Korábbi bejegyzésemben megírtam, hogy sokat kockáztat az, aki a CSOK-kal érintett ingatlanába jelenti be cégét vagy egyéni vállalkozását. Ez most megváltozott!
A mostani héten szerdán megjelent Magyar Közlöny tartalmaz azonban egy módosítást a CSOK-rendelettel kapcsolatosan, amit 2019. július 11-től kell (lehet alkalmazni).
Megjegyzem: pontosan azért módosították a rendeletet, mert a szövege szerint valóban szerződést szegett az, aki oda jelentette be a cégét, tehát nem volt alaptalan a félelem.
Mit tartalmaz a módosítás?
A módosítás szerint a CSOK-ot igénylők már eleve nyilatkozhatnak arról, hogy székhelyként szeretnék használni az ingatlant. Feltétel azonban, hogy a cégnek saját többségi tulajdonban kell állnia és nem lehet részvénytársaság (mivel nem gyakori társasági forma, így ez utóbbinak a jelentősége gyakorlatilag elhanyagolható). Ha eleve így nyilatkoznak, akkor nyilvánvalóan nem is szegnek szerződést, tehát jogszerűen lehet a székhelyük és nem kell visszafizetni a támogatást.
Azok, akik már korábban igényeltek CSOK-ot, s emiatt nem tudták az igényléskor ezt a szándékot bejelenteni 2019. december 31-ig van lehetőségük egy ilyen nyilatkozat megtételére – ezzel kapcsolatosan mindenféleképpen érdemes érdeklődni a banknál, ahol felvették a CSOK-ot. Ha megteszik ezt a nyilatkozatot a megadott határidőig, akkor megint csak nem lehet probléma a későbbiekben.
Mi a hiba a rendelet módosításában?
Természetesen, mikor kapkodnak az emberek, akkor buta hibák csúsznak bele a jogszabályoknak. Jelen állapot (mármint a július 11. utáni állapot, ha pontosak akarunk lenni) szerint ugyanis: vagy július 11. után igényel valaki CSOK-ot és bejelenti a székhelyhasznosítási szándékot, vagy a hatálybalépés előtt igényelte a CSOK-ot, akkor 2019. december 31-ig jelezheti a székhelyhasznosítási szándékot. Nem szól viszont azokról a rendelet, akik utólag – tehát vagy a határidő lejárta után vagy az új igénylést követően – szeretnék cég székhelyeként hasznosítani az ingatlant, így ennek a helyzetnek a kezeléséhez újra rendeletmódosításra lesz szükség.
Ez utóbbi miatt mindenkinek azt javaslom, hogy mindenféleképpen tegyen ilyen székhelyként történő hasznosítási nyilatkozatot, akkor is ha éppen nincs cége és nem is tervezi, mert később jóval macerásabb lesz. Egy ilyen nyilatkozattal legalább fenntartja annak a lehetőségét, hogy egyszerűen bejelenthesse a házba/lakásba a céget.
Persze még ebben is lehet buktató, az erre vonatkozó formanyomtatványok még nincsenek meg, s el tudom azt képzelni, hogy egy-egy banknál kötelező lesz megadni a cég adatait is. (Azt már csak zárójelesen jegyzem meg, hogy a rendelet csak cégekről beszél, de elég sok olyan jogi személy van, ami nem cég – igazából több nem-cég jogi személy van mint cég -, velük mi a helyzet?!)
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Facebookon.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen: