Mit tegyünk ha kárt okoztak nekünk?

Az előző bejegyzésben megnéztük, milyen lehetőségünk van a valódi igényérvényesítésre, ha a kivitelezőnk okoz kárt nekünk, most pedig arra keressük a választ, hogy bizonyítjuk be a károkozás tényét és mértékét.

Már önmagában is borzalmas, ha tönkremegy az autónk, megrongálják házunkat vagy más módon okoznak kárt. Bármennyire is furcsán hangzik, az szerencsés eset, ha legalább be tudjuk azonosítani, hogy ki okozta a kárt. Gondolj bele, még mindig jobb ha tudod ki tolatott a kocsiba mikor nem voltál ott és kifizeti a biztosítója, mintha csak ott hagy egy cetlit, hogy „bocsi”, de más adatot nem ír rá.

Mikor kezdhetjük a helyreállítást?

Mikor az első sokk után lenyugszik az ember, már hozzá is látna a kár kijavításához, de egyből jön a kérdés: ha kijavítja, hogy bizonyítsa hogy okoztak neki kárt/mekkora kárt okoztak? Hiszen a károsodás bizonyítékai eltűnnek a helyreállítással. Egy perben a kár mértékének megállapítására igazságügyi szakértőt rendelnek ki, aki megállapítja mindezeket a dolgokat és a bíróság is tarthat helyszíni szemlét. De egy per megindítása és utána a szakértő kirendelése több hónap, ez alatt az idő alatt nem tudunk javíttatni.

Van mód arra, hogy kijavítsuk, mégis legyen bizonyítékunk egy perben!

Sokan tudják, hogy vannak igazságügyi szakértők, akiket fel lehet keresni, hogy adjanak szakvéleményt, amiben megválaszolják a fenti kérdéseket. Ezzel az a probléma, hogy egy perben ők nem minősülnek majd igazságügyi szakértőnek (nem minősülnek pártatlannak!), mivel a megrendelő választja ki őket és ő fizeti ki a szakvéleményt. Ez valahol jogos is, Te sem tartanád meggyőzőnek, ha a haragosod lobogtatna egy papírt, amit egy jóismerőse készített, és ami alapján te tartozol neki. A perben a bíróság választ egy listáról igazságügyi szakértőt, így a fél nem tudja befolyásolni a szakvéleményt.

Mi is tudunk nehezen megkérdőjelezhető szakvéleményt szerezni

Nekünk olyan szakértő kell, aki egy perben is igazságügyi szakértőnek minősül. Szerencsére tudunk ilyet szerezni! Közjegyzőtől lehet kérni független igazságügyi szakértő kirendelését, ezt az eljárást előzetes bizonyításnak nevezik. Előtte érdemes bemenni a konkrét közjegyzőhöz, akit kinéztünk magunknak, ő megmondja, hogy pontosan mit kér a szakértő kirendelése iránti kérelemhez (amit amúgy írásban fog kérni) az illeték mellett (TIPP: ezzel elkerüljük azt is, hogy a közjegyző hiánypótlásban kérje ugyanezeket).

A kérelemben le kell írni, hogy milyen területről kérjük a szakértőt kirendelni (pl. építészeten belül statika), pontosan milyen kérdést kell vizsgálnia (pl. mitől süllyedt meg a ház egyik szobája) és minden olyat, amit a közjegyző kér. (TIPP: A részletszabályokat megtalálod a 2008. évi XLV. törvényben a 17. §-tól)

Milyen előnye van az ilyen előzetes bizonyításnak?

Első látásra semmilyen, hiszen a perben ugyanilyen szakértőt rendelnének ki, ugyanilyen módszertannal. Ez azonban nem igaz, legalább 3 előnye van: olcsóbban megmondja mekkora a kár, mint egy perben (lehet hogy sokkal nagyobb összegre gondolsz, mint amekkora valójában), segít elkerülni a pert, lehetővé teszi a hiba kijavítását.

Vegyük sorra az egyes előnyöket.

Ahhoz hogy pert indítsunk, be kell fizetni a követelt érték 6%-át illetékként, a per végén pedig a pernyertességet úgy számítják (leegyszerűsítve), hogy a követelt értékhez képest mennyit ítéltek meg a végén. Tehát ha elindítjuk a pert 20 millióra, majd a perben a szakértő azt mondja, hogy csak 10 milliós követelés megalapozott, akkor fele részben pervesztesek leszünk. Ez a gyakorlatban azt szokta jelenteni, hogy a másik félnek nem kell megtérítenie a perköltségeket (pl. ügyvédi díjat) a részünkre, az illeték felét nem térítik meg a végén, stb. Jobb tehát, ha már a per előtt tudjuk, valójában mennyit követelhetünk.

Másodszor: ha leteszünk a károkozó elé egy független igazságügyi szakértő által adott szakvéleményt, annak valószínűleg nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint a mi szavunknak. Magyarországon egyébként is félnek az emberek a hatóságoktól, mint a tűztől (az én rokonaim közül többen remegő gyomorral mennek a postára már csak azért is, mert tértivevényes levelet kaptak), így a közjegyző általi kirendelésnek még pluszban meggyőző ereje lesz. Sok esetben előfordult már ügyfelekkel is, hogy az addig mereven elzárkózó másik fél az igazságügyi szakvéleményt látva önként fizetett.

Harmadszor: ha megvan a szakvélemény, akkor ki tudjuk javíttatni a hibát, hiszen igazságügyi szakvélemény bizonyítja, hogy a hiba valójában fennállt, mégpedig abban a mértékben. Ez jár egy további, igen jelentős előnnyel is: ha kijavíttatjuk a kárt, akkor már nem tudják újra vizsgálni. Az egyetlen amit tudnak támadni, az az igazságügyi szakértő véleménye az általa leírt adatok alapján.

Értjük a különbséget? Normál esetben lehetne arra mód, hogy a károsult tárgyat újra megvizsgálja egy másik szakértő, de ennek értelemszerűen nem lehet eleget tenni, ha a dolgot megjavították. Mi marad? A másik fél arra hivatkozhat, hogy rosszul vonta le a következtetéseket az első szakértő, amire valljuk be, nincs túl sok esély, mivel a tényadatokat is ő írja le (azaz hogy mit vett figyelembe a szakvélemény elkészítésekor), így gyökeresen eltérő álláspontra másik szakértő sem tud helyezkedni. Mi történik, ha mégis? Akkor az felvetheti azt a lehetőséget, hogy az első szakértő nem úgy járt el, ahogy az szakértőtől elvárható lett volna – akár be is lehet perelni érte, ha emiatt bukunk egy pert.

Tanácsok szakértő kirendelése előtt

 

  1. Mérlegeljük, hogy kell-e nekünk. Néhány tízezer forintért valószínűleg nem éri meg.
  2. Olvassuk el a fent hivatkozott jogszabály (2008. évi XLV. törvény 17. §-tól) vonatkozó részeit.
  3. Menjünk el az általunk kinézett közjegyzőhöz és pontosan írjuk fel, hogy mit szeretne látni a kérelemben.
  4. Mindenben működjünk együtt a közjegyzővel, lehetőleg mielőbb teljesítsük a hiánypótlásokat és más kéréseket.
  5. Pontosan jelöljük meg, hogy mit szeretnénk megtudni a szakértőtől, ne általánosságban írjuk a kérelmet.
  6. Ha megvan a szakvélemény és nekünk ad igazat, még egyszer kérjük a károkozótól, hogy ez alapján önként teljesítsen.
  7. Ha nem teszi, akkor fogadjunk fel ügyvédet, mert 2018. január 1-től laikusok számára nagyon bonyolult lett a peres eljárás (ügyvédek számára is, csak ha ők elrontják, akkor az ügyfélnek fizet az ügyvéd felelősségbiztosítója).
  8. Ne feledjük a polgári per legfőbb szabályát: jó ha az embernek igaza van, de nem ér semmit, ha nem tudja bizonyítani.
  9. Ősi indián bölcsesség: minden ítélet annyit ér, amennyit abból végre lehet hajtani. Ha nincs pénze a károkozónak (hajléktalan, már 5 ítélet miatt vonják a fizetését, felszámolás-közeli cég, stb.), akkor valószínűleg jobb hagyni az egészet.
  10. Kapcsolódik a 7. ponthoz: ne hazudjunk az ügyvédünknek. Jegyezzük meg, nem kell előtte jó színben feltűnni. Akkor tud segíteni, ha őszintén elmondunk mindent. (Azoknak, akik szerint „ki az a hülye, aki ilyen helyzetben hazudna?!” jusson eszébe, mit mond az átlagember, mikor az orvos rákérdez, hogy betartotta-e a diétát…)

 

Tetszett, kiegészítenéd, megosztanád saját tapasztalatodat? Megteheted a bejegyzés alatt kommentelve.

Milyen céget válasszak kivitelezőnek?

Az 5%-os ÁFA, az 5 millió forintos ÁFA-visszaigénylés lehetősége és a béka feneke alatt lévő betéti kamatok miatt rengetegen fordultak az utóbbi években az ingatlanok felé; építenek, vásárolnak vagy ingatlanos cégekbe fektetnek be. Ahogy ez mindig megtörténik, ezúttal is megjelentek azok, akik a könnyű pénz és gyors meggazdagodás reményében a szükséges végzettség, tudás és tapasztalat hiányában próbálják meglovagolni az áremelkedést, ennek legnagyobb vesztese TE vagy, az ÜGYFÉL.

Természetesen mindenki igyekszik a lehető legbiztonságosabb pozícióban kivárni amíg hőn áhított háza vagy lakása elkészül, és végre a reklámokból – és a harmadik Gyűrűk Ura film végéből – ismerős bárgyú mosollyal elégedetten hátradőlni: végre elkészült. A mostani bejegyzésben kifejezetten a családi házas építkezésekről lesz szó, később írok majd a lakásvásárlás buktatóiról. De addig is, el tudod még olvasni a következő bejegyzésben, hogy milyen módon tudod hatékonyan védeni magad, ha kárt okoztak Neked.

Generál vagy saját szervezés?

Sokan és sokféleképpen körüljárták már a nagy kérdést: GENERÁL vagy NEM-GENERÁL? Ez a jelenlegi, CSOK-os időkben egyúttal azt a választást is jelenti, hogy 5%-os ÁFA vagy – a feltételek fennállása esetén – 5 millió Ft-os visszaigénylés. (Ehhez csak egy rövid megjegyzés, mert gyakran felmerül a kérdés: ha „szerkezetkész” állapotra szerződtök, akkor egy NAV-os állásfoglalás szerint mindenféleképpen 5% ÁFA lesz és bukjátok az ÁFA-visszaigénylés lehetőségét) Mi azonban most csak a két megoldás JOGI kockázatait vesszük számba, elsősorban a garancia/jótállás szempontjából, illetve hogy mit tudtok csinálni, ha kiderül egy-egy hiba és a vállalkozó nem javítja ki.

Annak, aki nem tudná a fogalmak közötti lényegi különbségeket: a generálkivitelező összefogja a teljes kivitelezést, ő szervezi a folyamatokat, ő szerződik le az alvállalkozókkal (tipikusan gépész és elektromos kivitelezőkkel), neki rendszerint kőműves brigádja van; ő az egyetlen fővállalkozó – gyakorlatilag kulcsrakész házat ad át, csak be kell költözni. Nem generálos kivitelezésnél több fővállalkozó van, és mindegyik fő vállalkozóval Te, az építtető szerződsz le (kőművessel, áccsal, gépésszel, villanyszerelővel, stb.), neked kell koordinálnod minden folyamatot, összehangolni a vállalkozók munkáját, az építkezés befejezésének határidejét is gyakorlatilag magadnak lövöd be.

A cégforma jelentősége

A garancia/jótállás kérdéskörével kapcsolatban fontos megérteni, hogy valójában kivel is állsz szemben. Itthon általában ezekkel a „cégformákkal” fogsz találkozni, ha építkezésre adod a fejed: egyéni vállalkozó (e.v.), betéti társaság (bt.), korlátolt felelősségű társaság (kft.). Természetesen vannak még más formák is, de azokkal elvétve találkozni, ezért őket most nem tárgyaljuk. A sorrend a kicsitől a nagyobbak felé halad.

Az egyéni vállalkozó a legkisebb méretű, rendszerint egyedül vagy 1-2 alkalmazottal, alkalmi segítővel dolgozik (tipikusan e.v.-k a villanyszerelők). Népszerű vállalkozási forma, mert KATA adózást választva havi 50 ezer forinttal letudja az összes közterhet az iparűzési adó kivételével. Ha emellé még alanyi adómentes is, akkor ÁFA-mentes számlát tud kibocsátani, így a 27%-os ÁFA-t nem kell megfizetni a munkadíjra, ez magánszemély építtetőknek előny. (TIPP: NEM-generálnál az anyagról a számlát kérje az építtető nevére, így az felhasználható az ÁFA-visszaigényléshez).

A betéti társaság már nagyobb, minimum két ember van benne: a beltag és a kültag. A cégnek rendszerint nincs nagy vagyona, az adózás még itt is kedvező (itt is van lehetőség KATA adózásra), tipikusan családi vállalkozások. (TIPP: figyeljünk arra, hogy a beltag magánszemély-e vagy cég…)

Garancia/jótállás szempontjából – nekünk – az egyéni vállalkozó és a betéti társaság nyerő: ha valami hiba merül fel, akkor a betéti társaság beltagján vagy az egyéni vállalkozón akkor is be tudjuk hajtani a pénzt, ha a betéti társaság megszűnik vagy az egyéni vállalkozó már nem egyéni vállalkozó többé. Persze csak ha van pénzük – de ez sajnos igaz minden más vállalkozási formára is igaz. Tehát a bt. beltagjának és egyéni vállalkozónak lenni nagyon kockázatos ilyen szempontból: alapvetően a teljes magánvagyonával is felel mindenért.

Ha a vállalkozónak Kft.-je van

Korlátolt felelősségű társaságnál kizárólag a kft. felel mindenért, a tulajdonoshoz vagy az ügyvezetőhöz nagyon nehéz eljutni és velük kifizettetni a kárt (van mód a korlátolt felelősség áttörésére, de azt tisztán kell látni, hogy az a nagyon nagyon ritka kivétel, nem olyan, amire alapozni lehet). Ezt árnyalja, hogy a kft.-k rendszerint több pénzzel rendelkeznek, mint a bt.-k vagy egyéni vállalkozók, így maga a cég elvileg könnyebben fizet. Vigyázzunk azonban, az hogy a mérlege szerint van 30 millió forintja eredménytartalékban, közel sem jelenti azt, hogy egy fillért is találnának ott egy felszámolási eljárás során.

A magyar valóság, hogy a kft. tulajdonosa a pénzt nem leadózva, osztalékként veszi ki (vagy fizetésként/megbízási díjként, ha nem ért a számokhoz), hanem „okosba” (számlát vásárolva), vagy végképp balfasz módon: kiveszi és semmilyen papírral nem rendezi a sorsát. Ha ez utóbbi történik, azaz elkölti a pénzt, de nem adózza/költségeli le, akkor a mérlegében benne marad az „eredménytartalék” soron, ezáltal a „saját tőke” is nagyon magas lesz, de valójában ebből egy forint sincs a cégben, mert onnan – nincs mit szépíteni – kilopták.

Két hét és némi apró, ennyi egy új cég…”

Mi történik, ha bedől a kft., mert már végképp nem tudnak fizetni/túl problémás lett a cég, stb.? Alapítanak egy másikat. Ne legyenek illúzióink, ez jelenleg kb. két hét és némi aprópénz mindösszesen.

2017 óta a kft. alapítása költség és illetékmentes (ami a cégbíróságot illeti), így kizárólag az alapítást végző ügyvéd munkadíját kell megfizetni. Budapesten elég sok cég van, ami fillérekért, 20-30-40 ezer forintért kínál cégalapítást, székhelyszolgáltatást, könyvelést egy helyen (egyébként fél-illegálisan vagy teljesen illegálisan), maga a cégbírósági bejegyzés pedig kettő hét alatt megvan többnyire. Az így alapított cégek nyilván nem is érnek semmit, de arra a célra, hogy két évig használják és utána csinálják az újat, tökéletesek.

Most jöhetsz azzal, hogy de van 3 millió törzstőkéje a cégnek, majd abból kifizet. Erre azt mondom, hogy nincs nekik. Alapításkor ugyanis ezt nem kell befizetni (ezt sok jogásznak sem sikerült még megértenie), csak nyilatkozni kell, hogy milyen határidőig fizeti be, ez lehet akár 3-5 év is vagy még több. Mikor bejön valami nagyobb előleg és éppen van 3 millió a számlán, akkor bejelentik, hogy a kft. részére be lett fizetve a 3 millió és le van tudva a gond. Másnap ki lehet venni a számláról, el lehet költeni platós teherautóra, betonra vagy téglára. Tehát a 3 milliót egyrészt nem feltétlen kell befizetniük, másrészt pedig már másnap elkölthetik az egészet.

Hogy mindezek alapján generál vagy nem-generál? Szerintem elég egyértelmű a válasz: teljesen mindegy ilyen szempontból; pont ugyanannyi bedönteni egy generálos és egy nem generálos céget is és mind a kettőnél pont ugyanakkora sikerrel jutsz hozzá a pénzedhez. A régi dolgok azért még működhetnek: régóta a szakmában lévő mester, akit mindenki ismer, aki nem teheti meg, hogy bedönti a céget, mert annak híre megy (egy közepes városban ez már nem működik); de erre sem érdemes alapozni.

A vakszerencsén túl azonban itt van néhány tipp, amivel tudod mérsékelni a kockázatokat, ha legalább párat megfogadsz:

10 tipp a kivitelező kiválasztásához és a kivitelezéshez

 

  1. Mindig pontosan tudd, ki az illető és pontosan melyik céget képviseli.
  2. Ha nem ő a tulajdonos, (hanem pl. a felesége), kérdezz rá, hogy mi ennek az oka. Kérdezz rá, hogy a jelenlegi cég előtt volt-e korábban cége és mi történt vele.
  3. Ellenőrizd, hogy a cég köztartozásmentes adózó-e a https://nav.gov.hu/nav/adatbazisok/koztartozasmentes/egyszeru_lekerdezes oldalon, ha nem, kérd meg hogy regisztráltassa magát. Csak néhány perc a regisztráció is.
  4. Nézd meg a céget az www.e-cegjegyzek.hu oldalon: ki a tulajdonos, van-e végrehajtási jog, üzletrész foglalás vagy más szankció a cég ellen. Töltsd le a cég beszámolóit a www.e-beszamolo.im.gov.hu oldalról, nézd meg a cég saját tőkéjét és az eredménytartalékot évekre visszamenőleg.
  5. A www.cegkozlony.hu oldalon a keresés funkcióval a cégre keresve nézd meg a legutóbbi kettő év bejegyzéseit, itt láthatod a korábbi NAV-végrehajtásokat és más bejegyzéseket.
  6. Előzd meg a bajt, MINDENT írj bele az írásbeli szerződésbe.
  7. … és az E-naplóba is. Az E-naplóból nem lehet törölni, letagadni viszont bármit le lehet.
  8. Mindenről kérj számlát.
  9. Légy türelmes és higgadt, egy csepp mézzel több legyet fogsz, mint egy hordó ecettel.
  10. Fizesd ki korrekt módon a vállalkozót.

CSAK HALADÓKNAK – Magyarázatok az egyes pontokhoz

 

  1. Mindig pontosan tudd, ki az illető és pontosan melyik céget képviseli
    Ezzel elkerülöd azt, hogy olyannal tárgyalj, akinek a megfelelő háttere sincs meg. Egy alkoholista, munkanélküli kőműves, „erdélyi brigád”, stb. A családi ház az emberek 90%-ának élete legnagyobb befektetése, tényleg rájuk akarod bízni ezt a rengeteg pénzt?
  2. Miért nem ő a cég tulajdonosa
    Tipikus: a korábbi cég bedőlt, a mestert eltiltották a cégvezetéstől és most a feleség a tulajdonos és ügyvezető a cégben. NEM automatikus feketelista, de kérdezd meg az okát: lehet hogy egy fővállalkozó verte át és nem fizette ki, jöhetett egy jogtalan NAV inkasszó, stb. A lényeg, hogy adjon rá megnyugtató magyarázatot.
  3. Adótartozás
    A NAV-nak nem kell bírósági határozat, megoldják házon belül: saját hatáskörben végre tudják hajtani az adótartozást. Ha pedig az adót nem fizetik meg határidőben (holott tudják, hogy egy pillanat alatt jön a NAV), akkor pedig nincs (elég) pénzük, vagy nem jó a cash-flow, vagy nem jó a pénzügyi felelős a cégnél – mind a három intő jel.
  4. Ellenőrizd a céget
    Összefügg az első és a második ponttal: mennyi a cég törzstőkéje, hányan vannak a cégben, stb. A beszámolókban nézd meg, hogy az évek múlásával hogyan alakul a cég tőkéje. Gyanús, ha minden évben az adózott eredménnyel pontosan megegyezően növekszik az eredménytartalék és már sok-sok millió forintos eredménytartalékot látsz. Vagy Te elhiszed, hogy egy vállalkozó tízmilliókat tart bent szabad pénzként a cégben, ahelyett hogy osztalékként felvenné?
  5. A cég előélete
    A harmadik és negyedik pont folytatása, elsősorban az utóbbi két évet nézd: tagváltozások a cégben, új vezető tisztségviselők, székhelyáthelyezés, végrehajtások a cég ellen; itt mindent megtalálsz.
  6. Részletes írásbeli szerződés
    Ezt talán nem kell megmagyarázni, de külön bejegyzés is lesz róla: a leírt dolgokra biztosan nem tudnak eltérően emlékezni a felek. Fontos, hogy mind a két fél korrekt legyen ebből a szempontból is.
  7. Rendesen vezessétek az E-naplót
    A tapasztalatok szerint a kivitelezők félnek tőle, mint a tűztől. Tényleg az a legjobb benne, hogy nem lehet semmit kitörölni. Viszont: nem lehet semmit kitörölni, ezért ésszel használd. Ha a vállalkozó többszöri felhívásra sem javítja ki, stb. Ne irkáld teli hülyeségekkel, amiket a neten olvastál a kismama/fűnyírós/mozis topicban az építkezésekről.
  8. Mindig kérj számlát
    És ezt írd fel minden más „10 dolog…” listára. Ha nem kérsz számlát, azzal azt is sugallod, hogy ez nem egy rendes munka. Másrészt pedig Te ezt a pénzt leadóztad. Adózza le ő is.
  9. Légy türelmes és döntsd el kire hallgathatsz
    Mindenki nagyon okos lesz amikor építkezel, mindenkinek lesz jó tanácsa, mindenki tud majd jobb/olcsóbb/stb. kivitelezőt ajánlani és ő a mostani kiviteleződet már rég elhajtotta volna. Döntsd el, hogy kinek adsz a tanácsára (elsősorban a terveződ és a műszaki ellenőröd), a többieknek pedig ne hagyd, hogy a kivitelező ellen hangoljanak feleslegesen. Nem az ő pénzük, hanem a tiéd. Első körben kérdezz és ne számonkérj, gondolj bele, hogy a Te szakmádban mennyire keveset jelent ha valaki elolvas 3 netes cikket; ugyanez igaz az építőiparra is.
  10. Fizesd ki amivel tartozol
    Ahogy a kivitelezőnek nincs joga a Te pénzeddel könnyelműen bánnia és neked kárt okozni, Te sem lophatod meg őt. Ha elvégezte a munkát, fizesd ki. Nem egy ügyet láttam, amit a korábbi korrekt megrendelői hozzáállás oldott meg. Nem hiányzik az sem, hogy a fél város azon csámcsogjon még évek múltán is, hogy te voltál az, aki nem fizette ki a kőművest.

Tetszett, kiegészítenéd, megosztanád saját tapasztalatodat? Megteheted a bejegyzés alatt kommentelve.

1 2 3