Bosszantó beruházás a szomszédban? Van megoldás…

Az, hogy valami hatóságilag nem tilos, nem jelenti azt, hogy el kell viselnünk

Az úgynevezett szomszédjogokat az egyetemen gyakran tanítjuk egy 1983-ban történt esettel: a felperes szomszédja egy 26×8 méter alapterületű fekete fóliasátrat állított fel a kerítéstől 6 méterre, majd a szemben lévő birtokon is kialakított kettő darab 350 m2-es fóliasátrat azzal a céllal, hogy azokban néhány ezer csirkét felneveljen. Bár az állattartás nem tilos, azonban kimondta a bíróság, hogy ilyen mennyiségű zavarást – amit az ocsmány sátor kinézete, a rendkívül hangos szellőztető ventillátorok zaja, a gyomorforgató bűz okozott – senkinek sem kell eltűrnie, akkor sem, ha ez egyébként hatóságilag nem tilos.

Ez tehát a kiindulási alapunk: attól még, hogy valami hatóságilag nem tilos, mert mondjuk nem éri el a határértékeket, még zavarhatja a szomszédokat, ezt pedig nem engedi meg a Polgári törvénykönyv.

Szomszéd és szomszédjogok

Fontos: nem jelenti ez azt, hogy a szomszédnak mindig a mi kívánságainkat kellene lesnie, tulajdonképpen azt csinál a saját területén amit akar, még zavarhat is minket a mulatós zenével vagy amivel jól esik – ez belefér az általános emberi együttélésbe, mindig lesznek konfliktusok. A szabály az, hogy a szükségtelen zavarást nem kell elviselnünk.

Szükségtelennek az minősül, amivel nem kellett számolnunk: állandó éjjeli mulatozás egy csendes környéken, koncertek a város közepén, kőfejtő működtetése a családi házaktól néhány méterre, stb. A szomszéd itt nem csak közvetlen (telek-) szomszédot jelent, hanem mindenkit akire ez a magatartás hatással van.

Mi a helyzet akkor, ha mondjuk egy gyárat telepítenek az utca túloldalára?

A gyárakkal több probléma is van, ha a közelünkbe épül: senki nem lakik szívesen egy gyár mellett, mert 3 műszakban dolgoznak, maga a gyár is zajos, nagyon sok ember közelíti meg, árut hoznak/árut visznek, megindul a kamionforgalom, a gyárépületet kivilágítják és így tovább…

A magyar joggyakorlatban sajnos/szerencsére eléggé kiforrott az ehhez hasonló problémák kezelése, mert nagyon sok per volt korábban folyamatban a mobil-átjátszótornyok miatt, ezek tapasztalatait fel lehet használni.

Füstölgő gyárépület

1. Értékcsökkenés

A mobil-átjátszótornyoknál is megjelent az az érvelés, hogy senki nem szívesen költözik ilyen objektum mellé, ezért ugyanannak az ingatlannak kisebb lesz az értéke, ha egy ilyen áll mellette: valahogy kompenzálni kell a vevőit, hiszen ezt a zavaró hatást ő fogja elszenvedni később. Az minden esetben szakkérdés, tehát igazságügyi szakértőnek kell megmondania, hogy mennyit csökkent az ingatlan értéke a szomszédos gyárépítés miatt. A mobil átjátszó-torony létesítésével okozott kár megtérítése körében, az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőnek azt is értékelnie kell, hogy a torony egészségre gyakorolt káros hatásaitól való esetleges félelem a szomszédos ingatlan forgalmi értékét mennyiben csökkenti – de ilyen káros hatástól való félelem lehet az, hogy a kertben termelt zöldségeken és a füvön vastagon áll a szmog-lerakódás és a por a megnövekedett kamionforgalom miatt.

Több olyan eset is előfordult, ahol az értékcsökkenést a bíróság az ingatlan eredeti értékének 5-10%-ában állapította meg a bíróság a szakértői vélemények alapján; ezeket az összegeket kénytelen volt kifizetni az alperes a tulajdonosoknak.

Az értékcsökkenés miatti kártérítés vizsgálata során azt nézi meg a bíróság, hogy bárhogy máshogy – a szomszédok számára kevésbé zavaró módon – megvalósítható lett volna-e a beruházás: mondjuk a szervizút kiépítése az épület túlsó oldalán, amelyet így nem hallanának a szomszédok. Amennyiben volt másik megoldás, úgy a zavarás szükségtelen, mert volt más alkalmas megoldás is, tehát jár a kártérítés.

2. Az intimitásvesztés

Mindenki számára ismert az a nyugalom, amit a saját otthon, az ott eltöltött pihenés tud adni. Szerencsére a jog számára ez egy védendő érték: sikerrel léptek fel például azok a lakók, akik mellé egy sportpályát telepítettek, ahol még a késő éjszakai órákban is el kellett viselni a pályavilágítást, az odajáró fiatalok káromkodását, a labda monoton pattogását, amelyet messzire vitt a pályát borító betonfedés. Több százezer forintos nem vagyoni kártérítést kellett fizetniük azért, mert elvették másoktól a nyugodt pihenés lehetőségét, ráadásul a bíróság szigorúan lekorlátozta azokat az időszakokat, amikor a pályát használhatták – ez nem nyúlhatott bele a környékbeliek pihenőidejébe.

Itt azt állapította meg a bíróság, hogy amennyiben  az ingatlan tulajdonosa, a sportpálya létesítője annak használata során eltűri a szomszédok szükségtelen zavarását, nem állapít meg olyan használati szabályokat, amelyekkel a szükségtelen zavarás elkerülhető, felel a szomszédokat ért személyiségi jogsérelemért is.

3. Az utak megnövekedett terhelése

Egy olyan ügyben, ahol a felperesek lakóhelyétől nem messze üzemeltetett az alperes hulladéklerakót, az utakat pedig az alperes szállítójárművei használták a nap minden szakában arra kötelezte a bíróság az alperest, hogy a zajártalmak miatt fizessen a felpereseknek 1 millió 200 ezer Ft kártérítést és 700 ezer Ft nem vagyoni kártérítést. Emellett kötelezte arra is az alperest, hogy emeljen zajvédelmi falat. A konkrét ügyben tehát még csak nem is arról volt szó, hogy a szomszédban lett volna a szemétlerakó, azonban az átmenő forgalom hatalmas terhelést jelentett a környékbeli utakon.

A szükségtelen zavarás mértéke

Az, hogy a zavarás a szükséges mértéket meghaladja, nem szakértői kérdés, hanem a bírói mérlegelés körébe tartozik, amelynek során a felek érdekeinek egybevetett értékelésére is figyelemmel kell lenni. Tehát minden esetben azt vizsgálja a bíróság, hogy a konkrét felperesre milyen hatással volt a zavarás – egyik ember többet tűr, a másik kevesebbet, ezért a bíróságnak kell mérlegelnie. Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a per alatt megszűnik a zavarás? Erre azt mondja ki a bírói gyakorlat, hogy például a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével összefüggésben elvégzett munkákból származó zavaró hatás önmagában nem, a munkák indokolatlan elhúzódása azonban szükségtelen zavarásnak minősül. Ha pedig szükségtelen zavarás, akkor jár érte kártérítés is.

Milyen igényeink lehetnek?

A bíróságon alapvetően vagy pénzt lehet kérni, vagy hogy tiltsák el a másik felet a jogsértéstől – esetenként mind a kettőt. A pénznek is kettő típusú úgynevezett “jogcíme” lehet, az egyik kártérítés, a másik pedig a sérelemdíj.

A kártérítést akkor lehet kérni, ha a vagyontárgyunk (például az ingatlan) a jogsértő magatartás miatt kevesebbet ér, mint korábban. Ennek klasszikus esete, ha gyár települ a szomszédba – ilyen helyre nem szívesen költözik senki, ezért alacsonyabb áron tudjuk eladni az ingatlant. A kártérítés mértéke szakértői kérdés, így az esetek nagyobb részében igazságügyi szakértő fogja megmondani, hogy mekkora kárunk keletkezett.

A sérelemdíjat akkor lehet kérni, ha valamilyen úgynevezett személyhez fűződő jogunkat sértették meg. Ilyen lehet a magánlakás sérthetetlensége, a pihenéshez fűződő jog, amit azáltal veszítettünk el, hogy naponta százával érkeznek a teherautók a szomszédos gyárba. A sérelemdíj mértékét a bíróság mérlegelés alapján állapítja meg, hiszen itt nincs kézzel fogható kár, azt kell megnéznie ebben a körben, hogy mekkora kompenzáció lenne megfelelő ellentételezni az elszenvedett sérelmeket.

Összefoglalva

Nem minden jogellenes ami zavarja a szomszédokat. Ha azonban a zavarás átlépi azt a szintet, amit még – emberi számítások szerint – tolerálni kellene, úgy a zavaró személlyel szemben fel tudunk lépni. A polgári eljárásjog bonyolultsága miatt érdemes szakértői segítséget kérni, hogy ne azért bukjunk el egy amúgy megalapozott igényt, mert nem határidőben vagy nem jó módon próbáltunk igényt érvényesíteni. Ne feledje, csak az mondja azt, hogy a profi szakember drága, aki még nem próbálta ugyanazt a feladatot egy amatőrrel elvégeztetni – megérdemli, hogy jogi ügyekben is jó kezekben legyen, ragaszkodjon hozzá!

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw