Sokan gondolhatják: a bírságok után minek még a kártérítés? Nem elég, ha a cégek milliárdokat fizetnek az államnak? A válasz egyértelmű: nem.
A kartellbírság ugyanis az államhoz folyik be, de a kárt ténylegesen a vásárlók szenvedték el. Ha ők nem kapnak kártérítést, a jogsértés igazi következményei nem rendeződnek. A bírság tehát fontos, de más funkciót tölt be: az állami bevételek növelésén túl elsősorban a jogkövető magatartás kikényszerítését szolgálja. A károsultak egyéni veszteségeit azonban nem ellensúlyozza.
Ráadásul a magánjogi igények érvényesítése komoly visszatartó erő. Egy kartell esetében a károsultak követelései sokszor nagyságrendekkel meghaladják az állami bírságot. Ha a cégeknek tényleg szembe kell nézniük ezekkel a költségekkel, akkor már nem éri meg a törvénysértő összejátszás. A kartell tehát nemcsak közérdek-ellenes, hanem a fogyasztók és más piaci szereplők számára közvetlen anyagi hátrányt okoz. Ez indokolja, hogy a polgári jogi kártérítési mechanizmus a versenyjogi jogsértésekhez kapcsolódóan is érvényesüljön.
A rendszer kettős célt szolgál: igazságot ad az érintetteknek, és megelőzi a jövőbeli jogsértéseket. Ehhez azonban szükséges, hogy a bíróságok éljenek a rendelkezésükre álló eszközökkel: iratfeltárás, kárbecslés, kamatszabályok. A jogirodalom és a bírói gyakorlat is kiemeli, hogy a bizonyítási nehézségek nem eredményezhetik a jogsértők mentesülését. A Kúria és az Európai Bíróság gyakorlata alapján is elfogadható, hogy a bíróság a kárt közvetett módszerekkel, becsléssel állapítsa meg, ha a közvetlen bizonyítás túlzottan nehéz vagy lehetetlen.
Ez különösen fontos a kartellkárok esetében, ahol a pontos veszteség kiszámítása gyakran összetett közgazdasági elemzést igényel. A kár azonban valós, és a jogrend akkor tud érvényt szerezni a maga súlyának, ha ezt a bíróságok elismerik és kompenzálják. Ha ezek a mechanizmusok a gyakorlatban is működnek, akkor a kartellezők számára egyértelművé válik: a csalás végül mindig többe kerül, mint amennyit hoz.
A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM EKÖP-24-4 KÓDSZÁMÚ EGYETEMI KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT