szolgáltatóknak. Esetleg be sem jelentkeznek hivatalosan az új lakcímükre. Ekkor jön a szokásos szöveg: “Nem kaptam semmit, de tiltják a fizetésemet!” – de, kapott, legalább 3 alkalommal. De nem tud Önnel mit kezdeni az aki követeli a pénzt, ha nem mondja meg neki, hogy hol lakik. Sokszor ezen bukik el az elévülésre hivatkozás is: a régi lakcímre – tipikusan a szülőkhöz – érkeznek a fizetési felszólítások. Ők át is veszik, de elfelejtenek szólni. Ha “nem kereste” jelzéssel mentek vissza a levelek vagy a fizetési meghagyás, akkor talán még van keresnivalója, erről itt talál cikket.

Mi a teendő fizetési meghagyás átvétele esetén?

Azonnal írja rá a borítékra, hogy mikor vette át. Sok fizetési meghagyás azért lesz jogerős, mert nem emlékeznek, hogy mikor vették át – “talán kedden…” és akár egy nappal lecsúsznak az ellentmondási határidőről. Akkor pedig késő, hiába nyújtják be. A közjegyző meg fogja állapítani, hogy elkésett az ellentmondás. Így jogerős a fizetési meghagyás. Nagyon fontos az átvétel dátuma, mert 15 napja van onnantól kezdve eldönteni, hogy akarja-e vitatni a tartozást. Itt is talál egy egyszerű programot a 15 napos határidő kiszámítására.

Fontos, hogy ha “csak” nincs pénze, de a tartozást nem vitatja, akkor ne ellentmondást adjon be. Adjon be részletfizetési kérelmet, mert csak költséget csinál az ellentmondással.

Ellentmondás

A fizetési meghagyás elég részletesen leírja, hogy mi az adós teendője, de ezt a legritkább esetben olvassák el. Az ellentmondásba mindig írja bele az azonosító adatait és a közjegyzői ügyszámot, magában a szövegben pedig legyen benne az “ellentmondok” szöveg. Én mindig azt javaslom, hogy indokolja is meg: például ha látja a követeléskezelő, hogy Ön már az ellentmondásba is beleírta, hogy azért nem ért egyet, mert Ön szerint elévült a tartozás, akkor ő is megnézi, hogy elévült-e. S ha úgy látja, hogy igen, akkor nem adja be a keresetlevelet. Tehát saját magának spórol időt és energiát, ha érdemi indokolást is ír. Nem pedig csak annyit, hogy “mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatom”. Arról, hogy mit jelent az elévülés és hogy lehet megállapítani, ebben a bejegyzésben olvashat.

Tipikus hibák – ne kövesse el őket!

  1. Nem az eljáró közjegyzőnek küldi az ellentmondást, hanem a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának.
  2. Nem is küld ellentmondást, csak mérgelődik rajta, hogy szemtelen/hálátlan/tiszteletlen a hitelező.
  3. Akkor is ellentmondást küld, ha nem vitatja a tartozást.
  4. Elektronikus eljárásra köteles, de papír alapon adja be az ellentmondást.
  5. Lemaradnak a tanúk az ellentmondásról.
  6. Ír tanúkat az ellentmondásra, de ők nem írják alá.
  7. A tanúk lakcíme lemarad.
  8. Beadja az ellentmondást, de a későbbi – bíróságtól érkezett – papírokkal nem foglalkozik, mondván, ezt már elintézte.
  9. Bár küld ellentmondást, nem ír bele vitatást, csak szapulja benne a jogosultat.
  10. Nem tartja be a határidőt, túl későn küldi el az ellentmondást.

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw

Látogassa meg kifejezetten ingatlan adásvételekkel foglalkozó oldalamat is:

Az oldal a felhasználói élmény fokozása és marketing célokból sütiket/mérőkódokat használ. Az oldal használatával Ön beleegyezik ebbe, ezt a beállítást bármikor módosíthatja. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás