Bejelentett részesedés alatt azt értjük, mikor egy cég (vagy a cég egy részének) megvásárlását a vevő cég bejelenti az adóhatósághoz egy formanyomtatványon. Miért van ennek értelme? Mielőtt belevágnánk, fontos kiemelni, hogy ez a bejegyzés csak arra vonatkozik, ha valaki cégként vásárol. Ha tehát magánszemélyként vesz céget (részvényt/üzletrészt), akkor ezzel a lehetőséggel nem tud élni (és ez a cikk a csak a cégek általi vásárlással/eladással foglalkozik). Tehát visszatérve a vásárlásra: alapvetően kettő okból szoktak cég-részesedést venni. Vagy azért, mert szeretnének vele kereskedni és bíznak abban hogy haszonnal tudják eladni vagy pedig tovább szeretnék tartani, esetleg osztalékot kapni és hasonlók. Mind a két esetben közös, hogy ha eladjuk a megvásárolt cégrészesedést, akkor adót kell fizetni, ha drágábban adtuk el, mint vettük.
Ennek a másik oldala, hogy ha nem tudjuk drágábban eladni, mint vettük, tehát bukunk rajta, akkor ezt veszteségként lehet elszámolni, ezzel lehet csökkenteni a fizetendő adót. Ez a kiindulási alap. De van arra lehetőség, hogy az adóhatóságnál bejelentsük a vásárlást követő 75 napon belül, hogy a cégünk megvásárolt egy másik céget (vagy annak egy részét) és szeretnénk élni a bejelentett részesedés lehetőségével. Ennek egy további feltétele van, hogy 1 évig nem lehet eladni a meglévő céget. Ha megtettük a bejelentett részesedést és egy évig tartottuk is a céget, azaz nem adtuk el, akkor a vételi ár és az eladási ár különbözete után nem kell társasági adót fizetni. (Újra emlékeztetek mindenkit: a cikk csak arról szól, ha a cégünkkel vettünk másik céget)
Bejelentett részesedés hátrányai
Általában van a dolgoknak hátránya is, természetesen ennek is. Ahogy fentebb írtam, előfordulhat olyan, hogy nem hogy drágábban adjuk el, hanem bukunk rajta. Azt is írtam, hogy normál esetben ilyenkor leírhatnánk mint veszteséget és kevesebb adót kellene fizetni. Nos, bejelentett részesedés esetén nincs ilyen lehetőség. Mindegy tehát hogy buktunk vagy nyertünk az eladáson, nem változik a fizetendő adó sem pozitív, sem negatív irányba. Húsba vágó tud lenni, ha vettünk egy céget 100 millió Ft-ért, eladtuk 50 millió Ft-ért, de az 50 millió forint mínuszt nem tudjuk figyelembe venni az adó csökkentésénél. Ezért érdemes átgondolni, hogy érdemes-e élni a bejelentett részesedés lehetőségével. Általánosságban véve egyébként szoktuk javasolni, hogy éljenek, mondjuk egy új alapítású Kft.-nél, mert legfeljebb “buknak” 3 millió Ft-ot, de ha eladják a céget, akár százmilliókért, akkor nagyon nem mindegy.
Kinek érdemes élnie a bejelentett részesedéssel?
Ezt mindig esetről esetre kell mérlegelni, általánosságban véve eleve annak érdemes céggel vennie a másik céget, aki a pénzeket be akarja fektetni (de még itt sem mindegy, hogy mibe). A magánszemélyként történő befektetés ugyanis sok esetben nem éri meg: személyi jövedelemadót és szociális-hozzájárulási adót kell fizetni, mikor kivesszük a pénzt. Ez azt jelenti, hogy 15-27%-kal kevesebb pénzünk lesz (a %-os mérték nagyban függ a konkrét pénzösszegtől a szocho maximum miatt) újra befektetni, mintha cégként tennénk ugyanezt. Egy részvény pedig pont annyiba kerül ha cégként vesszük, mintha magánszemélyként. Tehát kevesebb részvényt tudunk venni ugyanannyi pénzből. Ha tehát cégként vásárolunk másik céget és várható, hogy ennek a másik cégnek emelkedni fog az értéke, akkor érdemes lehet megfontolni. Az nem annyira releváns, hogy van-e értékesítési szándékunk: “egyszer”, “valaki” úgyis eladja vagy megszünteti, illetve az élethelyzetek is változhatnak.
Bejelentett részesedés 2024-es szabályai
Újítás idén, hogy legkésőbb a 2023-as éves beszámoló elfogadásáig dönthet úgy a cégünk, hogy a korábban megszerzett céges részesedéseket (amiket nem jelentett be), azt most bejelentett részesedésként bejelenti. Van egy büntetőadó (ami amúgy nem vészes): a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetének 20%-a lesz az adóalap, ennek 9%-át kell befizetni. A piaci értéket könyvvizsgálónak vagy szakértőnek kell megerősíteni. A mostani lehetőség tehát elsősorban annak opció (neki éri meg a legjobban), akinek a cége növekedési pályán van és tervezi eladni valamikor a jövőben, mert később több adót kellene fizetni. Azaz számolni kell, a számolást soha nem ússza meg az ember.
Példával szemléltetve: Vásároltunk egy céget 10 millió Ft-ért több éve, ekkora értékkel szerepel a könyveinkben, de a piaci értéke már 20 millió Ft. Ha most csinálok egy bejelentett részesedést, akkor az adóalap 2 millió Ft (a 10 millió különbség 20%-a), az adó pedig 180 ezer Ft. Ezt be kell most fizetni. De ha a céget később 100 millió Ft-ért eladnám, akkor a bejelentett részesedés miatt az eladás után nem kell adót fizetni. Bejelentett részesedés nélkül pedig (nagyon leegyszerűsítve) több mint 8 millió Ft-ot kellene fizetni.
Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Egyéni vállalkozó egyre kevesebb van, bár még mindig népszerű forma. Egyszerűen azért, mert szinte költségmentes elindítani, végül is nem rossz az adózása, kevés adminisztrációval jár. Ezek az előnyök. De sok hátránya is van. Az egyéni vállalkozó korlátlanul felel a tartozásokért, talán ez a legrosszabb. De egyáltalán nem vagy nehezebben kap hitel (erről ide kattintva olvashat), sok pályázatból eleve ki van zárva. És persze előbb vagy utóbb az egyéni vállalkozó megöregszik és szeretné átadni másnak az üzletet. Csak ma már nem sokan szeretnének egyéni vállalkozók lenni.
Régebben ebben a cikkemben írtam arról, hogy milyen könnyű új céget alapítani. Ezt azért nem szeretik a vállalkozók, mert sok vele a macera, be kell zárni a vállalkozást, stb. Nem egy esetben korábban megkötött jó – tipikusan bérleti – szerződéseiket sem szeretnék elveszíteni, hiszen egy 1995-ben kötött önkormányzati bérleti szerződésben nem a mai bérleti díjak vannak benne.
Nekik is van megoldás!
“A könyvelő azt mondta, hogy nem lehet egyéni vállalkozóból Kft.-t csinálni…”
Röviden: de, lehet.
2019-ig igaza volt a “könyvelőnek” (erről a lehetőségről az ügyvédek sem tudnak rendszerint). De 2019-ben változott a jogszabály. Addig ugyanis az egyéni vállalkozást először át kellett alakítani egyéni céggé (ez nem ugyanaz, mint a Kft.), ezt követően az egyéni cég alakulhatott át Kft.-vé. Szerencsére a jogalkotó felismerte, hogy sokszor csak kényszerből történik meg ez az átalakulás először egyéni céggé, érdemes ezt egyszerűsíteni, hátha így több fiatal veszi át a szülei vállalkozását.
Mi szükséges hozzá az egyéni vállalkozó oldaláról?
Alapvetően az átalakulás pont úgy néz ki az ügyvéd szempontjából, mint egy sima cégalapítás. 3 plusz papírt kell hozzá beadni, egy rendes alapításhoz képest. Ezek a plusz papírok: az átalakulásról szóló döntés, a nyitó vagyonmérleg (amit nem kell könyvvizsgálóval hitelesíttetni, ráadásul elég nyilvánvaló módon pont ugyanaz, mint az egyéni vállalkozó zárómérlege) és a vagyonleltár. Utóbbi kettő “papír” ráadásul meg is van alapból, ha nem KATA-s vagy átalányadózó volt a vállalkozó. És az átalakuló vállalkozók rendszerint nem azok.
A könyvelők rendszerint kissé óvakodnak az ilyen átalakulástól, de ez valójában nem jelent annyi kötelezettséget, mint egy valódi cégátalakulás. Eddig nálam még az összes könyvelő kiválóan helytállt.
Egyéni vállalkozó: mi lesz vele?
A Kft. bejegyzésével az egyéni vállalkozás megszűnik és nem is lehet 5 évig újat indítani. A korábbi vállalkozó felelőssége az egyéni vállalkozásért 5 évig szintén megmarad, de ez nem hátrány, mert az egyéni vállalkozás “sima” bezárásánál is ugyanígy lenne. A megszűnés után a záró bevallásokat be kell nyújtani, mivel az egyéni vállalkozás – jogutóddal ugyan – de megszűnt. Azt, hogy egyéni vállalkozóból alakult át a cég, a tag adatainál lehet látni a cégjegyzékben. A tag címe alatt lesz a következő két mondat:
“Az alapításra az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 19/C. §-a szerint került sor. Az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma: 12345678 ”
Illetékköteles-e a cégalapítás?
Elsősorban szakvizsgázó és ügyvéd kollégáknak írom: nekem eddig az összes ilyenem átment egyszerűsített cégeljárásban. Tehát nem kellett illetéket fizetni. Nyilván az eljáró bíró nem utasítható, legfeljebb fellebbezhető a döntése. Én azt gondolom, hogy ahol a bíró szerint nem működött az egyszerűsített eljárás, ott az alapító okiratba beleírta az ügyvéd az egyéni vállalkozó adatait – de a mintát ugye nem lehet bővíteni egyszerűsített eljárásban.
Remélem hasznosnak találták a bejegyzést!
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Korábban már írtam az elektronikus aláírásokról, most arról fogok, hogy hogyan hozható létre elektronikus aláírás cégeknek. Ide kattintva megtudhatja, hogy ügyfélkapu segítségével hogyan tud elektronikusan aláírt okiratot készíteni. Az elektronikus okirat ugyan olyan bizonyító erővel rendelkezik, mintha egy papírt írna alá tollal. Természetesen csak ha megfelel a jogszabályi feltételeknek.
Kis áttekintés az elektronikus aláírásokról
Egyszerű elektronikus aláírás, fokozott biztonságú aláírás, minősített elektronikus aláírás. Mik is ezek? Természetesen nem megyek bele a technikai részletekbe, inkább azt írom le, hogy melyik fajtánál mi az esetleges probléma, illetve joghatás.
Egyszerű elektronikus aláírás: ezek lehetnek tabletre írt vagy szkennelt aláírások, ezeknél nem tudjuk ellenőrizni, hogy később nem nyúlt-e bele esetleg valaki, nem módosított-e rajta. Nem is igazán használják őket bírósági vagy más eljárásokban sem.
Fokozott biztonságú aláírás: a fokozott biztonságú aláírásnál már kerül egy védelem, egy titkosítás a dokumentumra, ahhoz hogy a dokumentumot módosítani lehessen (észrevétlenül), a titkosító kulcsot fel kellene törni, erre a mai számítógépek csak elképesztő hosszú idő alatt képesek. Fokozott biztonságú aláírást az arra jogosult szolgáltatóknál bárki létre tud hozni – legtöbbször díj ellenében.
Minősített elektronikus aláírás: a minősített elektronikus aláírás technikailag ugyan az, mint a fokozott biztonságú aláírás, a plusz elem – ettől lesz minősített -, hogy a szolgáltató azonosít minket a regisztrációkor, így biztosak lehetünk abban, hogy mi hoztuk létre azt a felhasználót, aki később az aláírásokat el fogja helyezni.
Egy példával élve: én, Kovács Krisztián bármikor létre tudok hozni egy fokozott biztonságú elektronikus aláírást Bill Gates néven, használhatom is. De minősített elektronikus aláírást már nem, hiszen a szolgáltatónál személyesen kell(ene) igazolnom azt, hogy valóban az a személy vagyok, aki a minősített aláírást használni akarja. Látható tehát, hogy a legnagyobb biztonságot a minősített elektronikus aláírás adja – ilyet kötelező használni pl. az ügyvédeknek is. A minősített tanúsítványoknak viszont évi több tízezer forintos díja van, tehát puszta szórakozásból nem szoktak ilyet csinálni az emberek.
Elektronikus aláírás cégeknek – az ingyenes megoldások
Magyarországon két ingyenes megoldás érhető el, amivel valódi elektronikus aláírást lehet létrehozni. Az egyik az úgynevezett AVDH (erről fentebb írtam), a másik pedig az e-személyi.
Az AVDH hátránya, hogy alapvetően magánhasználatra lett kifejlesztve, illetve nem lehet hozzákapcsolni a képviselt céget. Tehát magában a tanúsítványban mindig a magánszemély aláíró fog szerepelni, nem pedig az általa képviselt cég. A cég nem jelenik meg az elektronikus aláíráson semmilyen formában. Persze a dokumentumba magába belekerülhet, de az már egy más történet. Kár érte, mert a használatához pusztán ügyfélkapu regisztráció szükséges. Cégalapításhoz több ügyvéd sikeresen használta már, kezd elterjedni, de egyelőre a bíróságok részéről elég komoly ellenállás van a teljesen elektronikus céglapítással szemben.
Az e-személyi szintén a magyar állam egy ingyenes szolgáltatása. A használati feltételei viszont kifejezetten tiltják a céges használatot, így az üzleti életben ki is esik. Nagy kár érte, mert egy nem túl régi fejlesztés óta már nem szükséges hozzá külön kártyaolvasót venni, NFC-képes mobiltelefonnal is lehet használni.
Nem valódi elektronikus aláírások cégeknek
Sok alternatív szolgáltató kínál elektronikus aláírási szolgáltatásokat, azonban ezek nagyobb részt nem valódi elektronikus aláírások. Szándékosan nem írok neveket, mert a cégek egyébként az oldalaikon azt állítják, hogy az általuk kínált szolgáltatás mindent tud, amit egy aláírásnak tudnia kell. Sajnos ezeknél az aláírásoknál pont az elektronikus dokumentumhoz kapcsolódó bizonyító erő hiányzik – valóban elhelyeznek a dokumentumon egy “valamit”, csak ez pont bíróságon nem állja meg a helyét. Ahol később bizonyítani kellene, hogy a felek között aláírt, írásbeli szerződés jött létre.
Egyelőre azt javaslom mindenkinek, hogy maradjon a jól bevált nagy szolgáltatóknál, akik nagy számban és elfogadottan adnak ki elektronikus aláírásokat, mert azok biztosan elfogadottak. A jogi szakma hagyományosan 10-20 évvel le van maradva digitalizációban, idő kell a változásoknak. A saját érdekükben legyenek konzervatívak. Pl. a mai napig hihetetlen ügyfeleknek, hogy a sima emailt még írásbelinek se tekinti a jelenleg uralkodó bírói gyakorlat. Abban a korban, mikor a kommunikáció 90%-a emailben zajlik…
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Facebookon.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Áram vásárolható cégeknek lakossági áron 2022. június 30-ig
Áram. Olcsón? Bár napi szinten főleg vállalkozásokkal foglalkozom, a blogon kétségtelenül nem ők a fókusz. Bár írtam már cégvezetési tudnivalókról korábban is, amit itt olvashat el. A mostani bejegyzés apropóját az adta, hogy a Kormány bejelentette: kiterjeszti a rezsicsökkentést a KKV szektorra. Az ilyen bejelentéseket mindig elég sok statisztikai számítás előz meg. Összegezni kell, hogy hány KKV eshet bele a kedvezményezetti körbe és mekkora lesz a fogyasztásuk.
A mostani merítés elég kedvező lett. Nézzük a feltételeket.
Milyen cégnek jár az olcsó áram és meddig?
A 670/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló törvényt módosítja ideiglenesen. Eszerint az a felhasználó jogosult lakossági felhasználókra vonatkozó díjszabás szerint vásárolni, aki megfelel a következő feltételeknek, de még ő is csak – jelen állás szerint – 2022. június 30. napjáig:
1. KKV minősítés
Egyszerűsítek: azok a cégek, akik jogosultak voltak iparűzési adó csökkentésre az arra vonatkozó rendelkezések szerint (2020-as tényadatok vagy 2021-es becsült adatok alapján – ha 2020-ban még nem működött a cég -), ők most is megfelelnek a KKV minősítésnek.
2. Foglalkoztatottak száma
Bár a KKV minősítésre vonatkozó pontnak is része a munkavállalói létszám, itt külön bekerült egy szigorítás: csak az a KKV jogosult, akinek maximum 10 fő a munkavállalói létszáma. Ez nem a legjobb megfogalmazás, mivel nem tisztázza, hogy mikorra kell érteni a 10 fős létszámot. A KSH módszertani útmutatójában ugyanis az állományi létszámot időszakra kell nézni és átlagolni, így könnyen előfordulhat, hogy bár éppen 10 fős a jelenlegi alkalmazotti szám, mert elküldtünk valakiket, de a statisztikai módszertan szerint 10 fő feletti foglalkoztatottunk van az adott hónapban. A fő probléma, hogy az itt írt 3 feltétel fennállásáról nyilatkozni kell csak – nem vizsgálják, csak szúrópróbaszerűen. Így elég rossz, ha a fél év után közlik, hogy a kérelem benyújtásának pillanatában megsértettük ezt a feltételt. Tehát ebben a körben nagy óvatosságot javaslok mindenkinek.
3. A létesítő okirat aláírása
A rendelet szerint a létesítő okiratot 2021. november 22. előtt kellett aláírni cég esetén, egyéni vállalkozó esetén pedig a bejegyzésnek kellett megtörténni addig. Nem biztatnék senki semmire, de a hatályos cégszabályok szerint a létesítő okirat cégbírósági benyújtására 30 napja van a cégnek. Tehát könnyen előfordulhat, hogy csak most jut el ügyvédhez az, aki már 2021. november 22. előtt aláírta a létesítő okiratot.
Mi történik ha olyan veszi igénybe, aki nem jogosult?
Ha véletlenül úgy igényli valaki ezt a támogatást, hogy amúgy nem jogosult rá, akkor büntető áron kell vele elszámolni a következő mértékben: az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár kétszeresének, de legalább az alkalmazott egyetemes szolgáltatási árszabás egységára ötszörösének megfelelő egységáron kell a felhasználóval elszámolni. Tehát nem olcsó mulatság.
Amennyiben álláspontunk szerint az ellenünk folyamatban lévő végrehajtás már elévült és a Vht. 41. § szerinti eljárásban a végrehajtást kérő úgy nyilatkozott, hogy szerinte a követelés nem évül el, akkor nincs más megoldás annak érdekében, hogy a végrehajtási eljárásból kiszabaduljunk, mielőbb végrehajtás megszüntetése iránti pert kell kezdeményezni a bíróságon, ugyanis csupán azért, mert álláspontunk alapján a követelés elévült, az sem az eljáró végrehajtót, sem a végrehajtást kérőt nem fogja meghatni.
Hogyan indítható a megszüntetés iránti per
Végrehajtás megszüntetése iránti pert a végrehajtást kérővel szemben kell megindítani. A keresetlevelében elő kell adni, hogy melyik végrehajtónál, milyen ügyszámon folyamatban lévő végrehajtási eljárást kívánjuk megszüntetni, továbbá azt, hogy álláspontunk szerint, mikor évült el a végrehajtás kérő követelése – azaz mikor volt az utolsó végrehajtási cselekmény, amely az elévülést megszakította és hozzá kell adni 5 évet. A keresetlevélben kérhetjük a végrehajtás felfüggesztését is a végrehajtás megszüntetése iránti per jogerős befejezéséig, ezzel megelőzve azt, hogy a végrehajtó egy már rég elévült követelés miatt foganatosítson levonást a fizetésünkből. Az eljárás illetékköteles, amelynek a díja az elévült követelés 4%-a.
Végrehajtás megszüntetése iránti per folyamata
A perben a bíróság soron kívül jár el, a bíróság a keresetlevelet rövid határidővel megvizsgálja, és megküldi a végrehajtást kérőnek, akinek 15 napja van a keresetlevélben foglaltakra állításait előadni. Ezt követően a bíróságnak egy hónapon belül tárgyalást kell tűznie, így az általános tapasztalatokhoz képest, amennyiben az elévülés feltételei valóban fennállnak, rövid időn belül szabadulhat az ember a végrehajtási eljárás szoros markából.
A bíróság a keresetet megküldi a végrehajtást kérőnek. Ha a végrehajtást kérő nem reagál – faktorcégeknél nem ritka az ilyen, akkor a bíróság bírósági meghagyást ad ki. És már meg is nyerte a pert. Ha a per folyamán kiderül, hogy mégsem évült volna el, megegyezésre még akkor is van mód.
Ha végrehajtással kapcsolatos ügyben jogi segítségre van szüksége, akkor írjon email elérhetőségemre. Személyes konzultációra és képviseletre is van lehetőség. A konzultációra hozza magával az ügy iratait. A konzultáció számláját akár előre, banki átutalással is rendezheti.
Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Műtrágya-kartell nélkül sincs jó időszaka a szektornak: a gáz és áramárak az egekben, nehéz ekkora plusz terhet kigazdálkodni. Így is bombaként robbant a hír: mintegy 14 milliárd Ft bírságot kaptak a szektor cégei kartellezés miatt. Nem ők az elsők és nem is az utolsók, már az index.hu is megkérdezett anno egy hasonló témában.
Emberi ésszel szinte felfoghatatlan a bírság mértéke, azonban emellett még további nehézséget ad a résztvevőknek, hogy amennyiben a kartell miatt a szektorban alkalmazott árak magasabbak voltak, mint a kartell nélkül, úgy velük szemben kártérítési perek is indulhatnak. Amit egy korábbi kartell miatt készült interjúban már mondtam az itt is állhat:
“A kartellel kapcsolatos kártérítési ügyeket megnehezítette, hogy mivel időben sokáig elhúzódó szerkezetről volt szó (gyakorlatilag 10-ből 9 európai kamion érintett volt az ügyben), annyira torzzá vált a piac, hogy tulajdonképpen nem lehetett megállapítani a tényleges kár mértékét.”
Miben más az új kartell?
A Gazdasági Versenyhivatal döntése több száz oldalas. Néhány következtetést azonban már a felületes olvasásból is le lehet vonni. Ami első ránézésre látszódik, hogy nem ez lesz az a kartell, ami az úgynevezett versenyjogi kártérítési irányelvből profitálni fog. Az EU-s jogalkotó már több éve készített egy uniós irányelvet annak érdekében, hogy a versenyjogi jogsértések miatt könnyebb legyen kártérítést kérni. Különböző eljárásjogi garanciák miatt a károsultakra kedvezőbb jelentős szabályokat – pl. vélelmezett áreltérítés – csak azokra a kartellekre lehet alkalmazni, amik a jogszabály-módosítás hatályba lépése után működtek. A szóban forgó kartell 2016. június 30-ig működött. A kedvezőbb szabályokat csak akkor lehetne alkalmazni, ha 2017. január 15. után működött a kartell.
Nagyon nehéz lesz a károsultak igényeinek bizonyítása. Nagyon sok magatartás a 2010-es évek első feléhez kapcsolódik, ma pedig 2021 van. Gyakori vád a versenyhatóságokkal szemben, hogy lassan dolgoznak. Ezt most nehéz is lenne vitatni. Jó munkához idő kell, csak sajnos sokszor ez a nagy időbeli távolság a kártérítési perek legnagyobb akadálya.
Várhatók műtrágya-kartell perek?
A cégek bejelentették, hogy a GVH döntését bíróságon támadják meg. Nem is tehetnek mást, gondoljunk bele: a bírság 1%-os csökkentése is tízmilliókat jelent a cégeknek. Egy per, még ha drága is, nem kerül több tízmillió forintba. Még akkor sem, ha várhatóan égetni fogják a pénzt a szakértői és más bizonyításokkal.
Furcsasága a dolognak, hogy mivel nem alkalmazhatók a versenyjogi kártérítési irányelv bizonyos szabályai, abban sem vagyunk biztosak, hogy most kell-e indítani a kártérítési pereket, vagy 5 év múlva, mikor végeznek a bírósági felülvizsgálattal? Én a magam részéről most indítanám, tekintve hogy van úgynevezett engedékenységi kérelem az ügyben: nehéz lenne azt bizonyítani, hogy nem volt kartell, mikor van rá beismerő vallomás. Persze rendőrök tudnának arról mesélni, milyen mikor olyan ismeri be a bűncselekményt, aki biztos nem követhette el. De ne legyünk telhetetlenek.
Az igazi komoly gát az idő-tényező lesz: a számviteli dokumentumok megőrzési ideje 8 év. Azaz a legtöbb dokumentum csak azért lehet meg a kezdeti időszakból, mert elfelejtették leselejtezni. Email levelezések, feljegyzések pedig szinte biztosan nincsenek meg. A tanúk már nem emlékeznek.
Bár viccelődni szoktunk a büntetőügyeken, ahol simán előfordul a következő kérdés (2021-ben): “2012. december 17-én együtt reggeliztek a Délibáb presszóban a vádlottal. Pontosan miről beszélgettek?”
Egyszóval: nem. Nem várhatók. Még azt az érvet is fel szokták hozni, hogy esetleg akarnak még vásárolni a kartellezőktől. Ez szintén érthető, csak nem segíti a magánjogi igények érvényesítését.
A kártérítési igények lélektana
Mivel foglalkozom kartell miatti kártérítési igények érvényesítésével, látom az ügyfelek és a bíróságok hozzáállását is. Sajnos még mindig ott tartunk, hogy hogyan “ne-ítéljünk-meg” kártérítést. A kamion kartelles ügyekben már jókora tudásanyag zúdult a bíróságokra, de előfordulhat, hogy várni kell egy irányelv-utáni kartellre, hogy ténylegesen megítélt kártérítési összegekről tudjunk beszélni. Szintén tapasztalat: nem jó ajánlólevél egy pernek, ha az ügyfél jogos kérdésére, hogy mennyit lehet ezzel nyerni, a következő a válasz: még nem nyert senki.
Úgyhogy várjuk az early-birdök jelentkezését. Ha kérdése van kartell miatti kárigények érvényesítése kapcsán (akár műtrágya-kartell, akár nem), vegye fel velem a kapcsolatot.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:
Az oldal a felhasználói élmény fokozása és marketing célokból sütiket/mérőkódokat használ. Az oldal használatával Ön beleegyezik ebbe, ezt a beállítást bármikor módosíthatja. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
