Követelések elévülése

Gyakran érkezik ügyfelektől a kérdés: “miért kell még mindig fizetnünk, 10 éve követelik rajtunk?!” A kérdés sok esetben jogos, ugyanis a polgári jog szerint nem követelhető egy tartozás bármeddig, az igények úgymond elévülnek, és akkor bizony hiába pereljük a másikat: nem lesz köteles fizetni.

Az elévülésről ebben a cikkemben is olvashat, ahol leírok egy olyan hibát, ami miatt nyugodtan főhet a követeléskezelők feje, ugyanis százával évülhettek el a követelések!

Az elévült követelések kifizetéséről

Mit is jelent az elévülés?

Az elévülés azt jelenti, hogy nem lehet bíróságon érvényesíteni azokat a követeléseket amelyeknél az elévülési idő eltelt – de csak akkor, ha erre az adós (tehát aki tartozik) hivatkozik, jelzi a bíróság részére. Ha nem hivatkozik rá, akkor hiába évült el, ugyanúgy ki kell fizetni. A bíróság ezt nem vizsgálja, sem pedig a közjegyző: az adósnak mindig magának kell szólni, hogy “elévülési kifogást” terjeszt elő.

Ha az elévült követelést magunktól kifizetjük, akkor visszakérni nem lehet – emiatt is érdemes résen lenni.

Mennyi idő alatt évül el egy követelés?

Általában öt év, de vannak kivételek. Ritkán, de előfordul például, hogy a szerződésben ettől eltérő időt kötnek ki a felek – ez esetben mindig meg kell nézni, hogy a szerződésbe mit írtak bele.

A különböző jogszabályok is megállapítanak eltérő elévülési időket. Az áramdíjakra például a villamosenergiáról szóló törvény 3 éves elévülési időt mond ki (ez korábban 2 év volt, de változott), a a gázszolgáltatásból eredő igények szintén 3 év alatt évülnek el. A tv és telefonos tartozások a hírközlési törvény szerint 1 év alatt évülnek el. Ezek csak példák és a ma hatályos állapotokat tükrözik, de érdemes mindig utánanézni, hogy az adott jogviszonyra vonatkozik-e speciális elévülési idő.

Az elévülési idő akkor kezdődik, mikor fizetni kellett volna, ezt nevezzük esedékességnek. Mindig az esedékességtől kell számolni az elévülési időt.

Akkor minden 5 éves tartozás megszűnt?

Nem. Vannak olyan esetek amikor az elévülési idő meghosszabodik (egy ideig nem telik) vagy újraindul. A meghosszabodást nevezzük nyugvásnak; ilyen akkor van, ha menthető okból nem tudják érvényesíteni a követelést – pl. mert nem tudják ki tartozik nekik, öröklés esetén.

Ami gyakrabban előfordul az a megszakadás. A megszakadás esetén mindig újraindul az elévülési idő. Akkor szakad meg az elévülés, ha az adós tartozáselismerő nyilatkozatot tesz, vagy ha módosítják a tartozást közösen a hitelezővel – ezért akar mindenáron minden faktorcég aláíratni valamilyen “tartozáselengedő” megállapodást, mert akkor tovább tud követelni.

Akkor is megszakad, ha peres eljárást (vagy fizetési meghagyásos eljárást) indítanak és ott érdemi döntés (többnyire ítélet) születik. De ha megindítják a pert az elévülési időn belül, az már elég ahhoz hogy ne évüljön el a követelés.

Mi a helyzet a fizetési felszólítással?

Itt nagyon fontos, hogy mikori a tartozás (mikor kötötték a szerződést, amiből származik a tartozás). Ha a szerződést 2014. március 15. napja előtt kötötték, ott megszakítja az elévülést az írásbeli fizetési felszólítás is. Az írásbeliség jelentőségéről ebben a cikkemben írtam, ahol kifejtettem, hogy lehetséges, hogy tömegével évültek el tartozások a hibás fizetési felszólítások miatt.

A fizetési felszólításnál fontos, hogy bizonyítani kell, hogy az adós átvette – ezért túl sok jelentősége nincs az egyszerű postai leveleknek. A felszólítást tértivevényes levélként kell küldeni, különben az adós könnyedén letagadja, hogy kapott volna ilyet – így az elévülés sem szakad meg, hanem le tud telni.

Ha már végrehajtás alatt van az ügy

Ha már született végrehajtható döntés, akkor már kizárólag a végrehajtási cselekmények és a tartozás közös megegyezéssel történő módosítása szakítja meg az elévülést – a fent felsorolt okok nem. Onnan tudjuk – többnyire – hogy már van végrehajtható döntés, hogy önálló bírósági végrehajtó jár el.

Az önálló bírósági végrehajtót soha ne keverjék össze a faktoring/behajtó cégekkel. A végrehajtó hatóság, a behajtó cégek pedig csak olyan jogokkal rendelkeznek mint a sarki kisbolt, ahová vásárolni jár – ne engedje, hogy fenyegessék.

Végrehajtás alatt is el tud tehát évülni az ügy, ezt úgy lehet megállapítani, hogy személyesen felkeresi a végrehajtót az irodájában és betekint az ügy aktájába. Ha talál két olyan bekezdést, ami között eltelt az elévülési idő, akkor a követelés elévült.

Ha elévült, akkor kérni kell a végrehajtótól az úgynevezett “Vht. 41. § szerinti eljárást”, s a végrehajtást ez alapján jó eséllyel meg fogja szüntetni. A Vht. 41. § szerinti eljárásról szerdai bejegyzésemben fognak olvasni.

Fontos: ha már végrehajtás alatt van az ügy, tehát önálló bírósági végrehajtó jár el, akkor már mindig csak a végrehajtón keresztül fizessen és kommunikáljon, a hitelezővel közvetlenül ne. Nem tud okosabb lenni a végrehajtónál, ha ő már képbe került, akkor a jutalékát így is úgy is ki kell fizetni, Ön tehát csak bukni tud, ha megpróbálja megkerülni.

Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw


Amitől a követeléskezelő cégek rettegnek

Sajnos sokan futnak bele a mai napig kényszerű vagy meggondolatlan hitelfelvételbe, vesztik el az állásukat vagy örökölnek tartozást idős, esetleg távoli rokonuktól. Ezeket a tartozásokat valamilyen módon rendezni kell, különben könnyen az lehet a vége, hogy elkezdik az ember fizetését tiltani, vagyontárgyait lefoglalni.

A napokban volt egy érdekes esetem, egy ügyfél örökölt néhai édesapjától tartozást, kb. 1 millió Ft értékben. A tartozást korábban megvásárolta a banktól egy követeléskezelő (ma divatos nevén “faktoring” cég), így ő követelt.

Itt lenne is egy fontos megjegyzés: a követeléskezelő nem hatóság, nincs semmiféle jogköre arra, hogy bármit lefoglaljon, inkasszót tegyen a bankszámlára vagy ezzel fenyegetőzzön. Pontosan annyi jogköre van, mint Önnek vagy nekem. Ha levelet kapnak, akkor a nulladik lépés legyen, hogy megnézik pontosan, hogy ki küldte. Lefoglalni és más kényszerintézkedéseket tenni csak önálló bírósági végrehajtó tud.

A követeléskezelők, pénzbehajtók, faktoringcégek csak fenyegetőznek ezzel, de ha nem indítanak hivatalos jogi eljárást, akkor amit állítanak, az egyszerűen nem igaz. Tehát ezek üres fenyegetőzések.

Akiket mindig vegyünk komolyan és minden tőlük érkező küldeményt vegyünk át: a közjegyzők és az önálló bírósági végrehajtók. Mert könnyen megégetjük magunkat ha nem.

És akkor az ügyről…

A pénzkövetelések általában öt év alatt évülnek el. Az elévülés azt jelenti, hogy bíróságon nem lehet követelni a fizetést – de a tartozás nem szűnik meg. Még ez a bíróságos szabály sem feltétlenül igaz, mert a bíróság az elévülést nem nézi magától, erre fel kell hívni a figyelmét; ha ezt nem tesszük meg, akkor nem veszi figyelembe és akkor is fizetésre kötelez, ha már letelt az elévülési idő.

A 2014. március 15. előtt kötött szerződésekre a régi Polgári törvénykönyvet kell alkalmazni. A régi Ptk. megengedte, hogy írásbeli felszólítások küldésével mindig újraindítsuk ezt az elévülési időt, így akár 20-30 évig is lehetett pert indítani, a bíróság megítélte volna.

Az ügyben az ügyfél is kapott fizetési felszólítást, látszólag minden rendben volt vele. De csak látszólag…

A megoldás, amivel elévült lehet a tartozás

A fizetési felszólításon szereplő aláíráson valami furcsa volt: sárgás pontok voltak az aláírás körül – ilyen a papíron sehol máshol nem volt. A levelet beszkenneltem és ránagyítottam, itt jött a “meglepetés”: az aláírást jól láthatóan körülvette egy négyzet, ami kissé szürkébb, sötétebb volt mint a körülötte lévő papír, jól kivehető kontúrral. Valami ilyesmi (az eredeti “aláírást” nem tehetem be:

Nyomtatott aláírás a papíron (kerettel szemléltetve)

A kerettel jelöltem a négyzet helyét: ez azt jelenti, hogy volt egy szkennelt aláírás, amit aztán kimásoltak és ezt nyomtatták ki színesben a papírral együtt. Az is látszik, hogy a négyzet nem szabályos: utólag próbálták a keret melletti színeltérést a “Paint” radír funkciójával eltávolítani, ezért vannak négyzet alakú betüremkedések a nagy négyzetben, ahol fehér a háttér.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A leveleket nem véletlenül kell aláírni. Ha kétség merül fel, hogy ki küldte, akkor írásszakértő is meg tudja állapítani, hogy valóban az írta alá, aki a levélen szerepel – így buknak le a hamisítók. Van ennek egy másik oldala is: ha céggel állunk szemben, akkor megint csak tudnunk kell, hogy pontosan ki írta alá, hogy tudjuk, jogosult volt-e a cég képviseletére.

Ha csak nyomtatják rá az aláírást, azt akár a cégnél éjszaka takarító személyzet is meg tudja tenni – azt ugye nem tudjuk ellenőrizni, hogy ki nyomta meg a “nyomtatás” gombot. Adalék az esethez, hogy több levelet is kapott az ügyfél, s mindegyik levélen pontosan ugyanolyan az aláírás minden egyes részlete – véletlen lenne?

Egy hasonló hiba miatt a NAV sorban bukja az adópereket, ugyanis sok esetben nem derült ki a határozatból, hogy a NAV részéről ki írta alá:

Jalsovszky Ügyvédi Iroda – forrás: www.jalsovszky.com

Korábban már a Pécsi Ítélőtábla is kimondta egy döntésében (BDT2017.57): “Az aláírás bélyegző lenyomata nem tekinthető sem aláírásnak, sem kézjegynek, mert nem köthető egyértelműen az aláíró személyéhez. A cégjegyzési jogot csak aláírással lehet gyakorolni, a névbélyegző használata cégjegyzésre nem alkalmas.” Ugyanezek igazak arra az esetre, ha az aláírást nem rábélyegzik a papírra, hanem már eleve úgy nyomtatják.

Ha nincs aláírva a fizetési felszólítás (hiszen csak nyomtatva van rajta a név), akkor álláspontom szerint nem derül ki, hogy a cég képviseletére jogosult személytől származik-e. Ha pedig nem tudom ki küldte, vagy az illető nem jogosult a céget képviselni, akkor az elévülés nem szakadt meg a fizetési felszólítással. Ha pedig emiatt eltelt az elévülési idő, akkor a követeléskezelő már nem tud beperelni (vagy elbukja a pert emiatt).

Úgyhogy jól nézzék meg az aláírásokat, lehet hogy az Önök tartozása is elévült!

A gyakorlat a követeléskezelőknél tömegesen fordult elő, hiszen gyakran egyszerre több száz levelet küldenek ki – igaz ez a követeléskezelőket képviselő ügyvédekre is -, nem írják alá mindet ahogyan a példa ezt mutatja.

Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw