Megbízási szerződések alapvető szabályai
A megbízási szerződés alapján a megbízott egy úgynevezett gondossági kötelezettséget lát el, tehát gondos eljárásra köteles. Ha nem jön el a kívánt eredményt az eljárás következtében, díjazás akkor is megilleti. Alapvetően tehát nem felel az eredményért. Ha viszont az eredmény azért maradt el, mert felróhatóan járt el, az bizony a díjazásra is kihatással lesz: részben vagy egészében elbukja. Korábban írtam már az ügyvédi megbízásról, mint megbízási szerződésről, ezt itt olvashatja.
Ha videó vagy audió formában érdekli a téma, kattintson az itt található Youtube videóra. Ha pedig gyakori ingatlanközvetítői trükkökről, hibákról olvasna, a videó alatt megtalálja:
Ingatlanközvetítői szerződések
Az egyik leggyakrabban használt megbízási szerződés az ingatlanközvetítésre vonatkozó megbízás. Ebben az esetben a megbízottnak az a feladata, hogy az eladó ingatlanra találjon vevőt. A megbízónak pedig az a feladata, hogy ha az ingatlanos talált vevőjelöltet, akkor az ingatlanost kifizesse. Nézzünk néhány gyakori hibát, amiket el szoktak követni ezeknél a szerződéseknél:
Gyakori hiba #1 – Nem olvassák el a szerződést
Furcsa, de ügyfeleknél gyakran látom, hogy nem olvasták el az ingatlanos szerződését, pedig több százezer forintot fizetnek neki. A legfontosabb részeket pedig muszáj tudni: mikor minősül sikeresnek az ingatlanos eljárása, mikor jár neki a pénz, hogy jelezzük ha eladtuk az ingatlant. Ha ezeket nem tudjuk, könnyen belefuthatunk egy felesleges fizetési kötelezettségbe.
Gyakori hiba #2 – Kizárólagos, félkizárólagos, stb. szerződés
Nem az a baj, ha ilyet kötünk, hanem ha nem tudjuk, hogy ez pontosan mit is jelent. Továbbá gyakran szerepel ezekben a szerződésekben, hogy az ingatlanosnak akkor is jár a pénz, ha a tulajdonos maga talál vevőt. Erről a kikötésről már nem egy bíróság mondta ki, hogy érvénytelen, ilyenkor nem jár az ingatlanosnak, ennek ellenére sokan mégis kifizetik őket ilyen esetben is. Többnyire fenyegetőzés hatására. Ilyen esetben azonban ne fizessenek: vigye perre az ingatlanos, ha annyira bízik ebben az érvénytelen rendelkezésben, amit beleírt a szerződésbe. Sok esetben egyébként maguk az ingatlanosok sem tudják, hogy a rendelkezés érvénytelen – ők csak használják azt amit a franchise előír. Ne feledjék, az Önök ingatlanosa fél éve még jó eséllyel pék, gyári munkás vagy értékesítő volt – és nyilván nem jogi képzéssel vágott bele az ingatlanos szakmába. (Elnézést kérek attól a 10 ingatlanközvetítőtől, aki meggyőződéses módon egész életében ezzel akart foglalkozni.)
Gyakori hiba #3 – Büntető tételek a szerződésben
A Polgári törvénykönyv lehetővé teszi, hogy szerződésszegés esetére kikössék a felek, hogy valamilyen jogot elveszít az aki megszegi a szerződést. Egy nagyon ügyes ilyen kikötéssel találkoztam már ingatlanos szerződésben: ha nem fizetik ki időben az ingatlanost, akkor elveszti az addigi “kedvezményes” árat és teljes díjat kell fizetnie a megbízónak. Persze nincs semmiféle kedvezmény az eredeti díjban, ezzel csak 1-2% további díjat csikar ki magának az ingatlanos. Legyenek részen, egy 1%-os különbség egy 20 milliós ingatlannál már 200 ezer Ft-ot jelenthet!
Gyakori hiba #4 – Nem tartják be a megbízási szerződést
Ez előfordul mind a két oldalon: a megbízónál és a megbízottnál is. Amikor talál vevőt az ingatlanos, sok megbízó elkezd azon ötletelni, hogy hogyan is ússza meg a jutalék kifizetését. Ne tegyék ezt! De a másik oldalra is igaz, az elmúlt hetekben egy elszámolási vitában jártam el: az ingatlanos aláírta a szerződést, egy egyébként előreláthatóan nehezen eladható nyeles telekre. Egy hónappal később az Eladót felhívta egy ismeretlen, hogy az Eladó rokonától (akié a telek “nyél” előtti része) kapta meg a számát és megvenné a telket. Örültek is, majd néhány nappal később telefonált az ingatlanos, hogy kéri a pénzét. Az Eladó nem értette, mert a Vevő a rokontól kapta meg a telefonszámot. Kérte, hogy az ingatlanos mutassa be a szerződés szerinti “Megtekintési nyilatkozatot” – hát az ingatlanos ilyen nem íratott alá, nem tud ilyet felmutatni.
Az Eladó korrekt volt, felhívta a Vevőt, hogy valóban az ingatlanos hozta-e.
A Vevő igennel felelt, de elmondta azt is, hogy ő csak egyetlen alkalommal beszélt az ingatlanossal, aki megadta a “rokon” számát, hogy majd a “rokon” megmutatja a telket; aki egyébként így is tett: az ingatlanos még csak nem is találkozott a Vevővel. Holott a szerződés szerint egyrészt személyesen kellett volna megmutatnia a telket, másrészt megtekintési nyilatkozatot kellett volna aláírni. Harmadrészt – mint kiderült – voltak más érdeklődők is korábban (akikhez egyébként szintén nem ment ki az ingatlanos).
Ez utóbbi azért volt fájó pont az Eladónak, mert elég hamar nagyot engedett az árból az alku során, mert úgy gondolta, hogy senki nem érdeklődött eddig a telek iránt. Az ingatlanos persze nem értette, hogy mi azzal a probléma, hogy a szerződésből semmit nem tartott be, állította, hogy jár neki a díj. A végén a díjának a felét kapta meg – árleszállítás iránti igény -, mert annyi hozzáadott értéke valóban volt, hogy megadott egy telefonszámot, illetve feltette a telket a honlapjára. De semmi több. Ő persze úgy gondolta, hogy csak annyi a lényeg, hogy eladta a telket… Holott ebben az esetben kifejezetten kárt is okozott a megbízójának.
Gyakori hiba #5 – Nem szólnak időben az ingatlanosnak, ha eladták az ingatlant
Ha az Eladó eladja az ingatlant – mindegy hogy magától, vagy más ingatlanossal – amint lehet szólnia kell az ingatlanosnak. Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy ő pont akkor talál vevőt az ingatlanra. A megbízási szerződés alapján egyébként ilyenkor is járhat neki a díj, hiszen alkalmas vevőt hozott: arról nem ő tehet, hogy az Eladó nem értesítette, hogy már nem eladó. Éppen ezért, időben szóljanak az ingatlanosnak.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen: