Fizetési meghagyás ellentmondás benyújtására akkor van szükség, ha egy közjegyzőtől fizetési meghagyást kapunk.
Nem árt persze tudni, hogy mi is az a fizetési meghagyás. Ahhoz, hogy valakitől pénzt tudjunk behajtani, szükség van egy úgynevezett végrehajtható okiratra. Ez az esetek nagyobb részében a bírósági ítélet volt. Régebben feltűnt a jogalkotónak, hogy sokszor felesleges egy perbe belehajszolni az embereket, mert az adós amúgy nem vitatja a tartozást. Felesleges tehát tanúkat meghallgatni, lekötni a bíróságot, stb. Ezért bevezették, hogy egy bizonyos értékhatár alatti követeléseknél egy egyszerűsített eljárás menjen: a közjegyző – korábban a bíróság – kiküld egy levelet az adósnak, aki azt 15 napon belül vitathatja. Ha nem vitatja, akkor ugyan az lesz a hatása, mint egy ítéletnek. Ha vitatja, akkor per lesz. Ezzel a kis értékű követelések legalább kétharmad része eleve be sem került a bíróságokra. Az adósok nem vitatták és jogerős lett.
Kitől érkezhet fizetési meghagyás?
A fizetési meghagyást egy közjegyző küldi az adós belföldi lakcímére. Ha cég az aki követeli a pénzt vagy ha ügyvéd jár el az ügyben, akkor elektronikus az eljárás és egy véletlenszerűen sorsolt közjegyző fogja intézni a fizetési meghagyást. Tehát előfordulhat, hogy egy budapesti cég egy pécsi ügyvédet bíz meg, a fizetési meghagyást egy soproni ügyvéd bocsátja ki egy debreceni adóssal szemben. Nem kell ezen meglepődni. A lényeg, hogy fizetési meghagyást, mindig közjegyző küld. Sosem küld vele csekket, hogy “ha nem vitatja, fizesse be “x” napon belül”. A fizetési meghagyásban nem túl könnyen áttekinthetően, de le van írva, hogy ki a jogosult és mi alapján követeli a pénzt. Ez alapján be tudja azonosítani, hogy tartozik-e. Ha nem tartozik, éljen ellentmondással!
Gyakori hiba az adósoknál – ebből van talán a legtöbb probléma fizetési meghagyásos eljárásokban -, hogy nem jelentik be az új lakcímüket a szerződéses partnerüknek, szolgáltatóknak. Esetleg be sem jelentkeznek hivatalosan az új lakcímükre. Ekkor jön a szokásos szöveg: “Nem kaptam semmit, de tiltják a fizetésemet!” – de, kapott, legalább 3 alkalommal. De nem tud Önnel mit kezdeni az aki követeli a pénzt, ha nem mondja meg neki, hogy hol lakik. Sokszor ezen bukik el az elévülésre hivatkozás is: a régi lakcímre – tipikusan a szülőkhöz – érkeznek a fizetési felszólítások. Ők át is veszik, de elfelejtenek szólni. Ha “nem kereste” jelzéssel mentek vissza a levelek vagy a fizetési meghagyás, akkor talán még van keresnivalója, erről itt talál cikket.
Mi a teendő fizetési meghagyás átvétele esetén?
Azonnal írja rá a borítékra, hogy mikor vette át. Sok fizetési meghagyás azért lesz jogerős, mert nem emlékeznek, hogy mikor vették át – “talán kedden…” és akár egy nappal lecsúsznak az ellentmondási határidőről. Akkor pedig késő, hiába nyújtják be. A közjegyző meg fogja állapítani, hogy elkésett az ellentmondás. Így jogerős a fizetési meghagyás. Nagyon fontos az átvétel dátuma, mert 15 napja van onnantól kezdve eldönteni, hogy akarja-e vitatni a tartozást. Itt is talál egy egyszerű programot a 15 napos határidő kiszámítására.
Fontos, hogy ha “csak” nincs pénze, de a tartozást nem vitatja, akkor ne ellentmondást adjon be. Adjon be részletfizetési kérelmet, mert csak költséget csinál az ellentmondással.
Ellentmondás
A fizetési meghagyás elég részletesen leírja, hogy mi az adós teendője, de ezt a legritkább esetben olvassák el. Az ellentmondásba mindig írja bele az azonosító adatait és a közjegyzői ügyszámot, magában a szövegben pedig legyen benne az “ellentmondok” szöveg. Én mindig azt javaslom, hogy indokolja is meg: például ha látja a követeléskezelő, hogy Ön már az ellentmondásba is beleírta, hogy azért nem ért egyet, mert Ön szerint elévült a tartozás, akkor ő is megnézi, hogy elévült-e. S ha úgy látja, hogy igen, akkor nem adja be a keresetlevelet. Tehát saját magának spórol időt és energiát, ha érdemi indokolást is ír. Nem pedig csak annyit, hogy “mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatom”. Arról, hogy mit jelent az elévülés és hogy lehet megállapítani, ebben a bejegyzésben olvashat.
Tipikus hibák – ne kövesse el őket!
Nem az eljáró közjegyzőnek küldi az ellentmondást, hanem a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának.
Nem is küld ellentmondást, csak mérgelődik rajta, hogy szemtelen/hálátlan/tiszteletlen a hitelező.
Akkor is ellentmondást küld, ha nem vitatja a tartozást.
Elektronikus eljárásra köteles, de papír alapon adja be az ellentmondást.
Lemaradnak a tanúk az ellentmondásról.
Ír tanúkat az ellentmondásra, de ők nem írják alá.
A tanúk lakcíme lemarad.
Beadja az ellentmondást, de a későbbi – bíróságtól érkezett – papírokkal nem foglalkozik, mondván, ezt már elintézte.
Bár küld ellentmondást, nem ír bele vitatást, csak szapulja benne a jogosultat.
Nem tartja be a határidőt, túl későn küldi el az ellentmondást.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
AdWords kampánykezelők, marketinges olvasók nyugodtan ugorják át az első két bekezdést (számukra nem releváns) és kezdjenek a “Védjegybitorlás…” résszel
Nem akarom a marketingesek kenyerét elvenni, nem is tudnám részleteiben elmagyarázni. A bejegyzés ráadásul inkább nekik, nem pedig a laikusnak releváns. Ők pedig pontosan tudják mi az AdWords, hogyan működik, mire szolgál. A többieknek csak néhány gondolat: az Ads egy a Google által üzemeltetett hirdetési rendszer, ahol fizetni lehet azért, hogy az oldalunk előrébb kerüljön a Google keresésekben. Ezek a szponzorált tartalmak: ha a felhasználó rákeres valamire, a lap tetején ezek jelennek meg. A konkrét működést leírni nagyon bonyolult lenne, de a lényeg, hogy a kapcsolódó kifejezésekre történő keresés esetén dobja ki a hirdető oldalát, mint releváns találatot. Például ha én rákeresek arra, hogy Skoda Octavia, akkor a hirdetéseknél megjelenik a lap tetején a Schiller Autó, mint fizetett hirdetés, pedig nem rájuk kerestem. Ha tudom egy témában a releváns kulcskifejezéseket, azaz kulcsszavakat, akkor előrébb tudok kerülni a Google találatok között. Azaz több vevőm lesz. Ez tehát az alap.
Potyautasok a hirdetési kulcsszavaknál
Mindenki ismer olyan kifejezéseket, amik márkát vagy hasonlót jelölnek, nem pedig terméket, mégis ezen a néven kérik őket az üzletben. A tüzépen hungarocelt vagy nikecelt, holott expandált polisztirolt (EPS) szeretnének venni, amit ezek a gyártók is gyártanak. De idősebbektől hallhatjuk, hogy “OTP-t vett fel” valaki, mikor arról beszélnek hogy bankkölcsönt vett igénybe. De lehetne a példa a Lindab-lemez, vagy bármi más, mindenki ezer példát tudna.
Az ilyen kulcsszavaknál próbálhatunk akkor megjelenni, amikor valaki “expandált polisztirol”-t keres, csak akkor század annyi megjelenésünk sem lesz, mintha a kulcsszavunk hungarocel vagy nikecel lenne. Az egy dolog, hogy ez etikus-e, hogy felülünk a versenytárs által kitaposott útra, márkaismertségre, de ennek jogi következményei is lehetnek. Megjegyzem, sokszor nem tudatos a visszaélés, egyszerűen eszébe sem jut a hirdetőnek, hogy az AdWords kulcsszó valaki más terméke lenne. Gyakran ugyanis annyira köznapi a megnevezés.
Védjegybitorlás a forgószékből
A problémát az okozza, hogy a védjegyekre vonatkozó szabályozás szerint a védjegy jogosultja (azoknál az áruknál/szolgáltatásoknál amire a védjegy szól) kizárólagosan jogosult a kereskedelmi hasznosításra. Mármint a védjegy tekintetében. A téma szempontjából a szóvédjegy és a hasonló védjegyek a relevánsak, amiknél a szavak a meghatározó elemek. Egy szagvédjegyet (igen, van ilyen…) nyilván nem lehet AdWords hirdetésbe tenni. A védjegyjogosult beletesz egy csomó pénzt és időt abba, hogy megalkossa a védjegyet, levédesse és hogy aztán promózza. Nyilván azért, hogy a védjegyről azonosítsák a céget/terméket/szolgáltatást. Ezt az igyekezetet védi a védjegyjog. Ha valaki az ő engedélye nélkül kezdi el használni a védjegyezett megjelölést, védjegybitorlást követ el.
“valamely védjegy jogosultja megtilthatja, hogy valamely hirdető az említett védjeggyel azonos megjelölést az említett védjegyjogosult hozzájárulása nélkül internetes reklámszolgáltatás keretében kiválasztott kulcsszóként az említett védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal azonos áruk vagy szolgáltatások reklámozására használja, amennyiben e reklám nem teszi lehetővé, vagy csupán nehézségek árán teszi lehetővé az átlagos internethasználó számára annak felismerését, hogy a hirdetésben említett áruk vagy szolgáltatások a védjegyjogosulttól, illetve ahhoz gazdaságilag kapcsolt vállalkozástól, vagy ellenkezőleg, harmadik személytől származnak”
A kulcs tehát az, hogy tilos úgy használni a védjegyeket mint kulcsszavakat, hogy ne legyen egyértelmű, hogy nem mi vagyunk a védjegynek a jogosultja.
AdWords kizárás: szükséges vagy nem?
A Fővárosi Ítélőtábla egy 3 éve hozott döntésében (Fővárosi Ítélőtábla Pf.20204/2018/3.) kimondta, hogy a bitorlást önmagában megállapíthatóvá teszi, hogy a védjegyszóval azonos megjelölést a keresőbe beírva nem a védjegyjogosulthoz vagy az engedélyével rendelkezőhöz juthat el a fogyasztó. Ez egy nagyon szigorú mérce, a konkrét ügyben érintett “ajtóház” megjelölést az alperes kizárólag mint kulcsszót használta, az a hirdetésében vagy a termékein szövegszerűen nem jelent meg. Pusztán azért marasztalták, mert amikor a felperes védjegyére kerestek rá, akkor az ő fizetett hirdetése is megjelent.
Az alperesnek volt egyébként egy elég jó érvelése: azt mondta, hogy nem életszerű, hogy egy Google AdWords kampány tervezése során az egyes kulcsszavakat külön-külön ellenőrzi, hogy nincs-e védjegyeztetve. Ez egyébként valóban nem életszerű, de ezzel nemigen szoktak foglalkozni a bíróságok. A válasz tehát a fenti kérdésre: szükséges a kizárás. A bíróságok szerint önmagában jogsértő, ha mint kulcsszó benne van a kampányban a védjegyezett megjelölés, a védjegyjogosult engedélye nélkül.
De akkor ugye elég a védjegyezett megjelölést kizárni az AdWords kampányból?
Nem. Hosszabban: a védjegyjog abból indul ki, hogy egy átlagosan tájékozott fogyasztó mit jegyez meg, mire asszociál a védjegyből. Ezért szoktak ábrás védjegyekként bejegyeztetni szavakat: így két legyet ütnek egy csapásra; a konkrét szó is tiltott, továbbá a grafikai koppintás is. Gondoljanak csak bele például az “Amerikába jöttem” c. Eddie Murphy filmre, ahol visszatérő poén, hogy a “csaj apja” koppintja a McDonalds éttermeket a saját McDowells brandjével.
Azt nézzük meg, hogy a fogyasztó “felismeri”-e a védett megjelölést egy hasonló termékben vagy szolgáltatásban. Pl. a műanyag ablakokra szerelhető légbevezetőt gyártó Aereco-nak is volt pere több céggel szemben, akik az “aero” megjelölés valamilyen változatát használták (ezeket többnyire meg is nyerte), mivel a fogyasztók azt az “aero valamit” kérték a boltban és a koppintott termékeknek nyilván hasonló volt a nevük.
A “csokicső” ügyben mondta ki szintén a Fővárosi Ítélőtábla: “Az érintett áruk teljes azonossága megkívánja, hogy a barnító csövekkel piacra lépő új szereplő olyan elnevezést találjon ki és alkalmazzon termékein, ami markánsan eltér a védjegytől és nem kelti azt a benyomást a fogyasztóban, adott esetben a barnító csövet forgalmazók, a szoláriumba járó vendégek, illetve az azt üzemeltetők körében, hogy közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolatban állhat a piac érintett szegmensén régebben jelen lévő gazdasági szereplővel. A védjegybitorlás megállapításának nem szükségszerű feltétele, hogy a megjelöléseket, illetve az azzal jelzett termékeket vagy szolgáltatásokat a fogyasztó ténylegesen összetévessze egymással, hanem elégséges annak a reális veszélye is.”
Ezért nehéz dolog teljesen jogkövetően eljárni, mert a nyilvánvaló asszociációkat is ki kellene zárni a kulcsszavak közül. Viccesen meg szoktam ráadásul jegyezni, hogy a bírói pulpituson egy két nyelvet beszélő, jogi diplomával és szakvizsgával, valamint 10 éves gyakorlattal rendelkező bíró fogja itt megmondani, hogy az “átlagember” mire asszociál.
És ha én ezt nem csinálom, mert túl bonyolult/nem érdekel/úgysem bukunk le?
A szellemi alkotásokhoz fűződő védelmet nem szabad félvállról venni. Korábban írtam már arról, hogy egy egyszerű házbővítéssel is megsérthetjük más szerzői jogait.A védjegybitorlás jogkövetkezményeként a bíróság a jogsértőt kötelezheti a jogsértés abbahagyására, a jogsértéstől eltilthatja, kötelezheti a jogsértéssel elért gazdagodás megtérítésére és/vagy kártérítés fizetésére, illetve arra is, hogy a jogsértő az ítélet rendelkező részét tegye közzé például weboldalán, ezáltal tájékoztatva a fogyasztókat az általa elkövetett jogsértésről.
A fő probléma, hogy itt még egy költség/haszon elemzést sem lehet végezni: nem tudunk azzal számolni, hogy hány vevőt kell bevonzani ahhoz, hogy megérje kifizetni a kártérítést a védjegyjogosultnak. Ráadásul csapdahelyzet is, mert nyomatékosan veszik figyelembe, hogy milyen hosszú ideig tartott a jogsértés. A kártérítés mértékét pedig egy szakértő fogja meghatározni, a jóég tudja milyen számok alapján… A Google ráadásul nem felel a hirdetések tartalmáért, nem tudjuk rá hárítani a felelősséget. Plusz, amennyiben valaki bemutatja, hogy ő a jogosultja egy kulcsszónak amit használunk, azt le is tiltja.
De ha más terméket/szolgáltatást nyújtok, legalább akkor használhatom a kulcsszót?
Alig vártam, hogy ezt leírhassam (mert olyan ügyvédes): vagy igen, vagy nem. Vannak az úgynevezett jó hírű védjegyek, amiket akkor is védünk, ha egyébként a védelem nem terjedne ki az adott áruosztályra. Most szándékosan nem ellenőrzöm, de ha tippelnem kellene, a Samsung/Yamaha/(bármelyik mamut méretű cég) védjegyébe nem tartozik bele a sírkőgyártás, tehát elvileg szabad rablás lenne, de mégsem. Mert az ő védjegyükre azt mondjuk, hogy bármilyen termékre teszik rá, “eladja azt”. Megint csak az átlagfogyasztó: belegondol abba, hogy egész jó zongorákat, telefonokat, stb. gyártanak, akkor a sírkő sem lehet rossz. Tehát még erre is figyelni kell, bár ennek kétségtelenül sokkal sokkal kisebb az esélye, hogy egy ilyen pofonba belefussunk.
Tanulság helyett
Nem írok többet, mert gondolom hogy már kellően sikerült lelomboznom a marketinges olvasóimat (remélem ők nem sértődnek meg azon, mint amikor a szoftverfejlesztő mérnököket és mindenki mást aki számítógéppel dolgozik nemes egyszerűséggel “leinformatikusoznak”). De ami fontos szerintem, hogy meg kell találni az egyensúlyt: nem reális mindig védjegyeket kutatni (ha mégis megtennék, akkor az SZTNH védjegykeresőjét vagy az EUIPO-t használják), de ha már tudjuk, hogy van egy ilyen konkurens, akkor a biztonság kedvéért csekkoljuk le, hogy nincs-e védjegyezve, ne a zavarosban halásszunk.
Kicsit olyan ez mint a GDPR, azt sem szabad túl komolyan venni, mert gyorsan eljut az ember egy olyan szintre – az adatvédelemben – amikor márhasználhatatlan, de még nem biztonságos. Köszönöm, hogy velem tartottak.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Üvegkapu beléptetőrendszert kell alkalmazni a jövőben a nagyobb építkezéseken. Most sokan gondolhatják, hogy megőrültem, pedig csak a jogszabály szövegét ismertetem. Persze ez nem egy valódi kapu. És nincs üvegből. Az üvegkapu-jogszabály az építési törvényt módosítja: a későbbi kormányrendeletben meghatározott építkezéseken egy ki- és beléptetőrendszert kell alkalmazni. Ez még nem újdonság, eddig is volt valami ilyesmi. Viszont az új rendszer naplózza majd, hogy mikor hány ember tartózkodik az építkezésen, milyen szakmabeli és melyik céghez tartozik. Lehet hogy ennek fényében egy új szemponttal bővül a kivitelező kiválasztása: üvegkapu-képes-e?
Mit fog naplózni az üvegkapu?
A nyilvántartás tartalmazza majd az érintett kivitelező cég nevét, adószámát, azt hogy kivel áll az építkezésen kapcsolatban. De ami érdekesebb, hogy folyamatosan frissítve tartalmazni fogja a foglalkoztatottak: nevét, adóazonosító jelét, az azonosító eszközének azonosítóját (ez valószínűleg valami proxy vagy kártya lesz).
A konkrét munkaterületre történő belépéskor pedig rögzíti majd a foglalkoztatott nevét, adóazonosítóját, szakági tevékenységét, a foglalkoztató adószámát.
Mire jó az üvegkapu?
A nyilvántartást a NAV és a foglalkoztatás-ellenőrző hatóság fogja látni. Könnyű kitalálni: az e-naplóval összevetve pillanatok alatt kiderül, hogy be voltak-e jelentve a tényleges munkát végző személyek. Vagy az is, ha nem naplóztak rendesen, mivel mindenki tudja, hogy 20 munkás nem épít fel egy irodaházat egy év alatt. A fekete-brigádok kora tehát leáldozóban van a nagy kivitelezéseken. A szakágat is pont azért kell feltüntetni, mert egyből kibukik, ha valakinek pl. se gépészeti alnaplója (és gépész alvállalkozója), se gépész alkalmazottja nincs, mégis ő végzi vállalkozóként a gépészeti munkákat.
Kikre vonatkozik?
Jó kérdés. A terv szerint a jogszabály 2022. január 1-től hatályos, addig még kijön a témában egy kormányrendelet, ami meghatározza, hogy pontosan milyen építkezéseken kell alkalmazni. Ha tippelnem kellene, akkor számított építményértékhez fogják kötni. Még egy kisebb társasháznál sincs túl sok értelme megkövetelni. Viszont abban is biztos vagyok, hogy amennyiben bejön, akkor évek múlva ki fogják terjeszteni. Az valószínű, hogy komoly kifehérítést fog okozni a nagy építkezéseknél. Illetve én borítékolom az árnövelő hatást is. A kis (családi házas) léptékű építkezéseket viszont akár olcsóbbá is teheti (vagy lassíthatja az áremelkedést ebben a szegmensben). Ennek oka, hogy azok a kivitelezők, akik mint harmadik körös alvállalkozók kiszorulnak a nagy építkezésekről, valahol dolgozni akarnak majd.
A hivatkozott jogszabály száma és neve: 2021. évi LXIII. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével, valamint a kormányhivatali adatszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Mivel én nem foglalkozom büntetőjoggal, nem tudom mi fán terem a börtön és a büntetés, de sokakat érdekel a dolog, megkértem dr. Csáki Dániel büntetőjogász barátomat, hogy írjon pár gondolatot erről. Dani egyébként családjoggal és büntetőjoggal foglalkozik, itt meg tudják nézni a honlapját és fel tudják vele venni a kapcsolatot. Dani még az én hogyan válasszunk ügyvédet ajánlásomon is átmenne.
Következzen az Ő írása:
Sok büntetőeljárás alatt álló ügyfélben merül fel a kérdés, hogy „mennyit kaphat” az adott bűncselekmény elkövetéséért.
A büntetés kiszabásával kapcsolatban elmondható, hogy az 3 körülmény együttes értékelésének az eredménye:
Törvényi szabályozás (tehát maga a büntető törvénykönyv)
Személyi és tárgyi körülmények (vagyoni helyzet, eltartottak száma)
Bírói mérlegelés (személyes benyomás, megelőzés, jó útra térítés)
Tekintettel arra, hogy a hatályos büntető törvénykönyvben írt büntetések és intézkedések rendkívül szerteágazóak és bonyolultak, jelen bejegyzésemmel csupán egy rövid – de reményeim szerint – annál érthetőbb áttekintést nyújtok. Fontos tudni, hogy bár a büntető törvénykönyv szerint a legtöbb bűncselekmény szabadságvesztéssel büntetendő, ez nem jelenti azt, hogy a cselekmény elkövetése esetén a terheltre mindenképpen letöltendő szabadságvesztést fognak kiszabni.
Mikor jár börtön, letöltendő szabadságvesztés?
Ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható
A Btk. ezen §-a egyébként 2020. májusában módosult. Korábban ugyanis szabadságvesztés helyett a fenti büntetések kiszabására csak akkor volt lehetőség, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb. A módosítással azonban a terhelt számára kedvező módon változott a törvény. Így lehetővé vált, hogy a szabadságvesztés alternatívájaként más büntetés kiszabására a három évnél súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmények esetében is lehetőség legyen.
De mit is jelent ez?
Ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa egy évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, a fenti rendelkezés alapján a szabadságvesztés helyett kiszabható bármely más büntetés. Illetve egymás mellett több is, így tehát hiába fenyegetett szabadságvesztéssel az adott bűncselekmény, ha annak alsó határa nem éri el a törvény szerinti 1 évet. Ekkor ugyanis a szabadságvesztés helyett – enyhítő szakasz nélkül – kiszabható bármely más büntetés. Vagy azok közül több is.
A garázdaság – egy szemléltető példa
Nézzük meg ezt egy konkrét példán, a garázdaság törvényi tényállásán keresztül:
A Btk. 339. § (1) szerint, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A garázdaságnál jól látható, hogy annak elkövetőjét 2 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Alsó határa nincsen, így adott esetben akár az enyhítő szakasz alkalmazása nélkül is lehetősége van a bírónak a szabadságvesztés helyett enyhébb büntetést, például közérdekű munkát kiszabni.
Felfüggesztett szabadságvesztés
A szabadságvesztésről elmondható, hogy az egyik legáltalánosabb büntetési tétel. Ezen büntetés alatt foglal helyet a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése. Az ún. felfüggesztett, melynek szigorú feltételrendszere szerint a 2 évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása felfüggeszthető próbaidőre. Ennek feltétele, hogy alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
További feltétel, vagy inkább kizáró körülmény, hogy a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki
többszörös visszaeső,
a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy
a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén (ahogyan általában a büntetés kiszabása során is) a bíróság figyelembe veszi a súlyosító és enyhítő körülményeket. Figyelemmel van továbbá a Btk.-ban deklarált büntetés kiszabásának elveire is (pl: középmérték). Enyhítő körülmény lehet például a büntetlen előélet, az önfeljelentés, vagy az elkövetés óta eltelt hosszabb idő. Súlyosító körülmény lehet például, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. Vagy akár ha a bűncselekmény sértettje védtelen, idős, beteg, védekezésre képtelen vagy oltalomra szoruló személy, esetleg terhes nő.
A fentiek alapján tehát a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztése esetén nem feltétlenül a törvény szerint kiszabható büntetési tételnek, hanem a bíróság által kiszabott büntetésnek van szerepe.
Így fordulhatott elő például az, hogy egy pénzmosás elkövetése miatt folyamatban volt ügyben (melynek alapesete 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény) a vádlottat 1 év 2 hónap szabadságvesztésre ítéljék, melynek végrehajtását a bíróság 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ügyben a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetését részben beismerte, a bűncselekmény elkövetését megbánta, valamint, hogy a vádlott büntetlen előéletű volt.
Intézkedések a büntetőjogban
Az intézkedések olyan büntetőjogi jogkövetkezmények, amelyek egy része büntetés helyett önállóan, egy része pedig büntetés vagy más intézkedés mellett alkalmazható.
Így a megrovás, a jóvátételi munka vagy a próbára bocsátás büntetés helyett is alkalmazható.
Megrovás
Megrovásban általában azt részesítik, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes. Vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása szükségtelen.
A megrovással a bíróság vagy az ügyészség az elkövető helytelen viselkedésére hívja fel a figyelmet. Emellett figyelmezteti, hogy a jövőben tartózkodjon a bűncselekmények elkövetésétől és ami gyakorlatilag megfelel egy ejnyebejnyének.
A törvényi büntetési tétel mértékének nincs jelentősége a megrovás alkalmazásánál és a bíróság bármely bűncselekmény miatt alkalmazhatja ezt az intézkedést. Ha a bűncselekmény társadalmi veszélyessége az elbíráláskor megszűnt, vagy csekéllyé vált, ennek alkalmazására azonban mégis inkább csekélyebb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmények esetén kerül sor. (pl.: könnyű testi sértés, becsületsértés)
Próbára bocsátás
A próbára bocsátás a megrovás és a jóvátételi munka mellett alkalmazható harmadik önállóan is alkalmazható intézkedés. Tehát önmagában, büntetés kiszabása helyett is alkalmazható. Ennek kiszabására azonban csak vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt kerülhet sor akkor, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető.
A próbára bocsátás a feltételes elítélésnek a felfüggesztett melletti enyhébb változata. Ekkor a bíróság megállapítja ugyan az elkövető büntetőjogi felelősségét, a büntetés kiszabását azonban próbaidőre elhalasztja. Próbára bocsátásnál – a felfüggesztettel szemben – a büntetési tételnél mindig a törvény szerinti büntetési tétel az irányadó. Így nem alkalmazható próbára bocsátás, ha az elkövető cselekménye a törvény szerint háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő. Még, akkor sem, ha az enyhítő szakasz alkalmazásával rövidebb tartamú büntetés kiszabására van lehetőség.
Akárcsak a felfüggesztettnél, a próbára bocsátás esetében is vannak kizáró körülmények, mely esetben a próbára bocsátás nem alkalmazható.
Nem bocsátható próbára:
a visszaeső,
aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy
aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
A fentiek alapján jól látható, tehát, hogy attól, hogy a törvény az adott bűncselekményt szabadságvesztéssel rendeli büntetni, még egyáltalán nem biztos, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás esetén a terheltnek végrehajtandó szabadságvesztéssel kell szembe néznie, és a büntetést le kell ülnie, a fenti feltételek esetén ugyanis van lehetőség a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére, közérdekű munka, pénzbüntetés kiszabására vagy akár próbára bocsátás alkalmazására is.
Véleményem szerint ezért is fontos tudatosítani az emberekben, hogy a büntetőeljárás során a védő nem az ördög ügyvédje, feladata nem minden esetben az, hogy a terheltet a vádak alól felmentsék, fontos szerepe van azonban a terhelt felelősségét enyhítő körülmények/tények felderítésében, a törvényes védekezési eszközök felhasználásában és a védelmi stratégia kialakításában.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Korlátozások: a Kormány a korábbi Facebook és Kossuth Rádiós bejelentéseknek megfelelően újfent korlátozásokat jelentett be a frissen megjelent 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelettel. A rendelet érinti az üzletek nyitvatartását, az iskolákat és sok minden mást is. Lent témákra lebontva ismertetem a tartalmát. Első körben az intézkedések március 22-ig szólnak, majd menet közben döntenek a további meghosszabbításról ha szükséges. Meglátjuk, hogy a tavalyihoz hasonlóan a munkajogi szabályok is átalakulnak-e.
Általános szabályok a korlátozások idején
A települések belterületén közterületen mindenhol kötelező a maszk és a 1,5 méteres távolság megtartása. A maszkviselési kötelezettség alól a 6 év alattiakat, az értelmi fogyatékosokat és az autistákat mentesítették most is. Sportolni egyénileg a szabadban szabad, közben maszkot sem kell viselni.
Üzletek nyitvatartása
A rendeletben fel nem sorolt üzletekben csak a saját munkavállalók tartózkodhatnak (pl. leltározhatnak), a szabad kijárás időszakában a következő üzletekben lehet vásárolni:
Munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenységelvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben (ide tartozik pl. az alkatrészkereskedés, a tüzépek, barkácsáruházak, de NEM tartoznak ide azok az üzletek, ahol csak szórakoztató és háztartási elektronikai eszközöket forgalmaznak)
Takarmány és állateledelboltok
Mezőgazdasági üzletek
Kertészeti árudák
Piacok
Gyógyszertárak, optikák
Benzinkutak
Nemzeti dohányboltok
Újságosok
Az elviteles ételt árusító helyekre szintén be lehet lépni a rendelés leadása és átvétele céljából. A virágboltok március 8-án, Nőnapon nyitva lehetnek és kiszolgálhatják a vevőket.
A szolgáltatók zárva tartása
A szolgáltatóknak zárva kell tartaniuk, csak saját munkavállalóik lehetnek bent. Amik nyitva lehetnek és ügyfeleket is fogadhatnak:
1. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi
LXXVI. törvény 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás (pénzügyi szolgáltatások), azaz a bankok,
2. a közlekedési és a szállítási szolgáltatás,
3. a magánegészségügyi szolgáltatás, ideértve a szemüvegkészítést,
4. a szociális szolgáltatás,
5. a postai, a csomagküldő és a házhozszállítási szolgáltatás,
6. a totózó és lottózó szolgáltatás,
7. a járműszerviz szolgáltatás, a mezőgazdasági és iparigép-szerviz szolgáltatás, a háztartásigép-szerviz
szolgáltatás, az épületgépészeti szolgáltatás,
8. az informatikai, a kommunikációseszköz-javítási szolgáltatás,
9. a temetkezési szolgáltatás,
10. az állategészségügyi szolgáltatás,
11. az állat-, növényegészségügyi, élelmiszer-vizsgálati laboratóriumi szolgáltatás,
12. az élelmiszer-feldolgozási szolgáltatás,
13. a közétkeztetési szolgáltatás,
14. az állattenyésztési szolgáltatás,
15. az ügyvédi szolgáltatás,
16. a biztonsági szolgáltatás,
17. az épületüzemeltetési és irodai szolgáltatás,
18. a járműkölcsönzési és a gépkölcsönzési szolgáltatás és
19. a mosási és tisztítási szolgáltatás
nyújtását végző szolgáltatók.
Bírságok
Ha valaki a zárvatartás szabályait megszegi és annak ellenére, hogy zárva kellene lennie az ügyfélforgalom elől, mégis kiszolgál ügyfelet, úgy őt százezer forinttó egymillió forintig terjedő bírsággal lehet bírságolni. A bírság egy nap alatt ismételten is kiszabható, ha több alkalommal sérti meg a szabályt. Továbbá a helyet bezárathatják egy naptól egy évig terjedő időtartamra. A bírságot a rendőrség szabja ki, de katona is jogosult a helyeket ellenőrizni és az ő jelzése alapján is kiszabja a rendőrség a bírságot.
Ha valaki jogszerűtlenül megy be egy üzletbe, akkor az üzletvezetőnek fel kell őt szólítani a távozásra. Ha nem távozik, akkor pedig rendőrt kell hívni. Ha így jár el, akkor vele szemben bírságot nem lehet kiszabni, akkor sem ha az illetőt nem tudja kitenni az üzletből. A bírsággal szemben nem lehet fellebbezni, csak pert lehet indítani. A szabályszegővel szemben ötezertől ötszázezerig terjedő szabálysértési bírságot lehet kiszabni.
Oktatási korlátozások
Az óvodák kivételével minden közoktatási intézmény átáll digitális oktatásra, de óvoda sincs, mert az összes oviban rendkívüli szünetet rendeltek el. A felnőttképzésben vizsgát nem lehet tartani.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
A mostani hitellázban, részben a belengetett családtámogatási programok miatt (a vissza nem térítendő támogatásról itt írtam) nagyon sokan gondolkoznak bővítésben, tetőtér beépítésben is. Ha ügyesen forgatják mondjuk a babaváró hitelt és a 3 milliós felújítási támogatást, akkor egy átlagos házat szinte újjá lehet varázsolni – nyilván szerkezeti átalakítások nélkül. Arról, hogy mi is szükséges a bővítéshez építész barátom, KömKel Zsolt már ebben a bejegyzésben írt, érdemes elolvasni. A műszaki részével tehát én most nem foglalkozom.
Az épület építészeti tervei
Az épületek terveit védi a szerzői jog, az építész tervező is szerzőnek minősül ugyanis. A szerzőknek elég erős jogosultságai vannak, ők adhatnak ugyanis engedélyt arra, hogy a művüket (a terveket) felhasználják, módosítsák és így tovább. Az építtető mikor kifizeti a tervet, akkor nem is vásárolja meg azt a szó hagyományos értelmében, hanem egy úgynevezett felhasználási jogot szerez. Felhasználási jogot ahhoz, hogy a saját házát felépíthesse a tervek felhasználásával. Ennek az ellenértékét fizeti ki. De másnak például már nem adhatja el. Ha valakinek nagyon megtetszik és szeretne egy pontosan ugyanolyan házat építeni, akkor az építésztől kellene neki is megvenni a felhasználási jogot. Nyilván nem ez a magyar valóság, hanem hogy másik tervezővel átrajzoltatja a vevő. De akkor is meg kellene venni.
Mihez kell az eredeti tervező engedélye
Az eredeti tervező engedélyére van szükség az épület bővítéséhez szükséges tervek elkészítéséhez, mivel az az eredeti mű (tervek) átdolgozásával jár. Egy Szerzői Jogi Szakértői Testület állásfoglalás erről a következőt írja: “A szerzőt, a mű keletkezésétől kezdődően megilletik a személyhez fűződő, valamint vagyoni jogok. (Szjt. 9. § (1) bekezdése) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének, vagy valamely azonosítható részének anyagi és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. (Szjt. 16. § (1) bekezdése) […] Építészeti alkotásra és tervre vonatkozó szabad felhasználási lehetőséget a hatályos Szjt. nem tartalmaz, sőt az egyébként magáncélra szabadon készíthető másolatok köréből az építészeti alkotásokat és a műszaki alkotásokat is kizárja.”
Hogyan lehet megszerezni házbővítés esetén a tervező engedélyét
A legegyszerűbb, ha felkeressük a helyi építési osztály segítségével az eredeti terveket, ami alapján megkeressük a tervezőt. Joga van a felhasználásért külön díjat kérni, de az a jellemzőbb, hogy pénz nélkül aláírnak egy úgynevezett “lemondó nyilatkozatot”. Ezt követően dolgozhat a bővítésen az új tervező. Ha a tervező már nem él, akkor az örököseitől tudjuk ezt az engedélyt megszerezni. Ennek oka, hogy a szerzőt ez a cikkben tárgyalt védelem életében és a halálától számított 70 évig illeti meg.
Ha nem tudjuk ki a szerző vagy nem találjuk meg, az nem jelent könnyebbséget. A tervek ilyenkor ugyanis úgynevezett “árva műnek” minősülnek. Az árva művek felhasználását a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala engedélyezheti, tőlük kell kérni. A mérnöki kamarának van is egy iránymutatása, hogy hogyan kell ezt kérni, ezt ezen a linken találják meg. Ezen a linken pedig a folyamatban lévő kereséseket látni, ahol keresik az eredeti tervezőt. A cikk írásakor 383 terv tulajdonosát keresik.
Figyeljenek oda a megfelelő engedélyekre, nehogy még százezrekbe kerüljön egy bővítés.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Az oldal a felhasználói élmény fokozása és marketing célokból sütiket/mérőkódokat használ. Az oldal használatával Ön beleegyezik ebbe, ezt a beállítást bármikor módosíthatja. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
hogy írjon pár gondolatot erről. Dani egyébként családjoggal és büntetőjoggal foglalkozik, 
