Tudnivalók és buktatók a KATA adózásban

Mi is a KATA? Ez az adónem lehetővé teszi az egyéni vállalkozóknak és betéti társaságoknak (választhatják mások is, de egyértelműen ők a célcsoport), hogy havonta egy fix összeg megfizetésével letudják az adókötelezettségeik nagy részét.

Nagy előny ez az államnak és az adózónak is: nagyon egyszerű adminisztrálni, ráadásul a KATA adózók nagyobb részt nem egy másik adónemet cserélnek le, hanem ha nem lenne KATA, akkor egyáltalán nem adóznának, tehát fehéríti is a gazdaságot.

A félreértések elkerülése végett, nem az illető hölgyről van szó:

Dobó Kata – a kép forrása: life.hu

Előző cikkemben már foglalkoztam a vállalkozásindítással, ott is kitüntetett helyet foglalt el a KATA adózás. Jó eséllyel tudják, hogy a KATA adónemnél 50 ezer forint a havi adó – ez a kiindulási alap -, ez kedvezőbb sok esetben, mint ha “sima” adózást választanánk, ugyanakkor vannak hátrányai is.

KATA és a nyugdíj/táppénz/GYED/TGYÁS/stb.

A KATA átalányadó, tehát nincs arra tekintettel, hogy mennyi a bevételünk: ez azoknál az ellátásoknál jelent problémát, ahol az ellátást a jövedelem arányában kapjuk. Hiába keresünk ugyanis havi 500 ezret, az ellátásoknál azt nézik, hogy mekkora jövedelem után fizettünk adót. 50 ezres KATA esetén úgy tekintik, hogy 90 ezre forintos jövedelem után fizettük – ez még a minimálbért sem éri el.

Ehhez jön hozzá, hogy a nyugdíj szempontjából emiatt arányosítani kell a keresetünket, így hiába dolgozunk egy évig KATA-s vállalkozóként, ez csak 0,71 szolgálati évet jelent. Jobban szemléltetve: ha 40 évig folyamatosan KATA-sok vagyunk, akkor az olyan (nyugdíj szempontjából), mintha 28 évet dolgoztunk volna. A nyugdíjunkat is ez alapján állapítják meg.

Komoly meglepetés fog tehát érni nagyon sok KATA-s vállalkozót nyugdíjazás körül, mivel töredéke lesz a nyugdíja, mint egy minimálbéres alkalmazottnak. Természetesen ezt kompenzálja, hogy jóval kevesebb adót fizet, mint egy alkalmazott, a különbözetet kellene félretennie – csak mint azt sejtjük, ez legtöbbször el szokott maradni. Ezeket a jövedelmi problémákat nagyon jól szemlélteti a bankmonitor.hu táblázata:

A kép a bankmonitor.hu tulajdona

A fenti problémát vagy úgy tudjuk elkerülni, hogy az “emelt” 75 ezres adót fizetjük – szabadon dönthetünk így – vagy egyszerűen félretesszük azt az összeget, amit adóba befizetnénk, nem pedig elköltjük. Nekem személyes véleményem, hogy a mostani “fiataloknak” már kár a nyugdíj reményével áltatni magukat: a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan (erről itt is kiváló cikket talál), így célszerű legális kereteken belül minél kevesebb adót fizetni, de a különbözetet szigorúan félretenni a saját nyugdíjunkra.

Buktatók a KATA-ban

Az első buktató, hogy érdemes-e vállalkozni. Ne feledjék, ha csak annyit keresnek vállalkozóként, mint alkalmazottként, akkor biztosan nem éri meg: nincs betegszabadság, táppénz, a munka nem 8-tól 4-ig tart, Önnek kell ügyfelet szerezni, stb. Általánosságban elmondható, hogy annak éri meg a KATA adónem, aki nagy hozzáadott értékű munkát végez (mindegy, hogy fizikai vagy szellemi munka), aránylag kis anyagszükséglettel.

Nagyon sok kőműves és más építőiparban dolgozó szakember KATA-s vállalkozó, mellette – mint az átlag – pedig alanyi adómentes is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a számlája nem tartalmaz ÁFA-t. Ez akkor előnyös, ha főleg magánszemély megrendelői vannak, hiszen így nem kell plusz 27%-ot rátennie mindig az árra.

Tipp: ilyen esetben az anyagszámlákat mindig az ügyfél nevére kérje, mert ha az ügyfél Önön keresztül veszi meg (tehát átforgatja a számlát), akkor Önnél bevétel lesz az anyagköltség is, ráadásul az ÁFA tartalmat sem vonhatja le.

Mekkora bevétele lehet

Idén változott az alanyi adómentesség értékhatára, így szerencsére most már mind a KATA, mind az alanyi adómentesség határa 12 millió Ft. Ha tehát egész évben üzemel a vállalkozás, legfeljebb ennyi bevétele lehet. Ha túllépi a bevételi határt, annak kettő következménye van: elveszti az alanyi adómentességet, így minden számlát csak ÁFA-san tud kiállítani, így minden szolgáltatása 27%-kal drágul. A másik, hogy a 12 millió feletti bevételre büntetőadót kell kifizetni, amivel gyakorlatilag el is veszíti a KATA előnyeit.

Arra is figyelni kell, hogy ha egy “cégnek” l millió Ft felett számláz egy évben, akkor ezt külön jelenteni kell a NAV-nak, aki megnézi, hogy nem arról van-e szó, hogy Önök munkaviszonyt lepleznek a “beszámlázással”.

Akkor nem minősül munkaviszonynak az 1 millió Ft feletti számlázás, ha az itt felsoroltakból legalább 2 feltétel igaz:

a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte; c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;

Arra is figyeljenek, hogy minden számlán szerepeljen a “kisadózó” felirat, különben komoly büntetésre számíthatnak.

A számlázás

Nem tilos papír alapú számlát használni, azonban mindig szoktuk javasolni az ügyfeleknek, hogy használjanak valamilyen online számlázó programot. Ezek nagyon egyszerűek, a legalapabbak évi 10 ezer Ft körüli költségért elérhetők és úgy biztos nem csúszik hiba a számlázásba, illetve biztosan nem veszik el egyetlen számla sem – a könyvelők is szeretik.

Szükség van könyvelőre?

Alapból mondhatni nincs, legfeljebb az éves bevallás elkészítéséhez, mi mégis ajánljuk, hogy legalább néhány havonta konzultáljon eggyel, azt az óradíjat ki lehet bírni, de sok hibától megkímélheti. A NAV újabban már algoritmussal szűri ki a hibákat a rendszerben, tehát nem “találomra” vizsgálódik.

Tipikus hiba szokott lenni, ami minden esetben fennakad a NAV szűrőjén: alanyi adómentes KATA-s vállalkozó külföldről szerez be valamilyen eszközt (többnyire laptopot), majd nem csinál semmit. Alap esetben nincs is teendője ha Magyarországon veszi a laptopot, csak hogy ha külföldön veszi, akkor ez úgynevezett Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül ha meghaladja az értéke a 10 ezer eurót vagy a vállalkozó megadja a közösségi adószámát – ilyenkor ez eladó nem számít fel ÁFA-t. Azért nem számít fel, mert ebben az esetben azt bevallani és megfizetni a vevőnek kell!

Az alanyi adómentes vállalkozónak pedig eszébe sem jut, hogy neki ÁFA-bevallást kellene benyújtania, hiszen soha nem kell. Persze, kivéve ilyen esetekben. Ha elmulasztja, akkor ebből adóbírság lesz. Na, az ilyenek miatt kell konzultálni könyvelővel. Figyeljenek oda tehát: ha 10 ezer eurót meghaladja a beszerzés értéke az adott évben vagy megadta a közösségi adószámát az EU-s beszerzésnél, akkor a vállalkozónak kell ÁFA-t bevallani.

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw


CSOK-os ingatlanok és az ÁFA 2020-tól

Egy korábbi bejegyzésemben – melyet itt találtok – már foglalkoztam az 5%-os ÁFA kérdéskörével, és a 2019 végén megszűnő kedvezményes ÁFA szabályokkal, a téma viszont most is aktuális, hiszen változott a jogszabály. A mostani bejegyzésben kifejezetten azzal foglalkozom, hogy mi várható ezen a fronton 2020-tól az év végi szabálymódosítások fényében.

Fontos: a korábbi cikkhez képest változott a jogszabály, így ez a bejegyzés az aktuális!

5% ÁFA vagy 5 millió Ft ÁFA-visszaigénylés?

A kettő között a fő különbség, hogy egy vállalkozó legalább szerkezetkészig építi-e a házat vagy pedig több vállalkozóval végeztetjük a munkát – illetve a visszaigénylés csak CSOK-os építésre vonatkozik (vonatkozhat), az 5% ÁFA viszont minden generálos házra/lakásra. Azt, hogy mikor melyiket éri meg, mindenki számolja ki magának (!), általánosságban – csak a pénzügyi részét nézve – elmondható, hogy a drágább építkezéseknél már jobban megéri az 5% ÁFA.

Közös a visszaigénylésben és a kedvezményes ÁFA-ban is, hogy 2019 végén megszűnnek a mai formájukban, így érdemes áttekinteni, hogy milyen változások is lesznek.

Az 5%-os ÁFA változásai

Csak a teljesség kedvéért, így szól az ÁFA-törvény kapcsolódó módosítása:

“E törvény 2019. december 31-én hatályos 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontja szerinti lakóingatlan-értékesítés általános forgalmi adó mértékére a 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a 84. § szerint megállapított időpont a 2020. január 1. napjával kezdődő és 2023. december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogy

a) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagy

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.”

Ez azt jelenti, hogy azon építtetőknek, akiknek generálos szerződése van, végig tud menni az építkezése a kedvezményes, 5%-os ÁFA-val, amennyiben 2018. november 1. napját megelőzően kezdték az építkezést (leegyszerűsítve). Persze 2023 végéig be kell fejezni, de ez a korlát nemigen érinti a magán-építkezőket (a bejelentés egyébként is lejárna addigra), inkább a nagy társasház-projektekre vonatkozik.

Az 5%-os ÁFA tehát aránylag egyszerű, az ÁFA-visszaigénylőknek azonban kicsivel több problémával kell szembesülniük.

Az ÁFA-visszaigénylés

Azon CSOK-os építkezők, akik nem generálban építkeznek, a 16/2016. Korm. rendelet szerint kérhetnek ÁFA-visszatérítést a bekerülési költséggel megfizetett ÁFA-ra. A problémát a jogszabály határidőkre vonatkozó rendelkezése okozza:

“(3) Az adó-visszatérítési támogatás az (1) bekezdés szerinti költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, 2015. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2019. december 31-ig igényelhető.”

A szabály úgy szól, hogy a számlát 2015. január 1. napját követően kellett kiállítani (itt még bejön egy másik szabály a bejelentésre, tehát jó eséllyel nem tudunk 2015-ös számlát befogadtatni) és az igénylést 2019. december 31-ig le kell adni.

A problémát az okozza, hogy a folyósítás szakaszos, s egy-egy szakasz áttolódhat 2020-ra, ha nem lesz kész időben az épület. Több állásfoglalást láttam az illetékes minisztériumtól, hitelszakértők és jószándékú laikusok hozzászólásaiban, bejegyzéseiben, kb. a következő szövegezéssel (figyelem, a dőlt betűs részek idézetek, nem tőlem származó megállapítások!):

“A hatályos Újcsokr. 69. § (3) bekezdése értelmében a támogatás igénylésére 2019. december 31-ig lehet (hiánytalan) kérelmet benyújtani. Ebből adódóan, a 2019. december 31-ig befogadott és pozitívan elbírált kérelmek esetén várhatóan 2020. január 1-jét követően kiállított, az Újcsokr. feltételeinek megfelelő számlák is benyújtásra kerülnek majd.” Itt egyértelművé válik, hogy aki áfát szeretne visszaigényelni, nem kell jövő év végig befejezni az építkezést, sőt még a 2020-as számlák után is vissza lehet igényelni az általános forgalmi adót, ugyanis elég a kérelmet – hiánytalanul – beadni a bankhoz a fent nevezett dátumig!”

Problémák a minisztériumi állásfoglalással

A problémáim ezzel az állásfoglalással: (i) a minisztérium adta ki, nem a folyósító bank; (ii) nem bír kötelező erővel a bankra nézve; (iii) nem bír kötelező erővel a minisztériumra; (iv) nem bír kötelező erővel senkire nézve.

Sokan félreértik, illetve rosszul értékelik a minisztérium iránymutatását. A minisztérium iránymutatása annyit ér, mintha én írtam volna itt le – függetlenül attól, hogy engem vagy a minisztériumot mennyire tartjuk kompetensnek egy-egy kérdésben.

Egy 1992-es Alkotmánybírósági határozat (60/1992. (XI. 17.) AB határozat, ha rá szeretnél keresni) ugyanis megtiltotta az állami szerveknek, hogy jogszabályokat értelmezzenek: az ugyanis a bíróságok feladata. És azóta az a közmegegyezés, hogy a bíróságok nem alkotnak jogszabályokat, az „állam” pedig nem értelmezi azokat, mindenki megmarad a kaptafánál.

Egy jogvitában tehát kedves dolog, ha van minisztériumi állásfoglalásunk, de közel sem biztos, hogy annak megfelelően fog dönteni a bíróság – mert lehet, hogy ő nem úgy értelmezi.

Szélmalomharc a bankfiókkal?

De nem is feltétlen a bírósággal van a legnagyobb probléma itt: a kérelmet/számlákat a bankhoz kell benyújtani, és itt nem árt belegondolni, hogy hogyan is működik a bank: amikor „állami” pénzeket folyósít, akkor fokozott a felelőssége, hogy minden a jogszabályok szerint menjen, ha ugyanis felelőtlenül jár el, akkor nagyon meg fogják bírságolni érte. Így ha egy szabályt kétféleképpen lehet értelmezni, biztosak lehetünk abban, hogy úgy fogja értelmezni, hogy az állammal szemben biztosan ne legyen belőle baja.

Ha ez rossz a vele szerződő ügyfélnek, akkor megindítja a megfelelő jogi eljárásokat, aztán 2 év múlva megmondják, hogy hibázott, ejnye-bejnye, de az ügyfél akkor is 2 évet várt a pénzére ha igaza volt.

Időbeli átfutás = fél év a békéltető-testületig

Csak hogy érthető legyen: ha a bank azt mondja 2020 februárjában, hogy nem folyósít a januári számlák után, mert 2019 már elmúlt, akkor ezt meg kell panaszolni, ennek megválaszolására van a banknak 30 napja. A bank a 30. napon válaszol is, a válasz nekünk nyilván nem tetszik, ezért a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulunk, aminek a kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül kell döntenie (ez sem 90 nap lesz, mert a kérelmeket az ügyfelek rendszerint hiányosan adják be, így a hiánypótlási idővel meg fog hosszabbodni). Itt vagy megegyezünk a bankkal vagy nem. Ha nem, akkor csak a per marad. Vagy mehetünk eleve perre, ami ügyvédi és egyéb költségekkel jár…

Ezért nagyon fontos körültekintőnek lenni: ha nem vagyunk biztosak abban, hogy 2019 év végéig végzünk, akkor ne vegyük készpénznek azt, hogy majd a 2020-as számlákat benyújtva visszakapjuk az ÁFA-t.

Hangsúlyozom: én osztom azt az álláspontot, hogy a 2020-as számlák is jók lesznek, de az majd 2020-ban derül ki, hogy a bank is így lesz-e ezzel… Nagy koppanás lehet ez az építkezés végére, így mindenféleképpen tartalékoljunk némi pénzt arra az esetre, ha erre a problémára hivatkozással nehezebb lenne a folyósítás.

…persze az a legbiztosabb, ha leíratod a pénzügyi tanácsadóddal/hitelbrókereddel, hogy ha a bank nem fizet a 2020-as számlák után vissza ÁFA-t, akkor a tanácsadód, mint magánszemély zsebből kifizeti. Úgyis 100% biztos abban, hogy nem lesz gond a bankkal, mit neki egy ilyen papír… 🙂