Mikor kötelező az írásbeli szerződés cégek között? – és mikor „csak” erősen ajánlott

Az üzleti élet tele van olyan helyzetekkel, amikor a felek „szóban megegyeznek”, majd hónapokkal később már senki nem emlékszik pontosan, hogy kinek mit kellett volna teljesítenie. A probléma akkor mutatkozik meg igazán, amikor adózási kérdések vagy vitás teljesítések kerülnek előtérbe. Pedig még elektronikus aláírással is lehetne szerződni.

Ebben a bejegyzésben három gyakorlati megközelítésből mutatom be, mikor indokolt és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni cégek között:

1. Iparűzési adó (HIPA) miatt

2. Társasági adó (TAO) miatt

3. Amikor a jogszabály kifejezetten előírja az írásbeliséget

---

1. Írásbeli szerződés az iparűzési adó miatt

A HIPA szempontjából nem mindegy, hogy egy szolgáltatást milyen konstrukcióban vesz igénybe a vállalkozás. A legégetőbb pont: a subcontractor performances (alvállalkozói teljesítések) levonhatósága.

A helyi adókról szóló törvény ugyanis kimondja:

👉 alvállalkozói teljesítés értékével csak akkor csökkenthető a nettó árbevétel, ha
a vállalkozó az ügyfelével és az alvállalkozójával is írásban köt vállalkozási szerződést a Ptk. alapján.

Ez azt jelenti, hogy:

• ha nincs írásos szerződés,

• vagy az nem vállalkozási (contract for services) jellegű,

• vagy csak az egyik oldalon van meg,

akkor a HIPA-alapot nem lehet csökkenteni, hiába volt tényleges alvállalkozói teljesítés.

Legfontosabb következmény:
évente akár több millió forinttal magasabb iparűzési adót fizethet a cég egyetlen formai hiányosság miatt.

---

2. Írásbeli szerződés a társasági adóban – nincs előírva, de súlyos a bizonyítási teher

A TAO törvény – más jogágakkal ellentétben – nem mondja ki, hogy a költség elszámolásához írásbeli szerződésre lenne szükség.

Viszont a 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklete felállítja az elszámolhatóság korlátait.

Az egyik leglényegesebb szabály:

4. Az ÁFA nélkül 200 000 Ft-ot meghaladó szolgáltatás ellenértéke nem elszámolható költségként,
ha a körülmények alapján egyértelmű, hogy a szolgáltatás ellentétes az ésszerű gazdálkodással.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A NAV bármikor jogosult azt vizsgálni:

• volt-e valós szolgáltatás,

• szüksége volt-e erre a vállalkozásnak,

• ténylegesen megkapta-e a teljesítést,

• a díj arányban állt-e a szolgáltatás tartalmával.

Következés:
Írásbeli szerződés nélkül a vállalkozás bizonyítási helyzete rendkívül gyenge.

Hiába nem kötelező az írás, a NAV elvárja, hogy a szolgáltatás szükségessége és valósága bizonyítható legyen – és ezt szerződés, teljesítési igazolás és dokumentáció nélkül gyakorlatilag lehetetlen hitelt érdemlően igazolni.

Ez különösen igaz, ha a szolgáltatás:

• szakmai jellegű,

• tanácsadás,

• marketing,

• IT szolgáltatás,

• vagy olyan tevékenység, ami nem látható fizikai eredményben.

A TAO-ban tehát nem formai, hanem bizonyítási okok teszik szükségessé az írásbeliséget.

---

3. Amikor jogszabály írja elő az írásbeli szerződést

Vannak olyan jogterületek, ahol nem ajánlott, hanem kifejezetten kötelező írásban szerződni. Néhány tipikus példa:

Építőipari kivitelezés – 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint:

• minden kivitelezési szerződésnek

• írásban kell létrejönnie,

• részletes tartalmi követelményekkel (műszaki tartalom, teljesítési határidők, díjazás, műszaki ellenőr, garanciák stb.).

Ügyvédi megbízási szerződés – Üttv.

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény előírja:

• az ügyvéd és az ügyfél között

• írásbeli megbízási szerződés szükséges.

Ez védi az ügyfelet és az ügyvédet is:
rögzíti a feladatot, a díjat, a felelősséget, az iratkezelés szabályait.

---

Összegzés: mikor kötelező, és mikor „csak” ajánlott?

---

Záró gondolat

A magyar üzleti gyakorlat még mindig erősen támaszkodik a „megállapodtunk kézfogással” típusú együttműködésekre. Ezek azonban adózási, jogi és bizonyítási szempontból óriási kockázatot hordoznak.

Gyakran mondom az ügyfeleimnek:

💬 Az írásbeli szerződés nem a bizalmatlanság jele – hanem annak bizonyítéka, hogy mindketten komolyan vesszük az együttműködést.