Amitől a követeléskezelő cégek rettegnek

Sajnos sokan futnak bele a mai napig kényszerű vagy meggondolatlan hitelfelvételbe, vesztik el az állásukat vagy örökölnek tartozást idős, esetleg távoli rokonuktól. Ezeket a tartozásokat valamilyen módon rendezni kell, különben könnyen az lehet a vége, hogy elkezdik az ember fizetését tiltani, vagyontárgyait lefoglalni.

A napokban volt egy érdekes esetem, egy ügyfél örökölt néhai édesapjától tartozást, kb. 1 millió Ft értékben. A tartozást korábban megvásárolta a banktól egy követeléskezelő (ma divatos nevén “faktoring” cég), így ő követelt.

Itt lenne is egy fontos megjegyzés: a követeléskezelő nem hatóság, nincs semmiféle jogköre arra, hogy bármit lefoglaljon, inkasszót tegyen a bankszámlára vagy ezzel fenyegetőzzön. Pontosan annyi jogköre van, mint Önnek vagy nekem. Ha levelet kapnak, akkor a nulladik lépés legyen, hogy megnézik pontosan, hogy ki küldte. Lefoglalni és más kényszerintézkedéseket tenni csak önálló bírósági végrehajtó tud.

A követeléskezelők, pénzbehajtók, faktoringcégek csak fenyegetőznek ezzel, de ha nem indítanak hivatalos jogi eljárást, akkor amit állítanak, az egyszerűen nem igaz. Tehát ezek üres fenyegetőzések.

Akiket mindig vegyünk komolyan és minden tőlük érkező küldeményt vegyünk át: a közjegyzők és az önálló bírósági végrehajtók. Mert könnyen megégetjük magunkat ha nem.

És akkor az ügyről…

A pénzkövetelések általában öt év alatt évülnek el. Az elévülés azt jelenti, hogy bíróságon nem lehet követelni a fizetést – de a tartozás nem szűnik meg. Még ez a bíróságos szabály sem feltétlenül igaz, mert a bíróság az elévülést nem nézi magától, erre fel kell hívni a figyelmét; ha ezt nem tesszük meg, akkor nem veszi figyelembe és akkor is fizetésre kötelez, ha már letelt az elévülési idő.

A 2014. március 15. előtt kötött szerződésekre a régi Polgári törvénykönyvet kell alkalmazni. A régi Ptk. megengedte, hogy írásbeli felszólítások küldésével mindig újraindítsuk ezt az elévülési időt, így akár 20-30 évig is lehetett pert indítani, a bíróság megítélte volna.

Az ügyben az ügyfél is kapott fizetési felszólítást, látszólag minden rendben volt vele. De csak látszólag…

A megoldás, amivel elévült lehet a tartozás

A fizetési felszólításon szereplő aláíráson valami furcsa volt: sárgás pontok voltak az aláírás körül – ilyen a papíron sehol máshol nem volt. A levelet beszkenneltem és ránagyítottam, itt jött a “meglepetés”: az aláírást jól láthatóan körülvette egy négyzet, ami kissé szürkébb, sötétebb volt mint a körülötte lévő papír, jól kivehető kontúrral. Valami ilyesmi (az eredeti “aláírást” nem tehetem be:

Nyomtatott aláírás a papíron (kerettel szemléltetve)

A kerettel jelöltem a négyzet helyét: ez azt jelenti, hogy volt egy szkennelt aláírás, amit aztán kimásoltak és ezt nyomtatták ki színesben a papírral együtt. Az is látszik, hogy a négyzet nem szabályos: utólag próbálták a keret melletti színeltérést a “Paint” radír funkciójával eltávolítani, ezért vannak négyzet alakú betüremkedések a nagy négyzetben, ahol fehér a háttér.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A leveleket nem véletlenül kell aláírni. Ha kétség merül fel, hogy ki küldte, akkor írásszakértő is meg tudja állapítani, hogy valóban az írta alá, aki a levélen szerepel – így buknak le a hamisítók. Van ennek egy másik oldala is: ha céggel állunk szemben, akkor megint csak tudnunk kell, hogy pontosan ki írta alá, hogy tudjuk, jogosult volt-e a cég képviseletére.

Ha csak nyomtatják rá az aláírást, azt akár a cégnél éjszaka takarító személyzet is meg tudja tenni – azt ugye nem tudjuk ellenőrizni, hogy ki nyomta meg a “nyomtatás” gombot. Adalék az esethez, hogy több levelet is kapott az ügyfél, s mindegyik levélen pontosan ugyanolyan az aláírás minden egyes részlete – véletlen lenne?

Egy hasonló hiba miatt a NAV sorban bukja az adópereket, ugyanis sok esetben nem derült ki a határozatból, hogy a NAV részéről ki írta alá:

Jalsovszky Ügyvédi Iroda – forrás: www.jalsovszky.com

Korábban már a Pécsi Ítélőtábla is kimondta egy döntésében (BDT2017.57): “Az aláírás bélyegző lenyomata nem tekinthető sem aláírásnak, sem kézjegynek, mert nem köthető egyértelműen az aláíró személyéhez. A cégjegyzési jogot csak aláírással lehet gyakorolni, a névbélyegző használata cégjegyzésre nem alkalmas.” Ugyanezek igazak arra az esetre, ha az aláírást nem rábélyegzik a papírra, hanem már eleve úgy nyomtatják.

Ha nincs aláírva a fizetési felszólítás (hiszen csak nyomtatva van rajta a név), akkor álláspontom szerint nem derül ki, hogy a cég képviseletére jogosult személytől származik-e. Ha pedig nem tudom ki küldte, vagy az illető nem jogosult a céget képviselni, akkor az elévülés nem szakadt meg a fizetési felszólítással. Ha pedig emiatt eltelt az elévülési idő, akkor a követeléskezelő már nem tud beperelni (vagy elbukja a pert emiatt).

Úgyhogy jól nézzék meg az aláírásokat, lehet hogy az Önök tartozása is elévült!

A gyakorlat a követeléskezelőknél tömegesen fordult elő, hiszen gyakran egyszerre több száz levelet küldenek ki – igaz ez a követeléskezelőket képviselő ügyvédekre is -, nem írják alá mindet ahogyan a példa ezt mutatja.

Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw