Amikor kartellekről beszélünk, sokan úgy gondolják, ez csak a nagy cégek közötti játszma, amelynek semmi köze a hétköznapi emberekhez. A valóságban azonban a hatása mindannyiunkat érint, gyakran láthatatlan módon.
Vegyük a kamionkartellt: a gyártók éveken át egyeztették az áraikat, így a fuvarozó vállalkozások drágábban jutottak járművekhez. A fuvarozók természetesen nem tudták teljesen lenyelni a többletköltséget, ezért részben áthárították azt a megrendelőikre. A megrendelők pedig tovább hárították a magasabb szállítási költséget az általuk forgalmazott termékek árára. Így végső soron a boltok polcain megjelenő áruknál mi, fogyasztók fizettük meg a kartell árát. Ez nem elvont közgazdasági jelenség, hanem a mindennapi életünk része: a kenyér, a tej, a háztartási gépek és minden más áru drágább lett, mint amennyibe valójában kerülhetett volna.
A közgazdaságtanban ezt „továbbhárításnak” nevezik. A probléma az, hogy ennek pontos mértékét szinte lehetetlen megállapítani. Egy kamion árának 10%-os emelkedése nem jelenti automatikusan a fuvarozási díjak ugyanilyen arányú növekedését. A piac összetett: a kereslet rugalmassága, a versenytársak száma, a finanszírozási környezet és a szerződéses viszonyok mind befolyásolják, hogy a többletköltség mekkora részét tudják ténylegesen áthárítani. Ez az oka annak, hogy a bíróságok gyakran nehezen boldogulnak a kartellkárok kiszámításával, és sokszor szakértői jelentésekre, gazdasági modellekre támaszkodnak.
Mégis fontos beszélni róla, mert a kartell nem „távoli” probléma, amely csak a nagyvállalatokat érinti. Amikor a piac torzul, annak költségeit végső soron a társadalom viseli. Ezért a kártérítési perek nemcsak a fuvarozóknak jelentenek igazságot, hanem közvetve minden fogyasztónak is, akik éveken át többet fizettek a termékekért és szolgáltatásokért.
A kartellek elleni fellépés tehát nem csupán jogi technikai kérdés, hanem a tisztességes verseny és a mindennapi áraink védelme. Minél hatékonyabban működik ez a rendszer, annál inkább érvényesül az a gazdasági alapelv, hogy a verseny a fogyasztók jólétét szolgálja, nem pedig a cégek közötti titkos összejátszás érdekeit.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium EKÖP-24-4 kódszámú Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült