A kamionkartell kapcsán a károsultak nemcsak a kár bizonyításával küzdenek, hanem az eljárásjogi szabályokkal is. Az egyik leggyakoribb kérdés: melyik bíróság illetékes, és meddig lehet egyáltalán pert indítani?
Az Európai Bizottság 2016-ban hozta meg a döntését, a károsultak többsége viszont már évekkel korábban vásárolta meg a kamionokat. A magyar jog szerint általában öt év az elévülési idő – így első ránézésre sok esetben a keresetindítás időpontjára ez már többszörösen is letelt. Az uniós kártérítési szabályozás azonban kimondja, hogy a határidő nem indulhat el, amíg a károsult ésszerűen nem tudhat a jogsértésről, a károkozásról és az elkövető kilétéről; továbbá a határidő az eljáró versenyhatósági vizsgálat alatt nyugszik. A gyakorlatban ezért kulcskérdés, hogy a „tudomásszerzés” mikor következett be (például egy nyilvános határozat vagy közlemény közzétételével), illetve, hogy a hatósági eljárás ténylegesen mennyi ideig függesztette a határidőt. Nem mellékes az sem, hogy a kartell folyamatos jogsértés: a befejezéséig tartó időszak egységként kezelendő, ami sok ügyben érdemben kitolja a számítás kezdőpontját. A felek közötti egyeztetések, fizetési ígéretek, részbeni teljesítések pedig megszakíthatják vagy újraindíthatják az elévülést.
A másik kulcskérdés a joghatóság és az illetékesség. Vajon hol lehet pert indítani: abban az országban, ahol a kartell működött, vagy ott, ahol a vásárlás történt? Az európai ítélkezési gyakorlat szerint a „kár bekövetkezésének helye” az a piac, ahol az összehangolt magatartás torzította a versenyt. Ez a károsultaknak kedvez, mert így például a magyar fuvarozók a magyar piac torzulása miatt magyar bíróság előtt is perelhetnek. További praktikus lehetőség, hogy az azonos jogsértésben érintett több alperes ellen – a gazdaságosság és az ellentmondó döntések elkerülése érdekében – egy perben is felléphet a felperes, ha a joghatósági és illetékességi feltételek fennállnak.
Az eljárásjogi akadályok így gyakran legalább akkora kihívást jelentenek, mint a kár számszerűsítése. A siker kulcsa rendszerint a határidők precíz feltárása, a joghatósági opciók tudatos mérlegelése, valamint az olyan eszközök következetes igénylése, mint az iratfeltárás és a bírósági kárbecslés. Ha ezek működnek, a tényleges és hatékony jogorvoslat nem elvi ígéret marad, hanem valóságos lehetőség.
A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM EKÖP-24-4 KÓDSZÁMÚ EGYETEMI KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT