Az autóvásárlás buktatói – jogi szemmel

Tudom, hogy sokan keresik a bölcsek kövét, hogy hogy tudnának teljesen biztosak lenni abban, hogy őket nem tudják átverni, felkészültek. Jó hírem van: nem tudnak. De jó, ha nem egy hamis bizonyossággal vágnak neki az autóvásárlásnak. A műszaki részéhez én nem értek, ahhoz adok pár tanácsot, hogy a dolog jogi részében ne csalódjanak.

  1. Ki az eladó?

Banálisnak tűnhet, de mindig bizonyosodjanak meg róla, hogy ki az eladó. Gyakori “trükk”, hogy felszámolás-közeli cégre vásárolják meg az autót, ez a cég lesz az eladó, aztán mire kiderül a hiba vagy végigmegy egy per, valójában nincs kin behajtani a pénzt. Ebben a cikkemben írtam arról, hogy hogyan tudja ellenőrizni egy cég előéletét – tegye is meg!

Arra is figyeljen, hogy ott, Ön előtt írja alá az eladó a szerződést és a saját (saját cég) adatait írja be. Ha cég az eladó, akkor kérjen aláírási címpéldányt/aláírásmintát és a cégjegyzékben nézze meg, hogy jogosult-e az aláíró képviselni a céget.

Előre kitöltött és aláírt szerződést soha ne írjon alá az iratok ellenőrzése nélkül. Gyakran megesik, hogy nem íratják át a “kereskedők” az új autót, hanem kitöltik a szerződést annak az adataival, akiktől ők “vették”, majd az általuk talált vevőt írják be az eredeti szerződésbe. Mivel jár ez? Olyan, mintha az ismeretlen személytől vettük volna az autót: a kereskedő le fogja tagadni, hogy nála jártunk, az eredeti eladó pedig értetlenkedni fog, hogy ő soha nem látott minket, biztos nem fizet nekünk semmiféle javítást.

2. Az autó

Elindult az úgynevezett Jármű Szolgáltatási Platform, aminek a használatához Ügyfélkapura van szükség – ezt bármelyik kormányablaknál díjmentesen megcsinálják 10 perc alatt. A Platformon díjmentesen le lehet kérdezni a kocsik előéletét, a rögzített km-óra állásokat és a vizsgáztatáson készült fényképeket. Még nem tökéletes a rendszer, de a nyilvánvaló km-óra csalások megakadályozására már most is tökéletes.

A rendszer csak a magyarországi életutat tudja végigkövetni, így a külföldről behozott autókkal kapcsolatos csalásoktól nem véd – de lehet, hogy hosszú távon ez már egy érv lesz a nem 20 éves német BMW-k vásárlása mellett.

3. Milyen szerződést használjunk?

Nem szoktam ezt írni szinte semminél, de itt nyugodtan használják a netes mintákat. Nem azért mert annyira jók lennének: de a tulajdonváltozást csak akkor jegyzik be az önkormányzatnál, ha megfelel a szerződés bizonyos alakiságoknak – ezt rendszerint elrontják a laikusok a saját készítésű szerződésekben. Nagy biztosítók, alkuszok oldalán megfelelő mintákat találnak, ezeket nyugodtan használják – az évszámra figyeljenek, ne legyen “régi” a minta.

A szerződésbe írják bele a kocsi hibáit, illetve csináljanak sok képet (akár eladók, akár vevők) az átadáskor, később ne legyen vita abból, hogy milyen állapotú volt a jármű

4. Megtekintett állapotban…

A leggyakrabban alkalmazott fordulat, hogy “megtekintett” állapotban vettük. De mit is jelent ez? Jelenti a szemmel látható hibákat, illetve azt, hogy tudjuk, hogy egy 20 éves autónál bizony lesznek később javítási költségek, cserék – ezt nevezzük rendeltetésszerű elhasználódásnak. Az ilyen hibákért nem tudunk semmiféle javítást vagy cserét kérni, esetleg visszakérni a vételár.

Amit tehetünk – érdemes -, hogy vásárlás előtt szervizben megvizsgáltatjuk az autót, és rögzítjük azt amit ott mondanak. Így nem lesz vita az általános állapotról.

Mindig vigyenek magukkal festékvastagságmérőt – még autószalonba, új autóhoz is, ugyanis nagyon gyakran megsérülnek szállítás közben, aztán Önöknek már senki nem fogja elhinni, hogy Önöknél ilyen nem történt, az már egy “törött kocsi” lesz.

Festékvastagság mérés – Forrás: conrad.hu

5. Ha baj van…

Ha baj van, akkor készüljünk fel rá, hogy több tíz, esetenként több százezer forintos tételt fog ez jelenteni. Tavaly ráadásul úgy változott meg a polgári eljárásjog, hogy a perek nagyon nehezek lettek, ahova komoly szakértelem szükséges, hogy már egyáltalán be tudjunk adni egy keresetlevelet, így mindenféleképpen érdemes ügyvédhez fordulni.

VISZONT. Már a szerződésbe írjuk bele, hogy jogvita esetén az “XY” (ide írjuk be a legközelebbi járásbíróságot/kerületi bíróságot) Járásbíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Alapesetben ugyanis az alperes lakóhelye szerinti bíróságon kell pereskednünk – ami nem vicces, ha mi mondjuk Mosonmagyaróváron lakunk, az eladónk pedig debreceni lakos). Ezzel rengeteg pénz tudunk spórolni.

6. Mit kérhetünk ha lerohad a kocsi?

Alapvetően először is kijavítást vagy cserét tudunk kérni, ha ezek nem megoldhatók, akkor jön az árengedmény, végső esetben pedig vissza lehet csinálni az egész adásvételt – ez utóbbi szokott a legnehezebben menni.

Ha az eladó nem működik együtt, akkor hosszú pereskedés veszi kezdetét. Ezt meg lehet előzni, ha igazságügyi szakértővel átvizsgáltatjuk a hibát, mert az általa adott szakvélemény alapján jó eséllyel el tudjuk dönteni, hogy beleálljunk e egy perbe. Az ilyen szakvélemény beszerzéséről ebben a bejegyzésben írtam.

Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw


Követelések elévülése

Gyakran érkezik ügyfelektől a kérdés: “miért kell még mindig fizetnünk, 10 éve követelik rajtunk?!” A kérdés sok esetben jogos, ugyanis a polgári jog szerint nem követelhető egy tartozás bármeddig, az igények úgymond elévülnek, és akkor bizony hiába pereljük a másikat: nem lesz köteles fizetni.

Az elévülésről ebben a cikkemben is olvashat, ahol leírok egy olyan hibát, ami miatt nyugodtan főhet a követeléskezelők feje, ugyanis százával évülhettek el a követelések!

Az elévült követelések kifizetéséről

Mit is jelent az elévülés?

Az elévülés azt jelenti, hogy nem lehet bíróságon érvényesíteni azokat a követeléseket amelyeknél az elévülési idő eltelt – de csak akkor, ha erre az adós (tehát aki tartozik) hivatkozik, jelzi a bíróság részére. Ha nem hivatkozik rá, akkor hiába évült el, ugyanúgy ki kell fizetni. A bíróság ezt nem vizsgálja, sem pedig a közjegyző: az adósnak mindig magának kell szólni, hogy “elévülési kifogást” terjeszt elő.

Ha az elévült követelést magunktól kifizetjük, akkor visszakérni nem lehet – emiatt is érdemes résen lenni.

Mennyi idő alatt évül el egy követelés?

Általában öt év, de vannak kivételek. Ritkán, de előfordul például, hogy a szerződésben ettől eltérő időt kötnek ki a felek – ez esetben mindig meg kell nézni, hogy a szerződésbe mit írtak bele.

A különböző jogszabályok is megállapítanak eltérő elévülési időket. Az áramdíjakra például a villamosenergiáról szóló törvény 3 éves elévülési időt mond ki (ez korábban 2 év volt, de változott), a a gázszolgáltatásból eredő igények szintén 3 év alatt évülnek el. A tv és telefonos tartozások a hírközlési törvény szerint 1 év alatt évülnek el. Ezek csak példák és a ma hatályos állapotokat tükrözik, de érdemes mindig utánanézni, hogy az adott jogviszonyra vonatkozik-e speciális elévülési idő.

Az elévülési idő akkor kezdődik, mikor fizetni kellett volna, ezt nevezzük esedékességnek. Mindig az esedékességtől kell számolni az elévülési időt.

Akkor minden 5 éves tartozás megszűnt?

Nem. Vannak olyan esetek amikor az elévülési idő meghosszabodik (egy ideig nem telik) vagy újraindul. A meghosszabodást nevezzük nyugvásnak; ilyen akkor van, ha menthető okból nem tudják érvényesíteni a követelést – pl. mert nem tudják ki tartozik nekik, öröklés esetén.

Ami gyakrabban előfordul az a megszakadás. A megszakadás esetén mindig újraindul az elévülési idő. Akkor szakad meg az elévülés, ha az adós tartozáselismerő nyilatkozatot tesz, vagy ha módosítják a tartozást közösen a hitelezővel – ezért akar mindenáron minden faktorcég aláíratni valamilyen “tartozáselengedő” megállapodást, mert akkor tovább tud követelni.

Akkor is megszakad, ha peres eljárást (vagy fizetési meghagyásos eljárást) indítanak és ott érdemi döntés (többnyire ítélet) születik. De ha megindítják a pert az elévülési időn belül, az már elég ahhoz hogy ne évüljön el a követelés.

Mi a helyzet a fizetési felszólítással?

Itt nagyon fontos, hogy mikori a tartozás (mikor kötötték a szerződést, amiből származik a tartozás). Ha a szerződést 2014. március 15. napja előtt kötötték, ott megszakítja az elévülést az írásbeli fizetési felszólítás is. Az írásbeliség jelentőségéről ebben a cikkemben írtam, ahol kifejtettem, hogy lehetséges, hogy tömegével évültek el tartozások a hibás fizetési felszólítások miatt.

A fizetési felszólításnál fontos, hogy bizonyítani kell, hogy az adós átvette – ezért túl sok jelentősége nincs az egyszerű postai leveleknek. A felszólítást tértivevényes levélként kell küldeni, különben az adós könnyedén letagadja, hogy kapott volna ilyet – így az elévülés sem szakad meg, hanem le tud telni.

Ha már végrehajtás alatt van az ügy

Ha már született végrehajtható döntés, akkor már kizárólag a végrehajtási cselekmények és a tartozás közös megegyezéssel történő módosítása szakítja meg az elévülést – a fent felsorolt okok nem. Onnan tudjuk – többnyire – hogy már van végrehajtható döntés, hogy önálló bírósági végrehajtó jár el.

Az önálló bírósági végrehajtót soha ne keverjék össze a faktoring/behajtó cégekkel. A végrehajtó hatóság, a behajtó cégek pedig csak olyan jogokkal rendelkeznek mint a sarki kisbolt, ahová vásárolni jár – ne engedje, hogy fenyegessék.

Végrehajtás alatt is el tud tehát évülni az ügy, ezt úgy lehet megállapítani, hogy személyesen felkeresi a végrehajtót az irodájában és betekint az ügy aktájába. Ha talál két olyan bekezdést, ami között eltelt az elévülési idő, akkor a követelés elévült.

Ha elévült, akkor kérni kell a végrehajtótól az úgynevezett “Vht. 41. § szerinti eljárást”, s a végrehajtást ez alapján jó eséllyel meg fogja szüntetni. A Vht. 41. § szerinti eljárásról szerdai bejegyzésemben fognak olvasni.

Fontos: ha már végrehajtás alatt van az ügy, tehát önálló bírósági végrehajtó jár el, akkor már mindig csak a végrehajtón keresztül fizessen és kommunikáljon, a hitelezővel közvetlenül ne. Nem tud okosabb lenni a végrehajtónál, ha ő már képbe került, akkor a jutalékát így is úgy is ki kell fizetni, Ön tehát csak bukni tud, ha megpróbálja megkerülni.

Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw


Vállalkozás indítása

Sok ügyfélnél és ismerősnél látjuk, hogy piacképes tudással és szakismerettel rendelkezik, ennek ellenére alkalmazottként robotol éhbérért. Félreértés ne essék: a munka nem szégyen, sőt… …de ha feleannyi munkaórával kereshet valaki ugyanannyit, vagy ugyanannyi munkával kétszerannyit, mint alkalmazottként, akkor talán nem olyan nagy kérdés, hogy megéri-e vállalkozni.

Természetesen a vállalkozói létet csak minden árnyoldalával együtt lehet választani: a főnök után most az ügyfélnek lesz mindig igaza, a munkaidő nem 8-tól 4-ig tart, beteg is csak mértékkel lehet az ember, hiszen ha nem dolgozik, nincs bevétel sem.

De nem kell egyből fejest ugrani a mélyvízbe: az elején ki lehet próbálni a vállalkozást a meglévő állás mellett, így aránylag kevés veszteséggel is ki lehet szállni, ha úgy dönt az ember, hogy mégsem ez a neki való és megmarad inkább alkalmazottnak. A jó hír, hogy már nem is bonyolult mindezt megtenni, nem jár napokig tartó ücsörgéssel az önkormányzatnál, NAV-nál és a többi hatósággal, a folyamatok nagyobb része az számítógép előtt ülve is elvégezhető.

A mostani bejegyzésben kizárólag egy vállalkozási módozattal fogunk foglalkozni, de a későbbiekben sorozatot szeretnék ebből csinálni.

A mai téma tehát a KATA-s adózást választó egyéni vállalkozó.

Az egyéni vállalkozókról az egyik lényeges tudnivaló, hogy korlátlanul felelnek a felhalmozott tartozásokért, ez komoly visszatartó erő lehet, de a legtöbb vállalkozónál nem igazán tud felmerülni közös tartozás: egy mellékállásban angolt oktató tanár, egy hétvégente dolgozó vízvezeték-szerelő nem igazán tud komoly kárt okozni vagy más tartozást felhalmozni.

Lehet alkalmazottunk is természetesen, de az átlagos KATA-s vállalkozó egyedül dolgozik, többnyire szellemi vagy más, magas hozzáadott-érték tartalmú munkát, így én is erre fogok koncentrálni.

A KATA adózás

A KATA adózásról azt kell tudni, hogy az adó minden hónapban fix 25-50-75 ezer forint (választástól függően), ezért cserébe az iparűzési adón és az ÁFA-n kívül minden adókötelezettségünket letudjuk. Az benne a vonzó, hogy akkor is ennyi az adó, ha havi 1 millió Ft-ot keresünk, így százalékosan jobban megérheti, mint bármely más adózási forma.

A KATA adózás mellé rendszerint alanyi adómentességet is választanak az adózók. Ez az ÁFA-ra vonatkozik, ebben az esetben nincs ÁFA-tartalma a számlánknak (tehát nem kell mindent 27%-kal drágábban adnunk), ugyanakkor nem vagyunk jogosultak ÁFA-visszaigénylésre sem. Ez akkor kedvező nekünk, ha nincsenek beszerzéseink (egy kereskedő alanyi adómentesként az első hónapban csődbe menne) és rendszerint magánszemélyeknek szolgáltatunk – hiszen így olcsóbbak tudunk lenni, mint a nagy cégek, akik csak ÁFA-val növelten tudnak szolgáltatni.

Az indulás

Induláskor rendelkeznünk kell Ügyfélkapuval, ezt bármelyik okmányirodában (kormányablakban) meg tudják csinálni nekünk, ráadásul teljesen ingyen. Ezt követően a magyarorszag.hu oldalon kell rákattintani az egyéni vállalkozás menüpontra (ha épp nem ott van, rá is tudunk keresni):

Forrás: magyarorszag.hu

Itt egyszerű a dolgunk, csak ki kell tölteni a személyes adatainkat (nagyon figyeljünk arra, hogy pontosan egyezzen az igazolványokban szereplővel minden adat), ezt követően megadjuk a vállalkozás székhelyének címét. Ha ezzel is készen vagyunk, akkor ki kell választani a kapcsolattartási fiókunkat, itt a „KÜNY regisztrációhoz kapcsolódó tárhely”-et válasszuk ki.

A következő menüben tudjuk kiválasztani a főtevékenységünket, illetve a melléktevékenységeket. Csak olyan tevékenységet válasszunk, amihez értünk, rendelkezünk a megfelelő végzettséggel (bár sok tevékenységhez egyébként semmilyen végzettség sem kell). Ha valamit nem pontosan találunk meg, akkor kutakodjunk az ún. „M.n.s.” kategóriákban – ez „máshova nem sorolt”-at jelent.

Az adózási részt el se kezdjük olvasni, itt megjegyzendő az a jótanács, hogy amihez nem értünk, azt lehetőleg ne piszkáljuk – komoly pofonokba lehet ugyanis beleszaladni.

Ha alanyi adómentes KATA-s vállalkozók szeretnénk lenni, akkor ugorjunk egyből az Áfa-mentesség részhez: válasszuk ki, hogy alanyi adómentességet választunk, majd menjünk „A kisadózó vállalkozások…” részhez, jelentsük be magunkat kisadózóként, válasszuk ki hogy főállású kisadózónak minősülünk-e.

Leegyszerűsítve: ha nincs más állásunk, akkor főállású kisadózók leszünk. Ha van heti 36 órát meghaladó munkánk, diákok vagy egyetemi/főiskolai hallgatók vagyunk, GYED-en vagyunk otthon, akkor nem minősülünk főállásúnak.

A választás azt is meghatározza, hogy mekkora lesz az adó mértéke: a főállású adózó 50 ezret fizet, a mellékállású 25 ezret – illetve van arra lehetőség a főállásúnál, hogy 75 ezret fizessen, így magasabb jövedelem számít bele a nyugdíjba. Én ez utóbbi lehetőséget biztosan elfelejteném, most kifizetni évente 300.000,- Ft-ot arra, hogy 20-30 év múlva talán több nyugdíjat kapunk biztosan felesleges, addig még 20-30 alkalommal változnak a nyugdíjszabályok. DE azt nyomatékosan javaslom, hogy a 25 ezer Ft-ot, amit ezzel megspóroltunk tegyük be a bankba vagy vegyünk belőle állampapírt, így mai értéken (!) 6 millió Ft megtakarítással tudunk nekivágni a „nyugdíjas éveknek”, ha 20 évig így teszünk.

A munkavégzés jellegét is válasszuk ki. Jó hír, hogy a nyomtatvány nem nagyon enged hibázni: kiírja hogy mit töltöttünk ki hibásan vagy mit fejeltettünk el. Ezután még a nyilatkozatok vannak, de a véglegesítés után már csak a visszajelzésre és az adószámunkra kell várnunk.

A visszaigazolásban már szerepel az adószámunk és a vállalkozói azonosítónk, kezdhetjük az érdemi munkát. Vállalkozói igazolványra már nincs szükség, pusztán a szám is igazolja hogy vállalkozók vagyunk.

Indulást követően – határidős feladatok

5 napon belül be kell jelentkeznünk a Kereskedelmi és Iparkamarához, hogy be tudjuk fizetni az éves 5 ezer forintos díjat, amiért cserébe pótolhatatlan, máshonnan nem pótolható segítséget kapunk az iparkamarától (természetesen nem segítenek semmiben, ez egy kötelező sarc).

Ha alanyi adómentességet választottunk (tehát nem vagyunk ÁFA-körösek) akkor nem kötelező vállalkozói bankszámlát nyitnunk, persze ennek ellenére megtehetjük. Én személy szerint nem javaslom, a lakossági számlacsomagoknak jobbak a díjaik mint a vállalkozó számláknak. Ha ÁFA-körösek vagyunk, akkor 15 napon belül bankszámlát is kell nyitnunk.

15 napon belül be kell jelentkeznünk a NAV-hoz és az helyi önkormányzathoz is az iparűzési adó miatt, erre javaslom könyvelő segítségét kérni, ha nem szokott ilyen ügyet intézni, még akkor is, ha a későbbiekben nem veszi igénybe könyvelő segítségét.

Bélyegzőt nem kötelező készíttetni, de Magyarország a bélyegzők és fomanyomtatványok országa, rengeteg idegeskedéstől megkíméljük magunkat ha készíttetünk (az a 3 ezer Ft-ot talán még ki is bírjuk). Az ezzel foglalkozó cégek tudják hogy mit kell ráírni, nyugodtan rájuk bízhatjuk magunkat, egy dologról azonban ne feledkezzünk meg: ha KATA adózást választottunk, akkor a bélyegzőn legyen rajta, hogy „kisadózó” – mert kötelező.

Számlázás

Fontos: mindig adjunk számlát. Az adó mértékét valójában nem befolyásolja (csak az iparűzési adót), viszont ha lebukunk azzal, hogy nem adunk számlát, akkor még a gatyánkat is leperlik és a falu főterén szégyenítenek meg. Na jó, ez így nem igaz, de nem hiányzik se a bírság se az adónemből történő kizárás egy ilyen butaság miatt. Adjunk számlát. Mindig. Pont.

Mivel a számlatömb úgynevezett „szigorú számadású nyomtatvány”, így akárkinek nem adnak. A helyi papír-írószerben azonosítás után (ide vigyük az igazolást is a vállalkozási jogviszonyról) lehet vásárolni, itt felírják azt is hogy milyen sorszámút vettünk és azt is, hogy pontosan mikor.

Válaszhatunk online számlázást is, már évi kb. 10 ezer forintos díjazásért is találunk szolgáltatót. Ha nem nagyon ragaszkodunk a macskakaparással írt számlákhoz, az ügyfelek is szívesebben fogadják az ilyen online szolgáltatóknál kiállított számlákat. Azoknál biztosan nem rontunk el semmit, biztosan megfelel a NAV-nak és ha szükséges, akkor a NAV-nak történő bejelentést is automatikusan megteszik. Az ilyen program használatát külön be kell jelenteni a NAV-nak, célszerű ezzel is a könyvelőt megbízni.

A számlázáshoz kapcsolódnak az adózási tudnivalók és más trükkök, amit a jövő hétfői bejegyzésben fogok megosztani.

Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw