Az autóvásárlás buktatói – jogi szemmel

Tudom, hogy sokan keresik a bölcsek kövét, hogy hogy tudnának teljesen biztosak lenni abban, hogy őket nem tudják átverni, felkészültek. Jó hírem van: nem tudnak. De jó, ha nem egy hamis bizonyossággal vágnak neki az autóvásárlásnak. A műszaki részéhez én nem értek, ahhoz adok pár tanácsot, hogy a dolog jogi részében ne csalódjanak.

  1. Ki az eladó?

Banálisnak tűnhet, de mindig bizonyosodjanak meg róla, hogy ki az eladó. Gyakori “trükk”, hogy felszámolás-közeli cégre vásárolják meg az autót, ez a cég lesz az eladó, aztán mire kiderül a hiba vagy végigmegy egy per, valójában nincs kin behajtani a pénzt. Ebben a cikkemben írtam arról, hogy hogyan tudja ellenőrizni egy cég előéletét – tegye is meg!

Arra is figyeljen, hogy ott, Ön előtt írja alá az eladó a szerződést és a saját (saját cég) adatait írja be. Ha cég az eladó, akkor kérjen aláírási címpéldányt/aláírásmintát és a cégjegyzékben nézze meg, hogy jogosult-e az aláíró képviselni a céget.

Előre kitöltött és aláírt szerződést soha ne írjon alá az iratok ellenőrzése nélkül. Gyakran megesik, hogy nem íratják át a “kereskedők” az új autót, hanem kitöltik a szerződést annak az adataival, akiktől ők “vették”, majd az általuk talált vevőt írják be az eredeti szerződésbe. Mivel jár ez? Olyan, mintha az ismeretlen személytől vettük volna az autót: a kereskedő le fogja tagadni, hogy nála jártunk, az eredeti eladó pedig értetlenkedni fog, hogy ő soha nem látott minket, biztos nem fizet nekünk semmiféle javítást.

2. Az autó

Elindult az úgynevezett Jármű Szolgáltatási Platform, aminek a használatához Ügyfélkapura van szükség – ezt bármelyik kormányablaknál díjmentesen megcsinálják 10 perc alatt. A Platformon díjmentesen le lehet kérdezni a kocsik előéletét, a rögzített km-óra állásokat és a vizsgáztatáson készült fényképeket. Még nem tökéletes a rendszer, de a nyilvánvaló km-óra csalások megakadályozására már most is tökéletes.

A rendszer csak a magyarországi életutat tudja végigkövetni, így a külföldről behozott autókkal kapcsolatos csalásoktól nem véd – de lehet, hogy hosszú távon ez már egy érv lesz a nem 20 éves német BMW-k vásárlása mellett.

3. Milyen szerződést használjunk?

Nem szoktam ezt írni szinte semminél, de itt nyugodtan használják a netes mintákat. Nem azért mert annyira jók lennének: de a tulajdonváltozást csak akkor jegyzik be az önkormányzatnál, ha megfelel a szerződés bizonyos alakiságoknak – ezt rendszerint elrontják a laikusok a saját készítésű szerződésekben. Nagy biztosítók, alkuszok oldalán megfelelő mintákat találnak, ezeket nyugodtan használják – az évszámra figyeljenek, ne legyen “régi” a minta.

A szerződésbe írják bele a kocsi hibáit, illetve csináljanak sok képet (akár eladók, akár vevők) az átadáskor, később ne legyen vita abból, hogy milyen állapotú volt a jármű

4. Megtekintett állapotban…

A leggyakrabban alkalmazott fordulat, hogy “megtekintett” állapotban vettük. De mit is jelent ez? Jelenti a szemmel látható hibákat, illetve azt, hogy tudjuk, hogy egy 20 éves autónál bizony lesznek később javítási költségek, cserék – ezt nevezzük rendeltetésszerű elhasználódásnak. Az ilyen hibákért nem tudunk semmiféle javítást vagy cserét kérni, esetleg visszakérni a vételár.

Amit tehetünk – érdemes -, hogy vásárlás előtt szervizben megvizsgáltatjuk az autót, és rögzítjük azt amit ott mondanak. Így nem lesz vita az általános állapotról.

Mindig vigyenek magukkal festékvastagságmérőt – még autószalonba, új autóhoz is, ugyanis nagyon gyakran megsérülnek szállítás közben, aztán Önöknek már senki nem fogja elhinni, hogy Önöknél ilyen nem történt, az már egy “törött kocsi” lesz.

Festékvastagság mérés – Forrás: conrad.hu

5. Ha baj van…

Ha baj van, akkor készüljünk fel rá, hogy több tíz, esetenként több százezer forintos tételt fog ez jelenteni. Tavaly ráadásul úgy változott meg a polgári eljárásjog, hogy a perek nagyon nehezek lettek, ahova komoly szakértelem szükséges, hogy már egyáltalán be tudjunk adni egy keresetlevelet, így mindenféleképpen érdemes ügyvédhez fordulni.

VISZONT. Már a szerződésbe írjuk bele, hogy jogvita esetén az “XY” (ide írjuk be a legközelebbi járásbíróságot/kerületi bíróságot) Járásbíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Alapesetben ugyanis az alperes lakóhelye szerinti bíróságon kell pereskednünk – ami nem vicces, ha mi mondjuk Mosonmagyaróváron lakunk, az eladónk pedig debreceni lakos). Ezzel rengeteg pénz tudunk spórolni.

6. Mit kérhetünk ha lerohad a kocsi?

Alapvetően először is kijavítást vagy cserét tudunk kérni, ha ezek nem megoldhatók, akkor jön az árengedmény, végső esetben pedig vissza lehet csinálni az egész adásvételt – ez utóbbi szokott a legnehezebben menni.

Ha az eladó nem működik együtt, akkor hosszú pereskedés veszi kezdetét. Ezt meg lehet előzni, ha igazságügyi szakértővel átvizsgáltatjuk a hibát, mert az általa adott szakvélemény alapján jó eséllyel el tudjuk dönteni, hogy beleálljunk e egy perbe. Az ilyen szakvélemény beszerzéséről ebben a bejegyzésben írtam.

Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw


Vissza lehet-e cserélni a karácsonyi ajándékokat?

Jön a karácsony, a szeretet/vásárlás ünnepe (kinek melyik a fontosabb…), sok bolt az éves forgalmának akár felét is bonyolíthatja a karácsonyi időszakban, pörög a gazdaság. A vásárlások összetorlódása miatt előfordulhat hogy több helyről kapunk ugyanolyan ajándékot, valamelyik megvásárolt műszaki cikk nem működik. Most azt nézzük meg, hogy milyen jogaink vannak ezzel kapcsolatosan.

Karácsony

Kötelesek-e árut kicserélni, ha nincs semmi baja?

Röviden: nem. 1990-től volt egy kereskedelmi miniszteri rendelet az üzletek működéséről, ebben szerepelt, hogy: „

  1. § (1) A vásárlástól számított nyolc napon belül a fogyasztó kívánságára a kereskedő, az üzletében vásárolt árut minőségi kifogás nélkül is köteles kicserélni, amennyiben az áru hibátlan és azt a fogyasztó még nem használta. (2) Egészségügyi, kozmetikai, alsóruházati cikket, gyermekjátékot – sértetlen csomagolásúak kivételével – valamint élelmiszert kicserélni tilos.”

A kereskedelmi miniszteri rendelet azonban csak 1997 februárig volt hatályban, jelenleg pedig már nincs ilyen szabály. Érdekes egyébként ez a szabály, mert jogászként időnként rácsodálkozunk, hogy az átlagember mennyire nincs tisztában a fogyasztói jogaival, annak ellenére, hogy ezzel kapcsolatban elég sok (bár nem túl jó) kampány van folyamatosan, egy mindössze 7 évig élő szabályra viszont még 20 év távlatából is nagyon sokan emlékeznek.

Az üzlet természetesen megteheti, hogy kicseréli az árut vagy engedi levásárolni az értékét, de ez ebben az esetben – tehát ha nincs minőségi hiba, csak nem tetszik vagy nem jó a méret, vagy van már olyanunk – kizárólag az üzlet jóindulatának köszönhető, nem tudunk reklamálni ha nem engedi meg.

Webáruházi vásárlás

Némileg eltér ettől az esettől ha „interneten” vásároljuk meg a terméket, ebben az esetben ugyanis a termék átvételétől számított 14 napig dönthetünk úgy, hogy mégsincs rá szükségünk: jogi kifejezéssel élve elállhatunk a szerződéstől. Ezt írásban célszerű jelezni az üzletnek (ha nagyobb értékű az áru, akkor a sima email mellett szoktuk ajánlani az ajánlott postai levelet is). Fontos: ezzel gyakran trükköznek az áruházak, de NEM az árut kell visszaküldeni 14 napon beül, hanem eddig az időpontig kell jelezni, hogy mégsincs rá szükségünk.

A termék visszaküldésére a nyilatkozattól számítva 14 napunk van, ennek költségei minket, fogyasztókat terhelnek („A fogyasztó kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését.”). Amíg nem igazoltuk, hogy visszaküldtük az árut, addig a vállalkozás nem köteles visszatéríteni a pénzt. Ha igazoltuk, akkor legfeljebb 14 nap alatt köteles visszatéríteni.

A kulcsszó itt tehát a 14 nap, ezt tartsuk észben, szinten mindenkinek mindenre 14 napja van, ha webáruházban (interneten) vásároltunk.

Vannak olyan termékek, amiknél ez az elállás a termék (vagy szolgáltatás) jellege miatt nem gyakorolható: ilyenek például a romlandó dolgok, egyedi megrendelések (pl. saját feliratos vagy gravírozott ajándéktárgyak), fehérnemű. Ezeknek a felsorolása a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésében található.

Műszaki cikkek

Gyakran megesik, hogy megvesszük a dvd lejátszót vagy más eszközt karácsony előtt 2-3 héttel, majd a csomagok kibontása után derül ki, hogy az eszköz nem működik, így megnyertünk egy újabb utat az üzletbe a két ünnep között, hogy aztán végig állhassuk a reklamálók/cserélni vágyok sorát, majd várjunk a szakszervíz válaszára hogy javítható-e vagy cserélni kell. Ezt el tudjuk kerülni könnyedén.

A fogyasztónak nyújtandó kötelező jótállásról szóló kormányrendeletben van ugyanis egy kevéssé ismert szabály: ha a műszaki cikk meghibásodását a vásárlástól számított 3 munkanapon belül észleljük és jelezzük is az üzletnek, akkor nem hivatkozhatnak arra, hogy az eszköz javítható, ill. ki kell vizsgálni a szervíznek, hanem kötelezően cserélniük kell egy ugyanolyan termékre (mármint nem teljesen ugyanolyanra, hanem egy működőre J ).

Ha tehát megvásároltuk a műszaki cikket karácsony előtt, akkor a hazavitel után egyből kapcsoljuk be, próbáljuk ki: ne aggódjunk, a megajándékozott is sokkal jobban fog annak örülni, hogy biztosan működik az ajándék, mint hogy 2 hetet kelljen rá várnia, míg valójában használni tudja. Ha nem működik, akkor egyből ki tudjuk cseréltetni és megkíméljük magunkat is és a megajándékozottat is egy kellemetlen élménytől.

Jótállás

A megvásárolt holmikra – ha vállalkozástól vesszük – szinte minden esetben kapunk kötelezően egy év jótállást. A jótállás abban különbözik az ún. kellékszavatosságtól, hogy jótállás esetén az üzletnek kell azt bizonyítania, hogy hibátlan árut adott el nekünk és mi tettük tönkre – kellékszavatosságnál nekünk kellene bizonyítania, hogy vacak volt amit eladott.

A kötelező jótállásal érintett termékek listája a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet mellékletében található. Mi a hallgatókkal úgy szoktuk egyszerűsíteni, hogy mire vonatkozik: ha 10.000 Ft felett van az értéke és kapható a Media Markt-ban, akkor biztos vonatkozik rá a rendelet. A boltban egyébként minden esetben adnak a termékhez ún. jótállási jegyet, tehát innen is fogjuk tudni, hogy vonatkozik rá a jótállás.

Milyen igényeink lehetnek, ha nem működik (hibás) a termék?

Elsősorban kijavítást vagy kicserélést lehet kérni. Itt szembe szokott menni a vállalkozó és a fogyasztó érdeke: a vállalkozó ki szeretné javítani (mert ez az olcsóbb neki), a fogyasztó ki szeretné cserélni vagy kéri vissza a pénzét. A jogszabály ezzel kapcsolatosan azt mondja ki, hogy a felek érdekeit mérlegelni kell, de alapvetően ha könnyen és jól javítható, akkor javítani kell, ha nem javítható vagy nem gazdaságos javítani (mert mondjuk egy műanyag pöcök tört el belül, aminek a javításához előbb 3 óra szétszedni az árut), akkor cserélni kell.

Ha a javítás vagy csere nem vállalható valamilyen okból, vagy nem áll a felek érdekében, akkor lehet kérni árleszállítást: ismerjük mi is. egy karcos Miele mosógép 250 ezer forintért nagyon drága, de ha ugyanez a gép már csak 120 ezer Ft-ba kerül, akkor már ki tudunk békülni a karcokkal. Ha még ez sem működik, akkor elállhatunk a vásárlástól: azaz visszaadjuk az árut, a kereskedő pedig a pénzt.

Fontos: sok kereskedő ilyenkor bepróbálkozik azzal, hogy nem ad vissza pénzt, hanem vásároljuk le nála (hiszen ez neki olcsóbb/jövedelmezőbb – a visszárut úgyis leköltségeli vagy visszakapja az árát a beszállítótól). Ilyet nem tehet meg, ha mégis megpróbálná, akkor azonnal kérjük a panaszkönyvet. Persze még egyszer hangsúlyozom, ez csak akkor van így, ha hibás volt az áru és ezért nem kell. Ha csak nem tetszett és a kereskedő jófejségből cseréli, akkor hiába is kérjük a panaszkönyvet.

Működik-e a fogyasztóvédelem?

Megint csak röviden: nem. Egyszer kíváncsiságból, hogy tudjak erről beszélni az órán „beleálltam” egy szavatossági vitába egy cipőbolttal: a feleségem cipőjének a talpa 2 nap használat után levált, visszamentünk a boltba, ahol azt mondták hogy elküldik javíttatni, ez nekünk nem tetszett, cserét kértünk.

Az üzletvezető próbált arról meggyőzni, hogy nem kérhetek cserét a jogszabály szerint, itt már felhívtam rá a figyelmét, hogy nem biztos hogy olyannak kéne ilyet mondania, aki ezt tanítja a jogászoknak és maga is ügyvédjelölt, de ez láthatóan nem hatotta meg. Érdekesség, hogy a fogyasztói tájékoztatóban 6-os (!) betűmérettel szerepelt a cseréről szóló tájékoztatás – minden más 12-es betűmérettel volt a papíron.

Ezt követően a kötelező körök: tettem bejelentést az illetékes kormányhivatalnál a tájékoztató miatt, hogy félrevezető és az pedig egyenesen undorító, hogy a fogyasztói jogok apróbetűkkel vannak szedve, míg minden más nagy betűkkel. Nem lepett meg a kormányhivatal válasza: nem tesznek semmit, mert nincs olyan jogszabály, ami előírja hogy a fogyasztói jogokról szóló tájékoztatásnak ugyanakkor betűkkel kell szerepelnie a papíron. Nesze neked fogyasztóvédelem…

Voltunk a békéltetőtestület előtt is: a testület igazat adott, de a testület „ajánlását” a cég nem köteles végrehajtani, csak ha ezt már az eljárás elején vállalta. Nem is hajtotta végre, tehát nem cserélte a cipőt.

Maradt volna a per, de bevallom őszintén, hogy szakmai kíváncsiságból azért inkább nem pereskedek. A tanulság az egészből, hogy még egy jogász sem tudta ezt az egész ügyet rendezni, ahogyan a nagy könyvben meg van írva. Ezért mindenki legyen nagyon résen és lehetőleg jó nevű, biztos anyagi hátterű helyeken vásároljon, mert a kis helyek vagy nem lesznek ott, vagy pedig úgysem fogják érdekelni a jogszabályok.

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw