Követelések elévülése

Gyakran érkezik ügyfelektől a kérdés: “miért kell még mindig fizetnünk, 10 éve követelik rajtunk?!” A kérdés sok esetben jogos, ugyanis a polgári jog szerint nem követelhető egy tartozás bármeddig, az igények úgymond elévülnek, és akkor bizony hiába pereljük a másikat: nem lesz köteles fizetni.

Az elévülésről ebben a cikkemben is olvashat, ahol leírok egy olyan hibát, ami miatt nyugodtan főhet a követeléskezelők feje, ugyanis százával évülhettek el a követelések!

Az elévült követelések kifizetéséről

Mit is jelent az elévülés?

Az elévülés azt jelenti, hogy nem lehet bíróságon érvényesíteni azokat a követeléseket amelyeknél az elévülési idő eltelt – de csak akkor, ha erre az adós (tehát aki tartozik) hivatkozik, jelzi a bíróság részére. Ha nem hivatkozik rá, akkor hiába évült el, ugyanúgy ki kell fizetni. A bíróság ezt nem vizsgálja, sem pedig a közjegyző: az adósnak mindig magának kell szólni, hogy “elévülési kifogást” terjeszt elő.

Ha az elévült követelést magunktól kifizetjük, akkor visszakérni nem lehet – emiatt is érdemes résen lenni.

Mennyi idő alatt évül el egy követelés?

Általában öt év, de vannak kivételek. Ritkán, de előfordul például, hogy a szerződésben ettől eltérő időt kötnek ki a felek – ez esetben mindig meg kell nézni, hogy a szerződésbe mit írtak bele.

A különböző jogszabályok is megállapítanak eltérő elévülési időket. Az áramdíjakra például a villamosenergiáról szóló törvény 3 éves elévülési időt mond ki (ez korábban 2 év volt, de változott), a a gázszolgáltatásból eredő igények szintén 3 év alatt évülnek el. A tv és telefonos tartozások a hírközlési törvény szerint 1 év alatt évülnek el. Ezek csak példák és a ma hatályos állapotokat tükrözik, de érdemes mindig utánanézni, hogy az adott jogviszonyra vonatkozik-e speciális elévülési idő.

Az elévülési idő akkor kezdődik, mikor fizetni kellett volna, ezt nevezzük esedékességnek. Mindig az esedékességtől kell számolni az elévülési időt.

Akkor minden 5 éves tartozás megszűnt?

Nem. Vannak olyan esetek amikor az elévülési idő meghosszabodik (egy ideig nem telik) vagy újraindul. A meghosszabodást nevezzük nyugvásnak; ilyen akkor van, ha menthető okból nem tudják érvényesíteni a követelést – pl. mert nem tudják ki tartozik nekik, öröklés esetén.

Ami gyakrabban előfordul az a megszakadás. A megszakadás esetén mindig újraindul az elévülési idő. Akkor szakad meg az elévülés, ha az adós tartozáselismerő nyilatkozatot tesz, vagy ha módosítják a tartozást közösen a hitelezővel – ezért akar mindenáron minden faktorcég aláíratni valamilyen “tartozáselengedő” megállapodást, mert akkor tovább tud követelni.

Akkor is megszakad, ha peres eljárást (vagy fizetési meghagyásos eljárást) indítanak és ott érdemi döntés (többnyire ítélet) születik. De ha megindítják a pert az elévülési időn belül, az már elég ahhoz hogy ne évüljön el a követelés.

Mi a helyzet a fizetési felszólítással?

Itt nagyon fontos, hogy mikori a tartozás (mikor kötötték a szerződést, amiből származik a tartozás). Ha a szerződést 2014. március 15. napja előtt kötötték, ott megszakítja az elévülést az írásbeli fizetési felszólítás is. Az írásbeliség jelentőségéről ebben a cikkemben írtam, ahol kifejtettem, hogy lehetséges, hogy tömegével évültek el tartozások a hibás fizetési felszólítások miatt.

A fizetési felszólításnál fontos, hogy bizonyítani kell, hogy az adós átvette – ezért túl sok jelentősége nincs az egyszerű postai leveleknek. A felszólítást tértivevényes levélként kell küldeni, különben az adós könnyedén letagadja, hogy kapott volna ilyet – így az elévülés sem szakad meg, hanem le tud telni.

Ha már végrehajtás alatt van az ügy

Ha már született végrehajtható döntés, akkor már kizárólag a végrehajtási cselekmények és a tartozás közös megegyezéssel történő módosítása szakítja meg az elévülést – a fent felsorolt okok nem. Onnan tudjuk – többnyire – hogy már van végrehajtható döntés, hogy önálló bírósági végrehajtó jár el.

Az önálló bírósági végrehajtót soha ne keverjék össze a faktoring/behajtó cégekkel. A végrehajtó hatóság, a behajtó cégek pedig csak olyan jogokkal rendelkeznek mint a sarki kisbolt, ahová vásárolni jár – ne engedje, hogy fenyegessék.

Végrehajtás alatt is el tud tehát évülni az ügy, ezt úgy lehet megállapítani, hogy személyesen felkeresi a végrehajtót az irodájában és betekint az ügy aktájába. Ha talál két olyan bekezdést, ami között eltelt az elévülési idő, akkor a követelés elévült.

Ha elévült, akkor kérni kell a végrehajtótól az úgynevezett “Vht. 41. § szerinti eljárást”, s a végrehajtást ez alapján jó eséllyel meg fogja szüntetni. A Vht. 41. § szerinti eljárásról szerdai bejegyzésemben fognak olvasni.

Fontos: ha már végrehajtás alatt van az ügy, tehát önálló bírósági végrehajtó jár el, akkor már mindig csak a végrehajtón keresztül fizessen és kommunikáljon, a hitelezővel közvetlenül ne. Nem tud okosabb lenni a végrehajtónál, ha ő már képbe került, akkor a jutalékát így is úgy is ki kell fizetni, Ön tehát csak bukni tud, ha megpróbálja megkerülni.

Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw