Az élettársi kapcsolatokról

A Központi Statisztikai Hivatal szerint – a 2016. évi “kis-népszámlálás” adatai alapján – Magyarországon 1 millió 87 ezer ember él élettársi kapcsolatban. Más számokkal: a 15 évnél idősebb emberek 13%-a élettársi kapcsolatban él. A gyermekek 47%-a már házasságon kívül születik – nagyrészt feltehetően élettársi kapcsolatba.

A fenti tények ellenére – vagy ezzel együtt – az élettársi viszony az élet sok területén nem biztosít azonos jogokat a házassággal. A mostani bejegyzésben a főbb különbségeket vesszük végig.

Kik az élettársak?

Már itt is bajban vagyunk, ugyanis a jog nem feltétlen ugyanazokat jelöli meg élettársakként, akiket a nem jogvégzettek annak tartanak. Alapvetően az élettársi kapcsolatot az érzelmi, gazdasági, szexuális kötődés határozza meg. Fontos már az elején leszögezni, 3-féle élettársi viszony létezik: 1. Bejegyzett élettársak; 2. Regisztrált élettársak; 3. “Sima” élettársak.

Bejegyzett élettársak

Bejegyzett élettársak kizárólag azonos nemű, 18 év feletti párok lehetnek(!). Ha tehát Ön hetero párkapcsolatban él, akkor biztosan nem vonatkoznak/vonatkozhatnak Önre a bejegyzett élettársakra vonatkozó szabályok. A bejegyzett élettársi kapcsolatot anyakönyvvezető előtt kell létesíteni, gyakorlatilag mint a házasságot.

A jogalkotó úgy döntött, hogy lehetőleg nem foglalkozik minden külön törvényben az egynemű párokkal, így a bejegyzett élettársakról szóló törvény kb. annyit ír, hogy ahol törvény házastársakat említ, az alatt bejegyzett élettársakat is érteni kell. Bejegyzett élettárs például örököl a társa után a törvény alapján is, nem bejegyzett élettárs viszont csak végintézkedés esetén.

Regisztrált élettársak

A regisztrált élettársak lehetnek hetero és homo párok is, a regisztrációt közjegyzőnél kell megtenni az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. Ennek a regisztrációnak semmiféle családjogi hatása nincs (fontos: ez magára a regisztrációra vonatkozik, nem az élettársi kapcsolatra. Másként szólva: a regisztráció jogilag semmit nem tesz hozzá a házasságon kívüli kapcsolathoz). Az élettársaknál a bírói gyakorlatban szinte mindig ugyan az a probléma: a párok (nyilván szakításkor) abban nem szoktak egyetérteni, hogy mikortól éltek élettársi kapcsolatban. A regisztráció időpontjától erről van egy írásos bizonyíték, amiről a közjegyző még tanúsítványt is kiállít kérésre.

Sima élettársak

“Sima” élettársak ugyancsak lehetnek hetero és homo párok is, ez egy érzelmi, szexuális és gazdasági közösséget jelent. Családjogi hatása aránylag kevés van.

Vagyoni viszonyok az élettársaknál

Élettársak alatt most a “sima” és a “regisztrált” élettársakat fogjuk érteni az előfordulási gyakoriság miatt. Az élettársak önálló vagyonszerzők, ez azt jelenti, hogy amit keresnek az az ő – nevezzük így – külön vagyonuk, az élettársuk tartozásai sem terhelik őket. Ha az élettársi kapcsolat megszűnik, akkor a párnak el kell számolnia a meglévő vagyonnal a következő módon.

A kapcsolat keletkezésekor meglévő vagyont ki kell vonni a meglévő vagyonból, majd pedig meg kell nézni, hogy a maradék – ezt nevezzük vagyonszaporulatnak – megszerzésében a pár tagjai milyen mértékben vettek részt. A hozzájárulás mértéke bizonyítási kérdés: alapvetően a fizetéseket veszik figyelembe, de ha például az egyik fél – jellemzően a nő – háztartásbeli volt, akkor a bírói gyakorlat szerint az ő “keresete” ilyenkor nem nulla, mert a férfi pontosan azért tudott elmenni dolgozni, mert a nő vezetett egy egész háztartást és gondoskodott mindenről, tehát a háztartási munkát is munkának ismerik el.

Nem kell figyelembe venni a számolásnál az öröklött vagy ajándékba kapott vagyont, s még egy csomó más tételt (ha valakit érdekel, hogy pontosan miket, a Ptk. 4:38. §-ban találja meg), ez mindig úgynevezett különvagyonnal minősül.

Ha nem tudják bizonyítani, hogy ki milyen arányban működött közre a vagyonszerzésnél, akkor 50-50%-nak veszik a felek közreműködését.

Ez így leírva egyszerűnek tűnik, de gondoljunk bele: lehet hogy az egyik fél a kapcsolat elején tanult, versenyképesebb szakmát szerzett, egy ideig ő keresett nagyságrendekkel többet, majd munkanélküli volt fél évig, esetleg elkapott egy komoly betegséget – csupa olyan dolog ami nagyon nehézzé teszi a kalkulációkat.

Ügyvéd kollégákkal pont az ilyenek miatt szoktuk megmosolyogni azt az érvet, hogy azért nem házasodnak össze a párok, hogy “könnyebb legyen szétmenni”. Szétmenni sosem könnyű, pláne ha gyermek is született, de: házasságnál azt vélelmezzük, hogy mindkét fél 50-50%-kal járult hozzá a bevételekhez, nem kell bizonyításokat lefolytatni erre. Ez pedig ebben a részében elég egyszerűvé teszi az eljárásokat.

Élettársak öröklése

Élettársak nem örökölnek egymás után (csak a bejegyzett élettársak). Ha azt szeretnénk, hogy élettársunk is örököljön, akkor kénytelenek leszünk végrendelkezni, ellenkező esetben az elhunyt élettárs után semmi nem marad ránk – éppen úgy igaz ez az 1 éves együttélésre mint a 40 évesre, 20 éves és 80 éves párokra.

Az öröklésnél viszont óva intenék mindenkit az otthon, saját kézzel készített végrendeletektől, az esetek nagyobb részében ezek a végrendeletek érvénytelenek – így az élettárs ugyanúgy nem fog örökölni. A végrendelkezésről külön is írok majd, illetve készül egy videónk is a témában, melyet heteken belül közzéteszünk.

Házastársaknál a “külön kassza” ügyvéd vagy közjegyző által készített szerződés nélkül semmit sem ér jogilag

Hétfői bejegyzésünkben pedig végigvesszük a házassághoz kapcsolódó vagyonjogi rendelkezéseket: tudta-e ön például, hogy házastársaknál a “külön kassza” ügyvéd vagy közjegyző által készített szerződés nélkül semmit sem ér jogilag?

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw

Tudnivalók és buktatók a KATA adózásban

Mi is a KATA? Ez az adónem lehetővé teszi az egyéni vállalkozóknak és betéti társaságoknak (választhatják mások is, de egyértelműen ők a célcsoport), hogy havonta egy fix összeg megfizetésével letudják az adókötelezettségeik nagy részét.

Nagy előny ez az államnak és az adózónak is: nagyon egyszerű adminisztrálni, ráadásul a KATA adózók nagyobb részt nem egy másik adónemet cserélnek le, hanem ha nem lenne KATA, akkor egyáltalán nem adóznának, tehát fehéríti is a gazdaságot.

A félreértések elkerülése végett, nem az illető hölgyről van szó:

Dobó Kata – a kép forrása: life.hu

Előző cikkemben már foglalkoztam a vállalkozásindítással, ott is kitüntetett helyet foglalt el a KATA adózás. Jó eséllyel tudják, hogy a KATA adónemnél 50 ezer forint a havi adó – ez a kiindulási alap -, ez kedvezőbb sok esetben, mint ha “sima” adózást választanánk, ugyanakkor vannak hátrányai is.

KATA és a nyugdíj/táppénz/GYED/TGYÁS/stb.

A KATA átalányadó, tehát nincs arra tekintettel, hogy mennyi a bevételünk: ez azoknál az ellátásoknál jelent problémát, ahol az ellátást a jövedelem arányában kapjuk. Hiába keresünk ugyanis havi 500 ezret, az ellátásoknál azt nézik, hogy mekkora jövedelem után fizettünk adót. 50 ezres KATA esetén úgy tekintik, hogy 90 ezre forintos jövedelem után fizettük – ez még a minimálbért sem éri el.

Ehhez jön hozzá, hogy a nyugdíj szempontjából emiatt arányosítani kell a keresetünket, így hiába dolgozunk egy évig KATA-s vállalkozóként, ez csak 0,71 szolgálati évet jelent. Jobban szemléltetve: ha 40 évig folyamatosan KATA-sok vagyunk, akkor az olyan (nyugdíj szempontjából), mintha 28 évet dolgoztunk volna. A nyugdíjunkat is ez alapján állapítják meg.

Komoly meglepetés fog tehát érni nagyon sok KATA-s vállalkozót nyugdíjazás körül, mivel töredéke lesz a nyugdíja, mint egy minimálbéres alkalmazottnak. Természetesen ezt kompenzálja, hogy jóval kevesebb adót fizet, mint egy alkalmazott, a különbözetet kellene félretennie – csak mint azt sejtjük, ez legtöbbször el szokott maradni. Ezeket a jövedelmi problémákat nagyon jól szemlélteti a bankmonitor.hu táblázata:

A kép a bankmonitor.hu tulajdona

A fenti problémát vagy úgy tudjuk elkerülni, hogy az “emelt” 75 ezres adót fizetjük – szabadon dönthetünk így – vagy egyszerűen félretesszük azt az összeget, amit adóba befizetnénk, nem pedig elköltjük. Nekem személyes véleményem, hogy a mostani “fiataloknak” már kár a nyugdíj reményével áltatni magukat: a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan (erről itt is kiváló cikket talál), így célszerű legális kereteken belül minél kevesebb adót fizetni, de a különbözetet szigorúan félretenni a saját nyugdíjunkra.

Buktatók a KATA-ban

Az első buktató, hogy érdemes-e vállalkozni. Ne feledjék, ha csak annyit keresnek vállalkozóként, mint alkalmazottként, akkor biztosan nem éri meg: nincs betegszabadság, táppénz, a munka nem 8-tól 4-ig tart, Önnek kell ügyfelet szerezni, stb. Általánosságban elmondható, hogy annak éri meg a KATA adónem, aki nagy hozzáadott értékű munkát végez (mindegy, hogy fizikai vagy szellemi munka), aránylag kis anyagszükséglettel.

Nagyon sok kőműves és más építőiparban dolgozó szakember KATA-s vállalkozó, mellette – mint az átlag – pedig alanyi adómentes is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a számlája nem tartalmaz ÁFA-t. Ez akkor előnyös, ha főleg magánszemély megrendelői vannak, hiszen így nem kell plusz 27%-ot rátennie mindig az árra.

Tipp: ilyen esetben az anyagszámlákat mindig az ügyfél nevére kérje, mert ha az ügyfél Önön keresztül veszi meg (tehát átforgatja a számlát), akkor Önnél bevétel lesz az anyagköltség is, ráadásul az ÁFA tartalmat sem vonhatja le.

Mekkora bevétele lehet

Idén változott az alanyi adómentesség értékhatára, így szerencsére most már mind a KATA, mind az alanyi adómentesség határa 12 millió Ft. Ha tehát egész évben üzemel a vállalkozás, legfeljebb ennyi bevétele lehet. Ha túllépi a bevételi határt, annak kettő következménye van: elveszti az alanyi adómentességet, így minden számlát csak ÁFA-san tud kiállítani, így minden szolgáltatása 27%-kal drágul. A másik, hogy a 12 millió feletti bevételre büntetőadót kell kifizetni, amivel gyakorlatilag el is veszíti a KATA előnyeit.

Arra is figyelni kell, hogy ha egy “cégnek” l millió Ft felett számláz egy évben, akkor ezt külön jelenteni kell a NAV-nak, aki megnézi, hogy nem arról van-e szó, hogy Önök munkaviszonyt lepleznek a “beszámlázással”.

Akkor nem minősül munkaviszonynak az 1 millió Ft feletti számlázás, ha az itt felsoroltakból legalább 2 feltétel igaz:

a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte; c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;

Arra is figyeljenek, hogy minden számlán szerepeljen a “kisadózó” felirat, különben komoly büntetésre számíthatnak.

A számlázás

Nem tilos papír alapú számlát használni, azonban mindig szoktuk javasolni az ügyfeleknek, hogy használjanak valamilyen online számlázó programot. Ezek nagyon egyszerűek, a legalapabbak évi 10 ezer Ft körüli költségért elérhetők és úgy biztos nem csúszik hiba a számlázásba, illetve biztosan nem veszik el egyetlen számla sem – a könyvelők is szeretik.

Szükség van könyvelőre?

Alapból mondhatni nincs, legfeljebb az éves bevallás elkészítéséhez, mi mégis ajánljuk, hogy legalább néhány havonta konzultáljon eggyel, azt az óradíjat ki lehet bírni, de sok hibától megkímélheti. A NAV újabban már algoritmussal szűri ki a hibákat a rendszerben, tehát nem “találomra” vizsgálódik.

Tipikus hiba szokott lenni, ami minden esetben fennakad a NAV szűrőjén: alanyi adómentes KATA-s vállalkozó külföldről szerez be valamilyen eszközt (többnyire laptopot), majd nem csinál semmit. Alap esetben nincs is teendője ha Magyarországon veszi a laptopot, csak hogy ha külföldön veszi, akkor ez úgynevezett Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül ha meghaladja az értéke a 10 ezer eurót vagy a vállalkozó megadja a közösségi adószámát – ilyenkor ez eladó nem számít fel ÁFA-t. Azért nem számít fel, mert ebben az esetben azt bevallani és megfizetni a vevőnek kell!

Az alanyi adómentes vállalkozónak pedig eszébe sem jut, hogy neki ÁFA-bevallást kellene benyújtania, hiszen soha nem kell. Persze, kivéve ilyen esetekben. Ha elmulasztja, akkor ebből adóbírság lesz. Na, az ilyenek miatt kell konzultálni könyvelővel. Figyeljenek oda tehát: ha 10 ezer eurót meghaladja a beszerzés értéke az adott évben vagy megadta a közösségi adószámát az EU-s beszerzésnél, akkor a vállalkozónak kell ÁFA-t bevallani.

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw


Az autóvásárlás buktatói – jogi szemmel

Tudom, hogy sokan keresik a bölcsek kövét, hogy hogy tudnának teljesen biztosak lenni abban, hogy őket nem tudják átverni, felkészültek. Jó hírem van: nem tudnak. De jó, ha nem egy hamis bizonyossággal vágnak neki az autóvásárlásnak. A műszaki részéhez én nem értek, ahhoz adok pár tanácsot, hogy a dolog jogi részében ne csalódjanak.

  1. Ki az eladó?

Banálisnak tűnhet, de mindig bizonyosodjanak meg róla, hogy ki az eladó. Gyakori “trükk”, hogy felszámolás-közeli cégre vásárolják meg az autót, ez a cég lesz az eladó, aztán mire kiderül a hiba vagy végigmegy egy per, valójában nincs kin behajtani a pénzt. Ebben a cikkemben írtam arról, hogy hogyan tudja ellenőrizni egy cég előéletét – tegye is meg!

Arra is figyeljen, hogy ott, Ön előtt írja alá az eladó a szerződést és a saját (saját cég) adatait írja be. Ha cég az eladó, akkor kérjen aláírási címpéldányt/aláírásmintát és a cégjegyzékben nézze meg, hogy jogosult-e az aláíró képviselni a céget.

Előre kitöltött és aláírt szerződést soha ne írjon alá az iratok ellenőrzése nélkül. Gyakran megesik, hogy nem íratják át a “kereskedők” az új autót, hanem kitöltik a szerződést annak az adataival, akiktől ők “vették”, majd az általuk talált vevőt írják be az eredeti szerződésbe. Mivel jár ez? Olyan, mintha az ismeretlen személytől vettük volna az autót: a kereskedő le fogja tagadni, hogy nála jártunk, az eredeti eladó pedig értetlenkedni fog, hogy ő soha nem látott minket, biztos nem fizet nekünk semmiféle javítást.

2. Az autó

Elindult az úgynevezett Jármű Szolgáltatási Platform, aminek a használatához Ügyfélkapura van szükség – ezt bármelyik kormányablaknál díjmentesen megcsinálják 10 perc alatt. A Platformon díjmentesen le lehet kérdezni a kocsik előéletét, a rögzített km-óra állásokat és a vizsgáztatáson készült fényképeket. Még nem tökéletes a rendszer, de a nyilvánvaló km-óra csalások megakadályozására már most is tökéletes.

A rendszer csak a magyarországi életutat tudja végigkövetni, így a külföldről behozott autókkal kapcsolatos csalásoktól nem véd – de lehet, hogy hosszú távon ez már egy érv lesz a nem 20 éves német BMW-k vásárlása mellett.

3. Milyen szerződést használjunk?

Nem szoktam ezt írni szinte semminél, de itt nyugodtan használják a netes mintákat. Nem azért mert annyira jók lennének: de a tulajdonváltozást csak akkor jegyzik be az önkormányzatnál, ha megfelel a szerződés bizonyos alakiságoknak – ezt rendszerint elrontják a laikusok a saját készítésű szerződésekben. Nagy biztosítók, alkuszok oldalán megfelelő mintákat találnak, ezeket nyugodtan használják – az évszámra figyeljenek, ne legyen “régi” a minta.

A szerződésbe írják bele a kocsi hibáit, illetve csináljanak sok képet (akár eladók, akár vevők) az átadáskor, később ne legyen vita abból, hogy milyen állapotú volt a jármű

4. Megtekintett állapotban…

A leggyakrabban alkalmazott fordulat, hogy “megtekintett” állapotban vettük. De mit is jelent ez? Jelenti a szemmel látható hibákat, illetve azt, hogy tudjuk, hogy egy 20 éves autónál bizony lesznek később javítási költségek, cserék – ezt nevezzük rendeltetésszerű elhasználódásnak. Az ilyen hibákért nem tudunk semmiféle javítást vagy cserét kérni, esetleg visszakérni a vételár.

Amit tehetünk – érdemes -, hogy vásárlás előtt szervizben megvizsgáltatjuk az autót, és rögzítjük azt amit ott mondanak. Így nem lesz vita az általános állapotról.

Mindig vigyenek magukkal festékvastagságmérőt – még autószalonba, új autóhoz is, ugyanis nagyon gyakran megsérülnek szállítás közben, aztán Önöknek már senki nem fogja elhinni, hogy Önöknél ilyen nem történt, az már egy “törött kocsi” lesz.

Festékvastagság mérés – Forrás: conrad.hu

5. Ha baj van…

Ha baj van, akkor készüljünk fel rá, hogy több tíz, esetenként több százezer forintos tételt fog ez jelenteni. Tavaly ráadásul úgy változott meg a polgári eljárásjog, hogy a perek nagyon nehezek lettek, ahova komoly szakértelem szükséges, hogy már egyáltalán be tudjunk adni egy keresetlevelet, így mindenféleképpen érdemes ügyvédhez fordulni.

VISZONT. Már a szerződésbe írjuk bele, hogy jogvita esetén az “XY” (ide írjuk be a legközelebbi járásbíróságot/kerületi bíróságot) Járásbíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Alapesetben ugyanis az alperes lakóhelye szerinti bíróságon kell pereskednünk – ami nem vicces, ha mi mondjuk Mosonmagyaróváron lakunk, az eladónk pedig debreceni lakos). Ezzel rengeteg pénz tudunk spórolni.

6. Mit kérhetünk ha lerohad a kocsi?

Alapvetően először is kijavítást vagy cserét tudunk kérni, ha ezek nem megoldhatók, akkor jön az árengedmény, végső esetben pedig vissza lehet csinálni az egész adásvételt – ez utóbbi szokott a legnehezebben menni.

Ha az eladó nem működik együtt, akkor hosszú pereskedés veszi kezdetét. Ezt meg lehet előzni, ha igazságügyi szakértővel átvizsgáltatjuk a hibát, mert az általa adott szakvélemény alapján jó eséllyel el tudjuk dönteni, hogy beleálljunk e egy perbe. Az ilyen szakvélemény beszerzéséről ebben a bejegyzésben írtam.

Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw


Követelések elévülése

Gyakran érkezik ügyfelektől a kérdés: “miért kell még mindig fizetnünk, 10 éve követelik rajtunk?!” A kérdés sok esetben jogos, ugyanis a polgári jog szerint nem követelhető egy tartozás bármeddig, az igények úgymond elévülnek, és akkor bizony hiába pereljük a másikat: nem lesz köteles fizetni.

Az elévülésről ebben a cikkemben is olvashat, ahol leírok egy olyan hibát, ami miatt nyugodtan főhet a követeléskezelők feje, ugyanis százával évülhettek el a követelések!

Az elévült követelések kifizetéséről

Mit is jelent az elévülés?

Az elévülés azt jelenti, hogy nem lehet bíróságon érvényesíteni azokat a követeléseket amelyeknél az elévülési idő eltelt – de csak akkor, ha erre az adós (tehát aki tartozik) hivatkozik, jelzi a bíróság részére. Ha nem hivatkozik rá, akkor hiába évült el, ugyanúgy ki kell fizetni. A bíróság ezt nem vizsgálja, sem pedig a közjegyző: az adósnak mindig magának kell szólni, hogy “elévülési kifogást” terjeszt elő.

Ha az elévült követelést magunktól kifizetjük, akkor visszakérni nem lehet – emiatt is érdemes résen lenni.

Mennyi idő alatt évül el egy követelés?

Általában öt év, de vannak kivételek. Ritkán, de előfordul például, hogy a szerződésben ettől eltérő időt kötnek ki a felek – ez esetben mindig meg kell nézni, hogy a szerződésbe mit írtak bele.

A különböző jogszabályok is megállapítanak eltérő elévülési időket. Az áramdíjakra például a villamosenergiáról szóló törvény 3 éves elévülési időt mond ki (ez korábban 2 év volt, de változott), a a gázszolgáltatásból eredő igények szintén 3 év alatt évülnek el. A tv és telefonos tartozások a hírközlési törvény szerint 1 év alatt évülnek el. Ezek csak példák és a ma hatályos állapotokat tükrözik, de érdemes mindig utánanézni, hogy az adott jogviszonyra vonatkozik-e speciális elévülési idő.

Az elévülési idő akkor kezdődik, mikor fizetni kellett volna, ezt nevezzük esedékességnek. Mindig az esedékességtől kell számolni az elévülési időt.

Akkor minden 5 éves tartozás megszűnt?

Nem. Vannak olyan esetek amikor az elévülési idő meghosszabodik (egy ideig nem telik) vagy újraindul. A meghosszabodást nevezzük nyugvásnak; ilyen akkor van, ha menthető okból nem tudják érvényesíteni a követelést – pl. mert nem tudják ki tartozik nekik, öröklés esetén.

Ami gyakrabban előfordul az a megszakadás. A megszakadás esetén mindig újraindul az elévülési idő. Akkor szakad meg az elévülés, ha az adós tartozáselismerő nyilatkozatot tesz, vagy ha módosítják a tartozást közösen a hitelezővel – ezért akar mindenáron minden faktorcég aláíratni valamilyen “tartozáselengedő” megállapodást, mert akkor tovább tud követelni.

Akkor is megszakad, ha peres eljárást (vagy fizetési meghagyásos eljárást) indítanak és ott érdemi döntés (többnyire ítélet) születik. De ha megindítják a pert az elévülési időn belül, az már elég ahhoz hogy ne évüljön el a követelés.

Mi a helyzet a fizetési felszólítással?

Itt nagyon fontos, hogy mikori a tartozás (mikor kötötték a szerződést, amiből származik a tartozás). Ha a szerződést 2014. március 15. napja előtt kötötték, ott megszakítja az elévülést az írásbeli fizetési felszólítás is. Az írásbeliség jelentőségéről ebben a cikkemben írtam, ahol kifejtettem, hogy lehetséges, hogy tömegével évültek el tartozások a hibás fizetési felszólítások miatt.

A fizetési felszólításnál fontos, hogy bizonyítani kell, hogy az adós átvette – ezért túl sok jelentősége nincs az egyszerű postai leveleknek. A felszólítást tértivevényes levélként kell küldeni, különben az adós könnyedén letagadja, hogy kapott volna ilyet – így az elévülés sem szakad meg, hanem le tud telni.

Ha már végrehajtás alatt van az ügy

Ha már született végrehajtható döntés, akkor már kizárólag a végrehajtási cselekmények és a tartozás közös megegyezéssel történő módosítása szakítja meg az elévülést – a fent felsorolt okok nem. Onnan tudjuk – többnyire – hogy már van végrehajtható döntés, hogy önálló bírósági végrehajtó jár el.

Az önálló bírósági végrehajtót soha ne keverjék össze a faktoring/behajtó cégekkel. A végrehajtó hatóság, a behajtó cégek pedig csak olyan jogokkal rendelkeznek mint a sarki kisbolt, ahová vásárolni jár – ne engedje, hogy fenyegessék.

Végrehajtás alatt is el tud tehát évülni az ügy, ezt úgy lehet megállapítani, hogy személyesen felkeresi a végrehajtót az irodájában és betekint az ügy aktájába. Ha talál két olyan bekezdést, ami között eltelt az elévülési idő, akkor a követelés elévült.

Ha elévült, akkor kérni kell a végrehajtótól az úgynevezett “Vht. 41. § szerinti eljárást”, s a végrehajtást ez alapján jó eséllyel meg fogja szüntetni. A Vht. 41. § szerinti eljárásról szerdai bejegyzésemben fognak olvasni.

Fontos: ha már végrehajtás alatt van az ügy, tehát önálló bírósági végrehajtó jár el, akkor már mindig csak a végrehajtón keresztül fizessen és kommunikáljon, a hitelezővel közvetlenül ne. Nem tud okosabb lenni a végrehajtónál, ha ő már képbe került, akkor a jutalékát így is úgy is ki kell fizetni, Ön tehát csak bukni tud, ha megpróbálja megkerülni.

Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw


Amitől a követeléskezelő cégek rettegnek

Sajnos sokan futnak bele a mai napig kényszerű vagy meggondolatlan hitelfelvételbe, vesztik el az állásukat vagy örökölnek tartozást idős, esetleg távoli rokonuktól. Ezeket a tartozásokat valamilyen módon rendezni kell, különben könnyen az lehet a vége, hogy elkezdik az ember fizetését tiltani, vagyontárgyait lefoglalni.

A napokban volt egy érdekes esetem, egy ügyfél örökölt néhai édesapjától tartozást, kb. 1 millió Ft értékben. A tartozást korábban megvásárolta a banktól egy követeléskezelő (ma divatos nevén “faktoring” cég), így ő követelt.

Itt lenne is egy fontos megjegyzés: a követeléskezelő nem hatóság, nincs semmiféle jogköre arra, hogy bármit lefoglaljon, inkasszót tegyen a bankszámlára vagy ezzel fenyegetőzzön. Pontosan annyi jogköre van, mint Önnek vagy nekem. Ha levelet kapnak, akkor a nulladik lépés legyen, hogy megnézik pontosan, hogy ki küldte. Lefoglalni és más kényszerintézkedéseket tenni csak önálló bírósági végrehajtó tud.

A követeléskezelők, pénzbehajtók, faktoringcégek csak fenyegetőznek ezzel, de ha nem indítanak hivatalos jogi eljárást, akkor amit állítanak, az egyszerűen nem igaz. Tehát ezek üres fenyegetőzések.

Akiket mindig vegyünk komolyan és minden tőlük érkező küldeményt vegyünk át: a közjegyzők és az önálló bírósági végrehajtók. Mert könnyen megégetjük magunkat ha nem.

És akkor az ügyről…

A pénzkövetelések általában öt év alatt évülnek el. Az elévülés azt jelenti, hogy bíróságon nem lehet követelni a fizetést – de a tartozás nem szűnik meg. Még ez a bíróságos szabály sem feltétlenül igaz, mert a bíróság az elévülést nem nézi magától, erre fel kell hívni a figyelmét; ha ezt nem tesszük meg, akkor nem veszi figyelembe és akkor is fizetésre kötelez, ha már letelt az elévülési idő.

A 2014. március 15. előtt kötött szerződésekre a régi Polgári törvénykönyvet kell alkalmazni. A régi Ptk. megengedte, hogy írásbeli felszólítások küldésével mindig újraindítsuk ezt az elévülési időt, így akár 20-30 évig is lehetett pert indítani, a bíróság megítélte volna.

Az ügyben az ügyfél is kapott fizetési felszólítást, látszólag minden rendben volt vele. De csak látszólag…

A megoldás, amivel elévült lehet a tartozás

A fizetési felszólításon szereplő aláíráson valami furcsa volt: sárgás pontok voltak az aláírás körül – ilyen a papíron sehol máshol nem volt. A levelet beszkenneltem és ránagyítottam, itt jött a “meglepetés”: az aláírást jól láthatóan körülvette egy négyzet, ami kissé szürkébb, sötétebb volt mint a körülötte lévő papír, jól kivehető kontúrral. Valami ilyesmi (az eredeti “aláírást” nem tehetem be:

Nyomtatott aláírás a papíron (kerettel szemléltetve)

A kerettel jelöltem a négyzet helyét: ez azt jelenti, hogy volt egy szkennelt aláírás, amit aztán kimásoltak és ezt nyomtatták ki színesben a papírral együtt. Az is látszik, hogy a négyzet nem szabályos: utólag próbálták a keret melletti színeltérést a “Paint” radír funkciójával eltávolítani, ezért vannak négyzet alakú betüremkedések a nagy négyzetben, ahol fehér a háttér.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A leveleket nem véletlenül kell aláírni. Ha kétség merül fel, hogy ki küldte, akkor írásszakértő is meg tudja állapítani, hogy valóban az írta alá, aki a levélen szerepel – így buknak le a hamisítók. Van ennek egy másik oldala is: ha céggel állunk szemben, akkor megint csak tudnunk kell, hogy pontosan ki írta alá, hogy tudjuk, jogosult volt-e a cég képviseletére.

Ha csak nyomtatják rá az aláírást, azt akár a cégnél éjszaka takarító személyzet is meg tudja tenni – azt ugye nem tudjuk ellenőrizni, hogy ki nyomta meg a “nyomtatás” gombot. Adalék az esethez, hogy több levelet is kapott az ügyfél, s mindegyik levélen pontosan ugyanolyan az aláírás minden egyes részlete – véletlen lenne?

Egy hasonló hiba miatt a NAV sorban bukja az adópereket, ugyanis sok esetben nem derült ki a határozatból, hogy a NAV részéről ki írta alá:

Jalsovszky Ügyvédi Iroda – forrás: www.jalsovszky.com

Korábban már a Pécsi Ítélőtábla is kimondta egy döntésében (BDT2017.57): “Az aláírás bélyegző lenyomata nem tekinthető sem aláírásnak, sem kézjegynek, mert nem köthető egyértelműen az aláíró személyéhez. A cégjegyzési jogot csak aláírással lehet gyakorolni, a névbélyegző használata cégjegyzésre nem alkalmas.” Ugyanezek igazak arra az esetre, ha az aláírást nem rábélyegzik a papírra, hanem már eleve úgy nyomtatják.

Ha nincs aláírva a fizetési felszólítás (hiszen csak nyomtatva van rajta a név), akkor álláspontom szerint nem derül ki, hogy a cég képviseletére jogosult személytől származik-e. Ha pedig nem tudom ki küldte, vagy az illető nem jogosult a céget képviselni, akkor az elévülés nem szakadt meg a fizetési felszólítással. Ha pedig emiatt eltelt az elévülési idő, akkor a követeléskezelő már nem tud beperelni (vagy elbukja a pert emiatt).

Úgyhogy jól nézzék meg az aláírásokat, lehet hogy az Önök tartozása is elévült!

A gyakorlat a követeléskezelőknél tömegesen fordult elő, hiszen gyakran egyszerre több száz levelet küldenek ki – igaz ez a követeléskezelőket képviselő ügyvédekre is -, nem írják alá mindet ahogyan a példa ezt mutatja.

Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw

Vállalkozás indítása

Sok ügyfélnél és ismerősnél látjuk, hogy piacképes tudással és szakismerettel rendelkezik, ennek ellenére alkalmazottként robotol éhbérért. Félreértés ne essék: a munka nem szégyen, sőt… …de ha feleannyi munkaórával kereshet valaki ugyanannyit, vagy ugyanannyi munkával kétszerannyit, mint alkalmazottként, akkor talán nem olyan nagy kérdés, hogy megéri-e vállalkozni.

Természetesen a vállalkozói létet csak minden árnyoldalával együtt lehet választani: a főnök után most az ügyfélnek lesz mindig igaza, a munkaidő nem 8-tól 4-ig tart, beteg is csak mértékkel lehet az ember, hiszen ha nem dolgozik, nincs bevétel sem.

De nem kell egyből fejest ugrani a mélyvízbe: az elején ki lehet próbálni a vállalkozást a meglévő állás mellett, így aránylag kevés veszteséggel is ki lehet szállni, ha úgy dönt az ember, hogy mégsem ez a neki való és megmarad inkább alkalmazottnak. A jó hír, hogy már nem is bonyolult mindezt megtenni, nem jár napokig tartó ücsörgéssel az önkormányzatnál, NAV-nál és a többi hatósággal, a folyamatok nagyobb része az számítógép előtt ülve is elvégezhető.

A mostani bejegyzésben kizárólag egy vállalkozási módozattal fogunk foglalkozni, de a későbbiekben sorozatot szeretnék ebből csinálni.

A mai téma tehát a KATA-s adózást választó egyéni vállalkozó.

Az egyéni vállalkozókról az egyik lényeges tudnivaló, hogy korlátlanul felelnek a felhalmozott tartozásokért, ez komoly visszatartó erő lehet, de a legtöbb vállalkozónál nem igazán tud felmerülni közös tartozás: egy mellékállásban angolt oktató tanár, egy hétvégente dolgozó vízvezeték-szerelő nem igazán tud komoly kárt okozni vagy más tartozást felhalmozni.

Lehet alkalmazottunk is természetesen, de az átlagos KATA-s vállalkozó egyedül dolgozik, többnyire szellemi vagy más, magas hozzáadott-érték tartalmú munkát, így én is erre fogok koncentrálni.

A KATA adózás

A KATA adózásról azt kell tudni, hogy az adó minden hónapban fix 25-50-75 ezer forint (választástól függően), ezért cserébe az iparűzési adón és az ÁFA-n kívül minden adókötelezettségünket letudjuk. Az benne a vonzó, hogy akkor is ennyi az adó, ha havi 1 millió Ft-ot keresünk, így százalékosan jobban megérheti, mint bármely más adózási forma.

A KATA adózás mellé rendszerint alanyi adómentességet is választanak az adózók. Ez az ÁFA-ra vonatkozik, ebben az esetben nincs ÁFA-tartalma a számlánknak (tehát nem kell mindent 27%-kal drágábban adnunk), ugyanakkor nem vagyunk jogosultak ÁFA-visszaigénylésre sem. Ez akkor kedvező nekünk, ha nincsenek beszerzéseink (egy kereskedő alanyi adómentesként az első hónapban csődbe menne) és rendszerint magánszemélyeknek szolgáltatunk – hiszen így olcsóbbak tudunk lenni, mint a nagy cégek, akik csak ÁFA-val növelten tudnak szolgáltatni.

Az indulás

Induláskor rendelkeznünk kell Ügyfélkapuval, ezt bármelyik okmányirodában (kormányablakban) meg tudják csinálni nekünk, ráadásul teljesen ingyen. Ezt követően a magyarorszag.hu oldalon kell rákattintani az egyéni vállalkozás menüpontra (ha épp nem ott van, rá is tudunk keresni):

Forrás: magyarorszag.hu

Itt egyszerű a dolgunk, csak ki kell tölteni a személyes adatainkat (nagyon figyeljünk arra, hogy pontosan egyezzen az igazolványokban szereplővel minden adat), ezt követően megadjuk a vállalkozás székhelyének címét. Ha ezzel is készen vagyunk, akkor ki kell választani a kapcsolattartási fiókunkat, itt a „KÜNY regisztrációhoz kapcsolódó tárhely”-et válasszuk ki.

A következő menüben tudjuk kiválasztani a főtevékenységünket, illetve a melléktevékenységeket. Csak olyan tevékenységet válasszunk, amihez értünk, rendelkezünk a megfelelő végzettséggel (bár sok tevékenységhez egyébként semmilyen végzettség sem kell). Ha valamit nem pontosan találunk meg, akkor kutakodjunk az ún. „M.n.s.” kategóriákban – ez „máshova nem sorolt”-at jelent.

Az adózási részt el se kezdjük olvasni, itt megjegyzendő az a jótanács, hogy amihez nem értünk, azt lehetőleg ne piszkáljuk – komoly pofonokba lehet ugyanis beleszaladni.

Ha alanyi adómentes KATA-s vállalkozók szeretnénk lenni, akkor ugorjunk egyből az Áfa-mentesség részhez: válasszuk ki, hogy alanyi adómentességet választunk, majd menjünk „A kisadózó vállalkozások…” részhez, jelentsük be magunkat kisadózóként, válasszuk ki hogy főállású kisadózónak minősülünk-e.

Leegyszerűsítve: ha nincs más állásunk, akkor főállású kisadózók leszünk. Ha van heti 36 órát meghaladó munkánk, diákok vagy egyetemi/főiskolai hallgatók vagyunk, GYED-en vagyunk otthon, akkor nem minősülünk főállásúnak.

A választás azt is meghatározza, hogy mekkora lesz az adó mértéke: a főállású adózó 50 ezret fizet, a mellékállású 25 ezret – illetve van arra lehetőség a főállásúnál, hogy 75 ezret fizessen, így magasabb jövedelem számít bele a nyugdíjba. Én ez utóbbi lehetőséget biztosan elfelejteném, most kifizetni évente 300.000,- Ft-ot arra, hogy 20-30 év múlva talán több nyugdíjat kapunk biztosan felesleges, addig még 20-30 alkalommal változnak a nyugdíjszabályok. DE azt nyomatékosan javaslom, hogy a 25 ezer Ft-ot, amit ezzel megspóroltunk tegyük be a bankba vagy vegyünk belőle állampapírt, így mai értéken (!) 6 millió Ft megtakarítással tudunk nekivágni a „nyugdíjas éveknek”, ha 20 évig így teszünk.

A munkavégzés jellegét is válasszuk ki. Jó hír, hogy a nyomtatvány nem nagyon enged hibázni: kiírja hogy mit töltöttünk ki hibásan vagy mit fejeltettünk el. Ezután még a nyilatkozatok vannak, de a véglegesítés után már csak a visszajelzésre és az adószámunkra kell várnunk.

A visszaigazolásban már szerepel az adószámunk és a vállalkozói azonosítónk, kezdhetjük az érdemi munkát. Vállalkozói igazolványra már nincs szükség, pusztán a szám is igazolja hogy vállalkozók vagyunk.

Indulást követően – határidős feladatok

5 napon belül be kell jelentkeznünk a Kereskedelmi és Iparkamarához, hogy be tudjuk fizetni az éves 5 ezer forintos díjat, amiért cserébe pótolhatatlan, máshonnan nem pótolható segítséget kapunk az iparkamarától (természetesen nem segítenek semmiben, ez egy kötelező sarc).

Ha alanyi adómentességet választottunk (tehát nem vagyunk ÁFA-körösek) akkor nem kötelező vállalkozói bankszámlát nyitnunk, persze ennek ellenére megtehetjük. Én személy szerint nem javaslom, a lakossági számlacsomagoknak jobbak a díjaik mint a vállalkozó számláknak. Ha ÁFA-körösek vagyunk, akkor 15 napon belül bankszámlát is kell nyitnunk.

15 napon belül be kell jelentkeznünk a NAV-hoz és az helyi önkormányzathoz is az iparűzési adó miatt, erre javaslom könyvelő segítségét kérni, ha nem szokott ilyen ügyet intézni, még akkor is, ha a későbbiekben nem veszi igénybe könyvelő segítségét.

Bélyegzőt nem kötelező készíttetni, de Magyarország a bélyegzők és fomanyomtatványok országa, rengeteg idegeskedéstől megkíméljük magunkat ha készíttetünk (az a 3 ezer Ft-ot talán még ki is bírjuk). Az ezzel foglalkozó cégek tudják hogy mit kell ráírni, nyugodtan rájuk bízhatjuk magunkat, egy dologról azonban ne feledkezzünk meg: ha KATA adózást választottunk, akkor a bélyegzőn legyen rajta, hogy „kisadózó” – mert kötelező.

Számlázás

Fontos: mindig adjunk számlát. Az adó mértékét valójában nem befolyásolja (csak az iparűzési adót), viszont ha lebukunk azzal, hogy nem adunk számlát, akkor még a gatyánkat is leperlik és a falu főterén szégyenítenek meg. Na jó, ez így nem igaz, de nem hiányzik se a bírság se az adónemből történő kizárás egy ilyen butaság miatt. Adjunk számlát. Mindig. Pont.

Mivel a számlatömb úgynevezett „szigorú számadású nyomtatvány”, így akárkinek nem adnak. A helyi papír-írószerben azonosítás után (ide vigyük az igazolást is a vállalkozási jogviszonyról) lehet vásárolni, itt felírják azt is hogy milyen sorszámút vettünk és azt is, hogy pontosan mikor.

Válaszhatunk online számlázást is, már évi kb. 10 ezer forintos díjazásért is találunk szolgáltatót. Ha nem nagyon ragaszkodunk a macskakaparással írt számlákhoz, az ügyfelek is szívesebben fogadják az ilyen online szolgáltatóknál kiállított számlákat. Azoknál biztosan nem rontunk el semmit, biztosan megfelel a NAV-nak és ha szükséges, akkor a NAV-nak történő bejelentést is automatikusan megteszik. Az ilyen program használatát külön be kell jelenteni a NAV-nak, célszerű ezzel is a könyvelőt megbízni.

A számlázáshoz kapcsolódnak az adózási tudnivalók és más trükkök, amit a jövő hétfői bejegyzésben fogok megosztani.

Ha tetszett a cikk, akkor kövesse Facebook oldalamat is a következő linken:

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw

Vissza lehet-e cserélni a karácsonyi ajándékokat?

Jön a karácsony, a szeretet/vásárlás ünnepe (kinek melyik a fontosabb…), sok bolt az éves forgalmának akár felét is bonyolíthatja a karácsonyi időszakban, pörög a gazdaság. A vásárlások összetorlódása miatt előfordulhat hogy több helyről kapunk ugyanolyan ajándékot, valamelyik megvásárolt műszaki cikk nem működik. Most azt nézzük meg, hogy milyen jogaink vannak ezzel kapcsolatosan.

Karácsony

Kötelesek-e árut kicserélni, ha nincs semmi baja?

Röviden: nem. 1990-től volt egy kereskedelmi miniszteri rendelet az üzletek működéséről, ebben szerepelt, hogy: „

  1. § (1) A vásárlástól számított nyolc napon belül a fogyasztó kívánságára a kereskedő, az üzletében vásárolt árut minőségi kifogás nélkül is köteles kicserélni, amennyiben az áru hibátlan és azt a fogyasztó még nem használta. (2) Egészségügyi, kozmetikai, alsóruházati cikket, gyermekjátékot – sértetlen csomagolásúak kivételével – valamint élelmiszert kicserélni tilos.”

A kereskedelmi miniszteri rendelet azonban csak 1997 februárig volt hatályban, jelenleg pedig már nincs ilyen szabály. Érdekes egyébként ez a szabály, mert jogászként időnként rácsodálkozunk, hogy az átlagember mennyire nincs tisztában a fogyasztói jogaival, annak ellenére, hogy ezzel kapcsolatban elég sok (bár nem túl jó) kampány van folyamatosan, egy mindössze 7 évig élő szabályra viszont még 20 év távlatából is nagyon sokan emlékeznek.

Az üzlet természetesen megteheti, hogy kicseréli az árut vagy engedi levásárolni az értékét, de ez ebben az esetben – tehát ha nincs minőségi hiba, csak nem tetszik vagy nem jó a méret, vagy van már olyanunk – kizárólag az üzlet jóindulatának köszönhető, nem tudunk reklamálni ha nem engedi meg.

Webáruházi vásárlás

Némileg eltér ettől az esettől ha „interneten” vásároljuk meg a terméket, ebben az esetben ugyanis a termék átvételétől számított 14 napig dönthetünk úgy, hogy mégsincs rá szükségünk: jogi kifejezéssel élve elállhatunk a szerződéstől. Ezt írásban célszerű jelezni az üzletnek (ha nagyobb értékű az áru, akkor a sima email mellett szoktuk ajánlani az ajánlott postai levelet is). Fontos: ezzel gyakran trükköznek az áruházak, de NEM az árut kell visszaküldeni 14 napon beül, hanem eddig az időpontig kell jelezni, hogy mégsincs rá szükségünk.

A termék visszaküldésére a nyilatkozattól számítva 14 napunk van, ennek költségei minket, fogyasztókat terhelnek („A fogyasztó kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését.”). Amíg nem igazoltuk, hogy visszaküldtük az árut, addig a vállalkozás nem köteles visszatéríteni a pénzt. Ha igazoltuk, akkor legfeljebb 14 nap alatt köteles visszatéríteni.

A kulcsszó itt tehát a 14 nap, ezt tartsuk észben, szinten mindenkinek mindenre 14 napja van, ha webáruházban (interneten) vásároltunk.

Vannak olyan termékek, amiknél ez az elállás a termék (vagy szolgáltatás) jellege miatt nem gyakorolható: ilyenek például a romlandó dolgok, egyedi megrendelések (pl. saját feliratos vagy gravírozott ajándéktárgyak), fehérnemű. Ezeknek a felsorolása a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésében található.

Műszaki cikkek

Gyakran megesik, hogy megvesszük a dvd lejátszót vagy más eszközt karácsony előtt 2-3 héttel, majd a csomagok kibontása után derül ki, hogy az eszköz nem működik, így megnyertünk egy újabb utat az üzletbe a két ünnep között, hogy aztán végig állhassuk a reklamálók/cserélni vágyok sorát, majd várjunk a szakszervíz válaszára hogy javítható-e vagy cserélni kell. Ezt el tudjuk kerülni könnyedén.

A fogyasztónak nyújtandó kötelező jótállásról szóló kormányrendeletben van ugyanis egy kevéssé ismert szabály: ha a műszaki cikk meghibásodását a vásárlástól számított 3 munkanapon belül észleljük és jelezzük is az üzletnek, akkor nem hivatkozhatnak arra, hogy az eszköz javítható, ill. ki kell vizsgálni a szervíznek, hanem kötelezően cserélniük kell egy ugyanolyan termékre (mármint nem teljesen ugyanolyanra, hanem egy működőre J ).

Ha tehát megvásároltuk a műszaki cikket karácsony előtt, akkor a hazavitel után egyből kapcsoljuk be, próbáljuk ki: ne aggódjunk, a megajándékozott is sokkal jobban fog annak örülni, hogy biztosan működik az ajándék, mint hogy 2 hetet kelljen rá várnia, míg valójában használni tudja. Ha nem működik, akkor egyből ki tudjuk cseréltetni és megkíméljük magunkat is és a megajándékozottat is egy kellemetlen élménytől.

Jótállás

A megvásárolt holmikra – ha vállalkozástól vesszük – szinte minden esetben kapunk kötelezően egy év jótállást. A jótállás abban különbözik az ún. kellékszavatosságtól, hogy jótállás esetén az üzletnek kell azt bizonyítania, hogy hibátlan árut adott el nekünk és mi tettük tönkre – kellékszavatosságnál nekünk kellene bizonyítania, hogy vacak volt amit eladott.

A kötelező jótállásal érintett termékek listája a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet mellékletében található. Mi a hallgatókkal úgy szoktuk egyszerűsíteni, hogy mire vonatkozik: ha 10.000 Ft felett van az értéke és kapható a Media Markt-ban, akkor biztos vonatkozik rá a rendelet. A boltban egyébként minden esetben adnak a termékhez ún. jótállási jegyet, tehát innen is fogjuk tudni, hogy vonatkozik rá a jótállás.

Milyen igényeink lehetnek, ha nem működik (hibás) a termék?

Elsősorban kijavítást vagy kicserélést lehet kérni. Itt szembe szokott menni a vállalkozó és a fogyasztó érdeke: a vállalkozó ki szeretné javítani (mert ez az olcsóbb neki), a fogyasztó ki szeretné cserélni vagy kéri vissza a pénzét. A jogszabály ezzel kapcsolatosan azt mondja ki, hogy a felek érdekeit mérlegelni kell, de alapvetően ha könnyen és jól javítható, akkor javítani kell, ha nem javítható vagy nem gazdaságos javítani (mert mondjuk egy műanyag pöcök tört el belül, aminek a javításához előbb 3 óra szétszedni az árut), akkor cserélni kell.

Ha a javítás vagy csere nem vállalható valamilyen okból, vagy nem áll a felek érdekében, akkor lehet kérni árleszállítást: ismerjük mi is. egy karcos Miele mosógép 250 ezer forintért nagyon drága, de ha ugyanez a gép már csak 120 ezer Ft-ba kerül, akkor már ki tudunk békülni a karcokkal. Ha még ez sem működik, akkor elállhatunk a vásárlástól: azaz visszaadjuk az árut, a kereskedő pedig a pénzt.

Fontos: sok kereskedő ilyenkor bepróbálkozik azzal, hogy nem ad vissza pénzt, hanem vásároljuk le nála (hiszen ez neki olcsóbb/jövedelmezőbb – a visszárut úgyis leköltségeli vagy visszakapja az árát a beszállítótól). Ilyet nem tehet meg, ha mégis megpróbálná, akkor azonnal kérjük a panaszkönyvet. Persze még egyszer hangsúlyozom, ez csak akkor van így, ha hibás volt az áru és ezért nem kell. Ha csak nem tetszett és a kereskedő jófejségből cseréli, akkor hiába is kérjük a panaszkönyvet.

Működik-e a fogyasztóvédelem?

Megint csak röviden: nem. Egyszer kíváncsiságból, hogy tudjak erről beszélni az órán „beleálltam” egy szavatossági vitába egy cipőbolttal: a feleségem cipőjének a talpa 2 nap használat után levált, visszamentünk a boltba, ahol azt mondták hogy elküldik javíttatni, ez nekünk nem tetszett, cserét kértünk.

Az üzletvezető próbált arról meggyőzni, hogy nem kérhetek cserét a jogszabály szerint, itt már felhívtam rá a figyelmét, hogy nem biztos hogy olyannak kéne ilyet mondania, aki ezt tanítja a jogászoknak és maga is ügyvédjelölt, de ez láthatóan nem hatotta meg. Érdekesség, hogy a fogyasztói tájékoztatóban 6-os (!) betűmérettel szerepelt a cseréről szóló tájékoztatás – minden más 12-es betűmérettel volt a papíron.

Ezt követően a kötelező körök: tettem bejelentést az illetékes kormányhivatalnál a tájékoztató miatt, hogy félrevezető és az pedig egyenesen undorító, hogy a fogyasztói jogok apróbetűkkel vannak szedve, míg minden más nagy betűkkel. Nem lepett meg a kormányhivatal válasza: nem tesznek semmit, mert nincs olyan jogszabály, ami előírja hogy a fogyasztói jogokról szóló tájékoztatásnak ugyanakkor betűkkel kell szerepelnie a papíron. Nesze neked fogyasztóvédelem…

Voltunk a békéltetőtestület előtt is: a testület igazat adott, de a testület „ajánlását” a cég nem köteles végrehajtani, csak ha ezt már az eljárás elején vállalta. Nem is hajtotta végre, tehát nem cserélte a cipőt.

Maradt volna a per, de bevallom őszintén, hogy szakmai kíváncsiságból azért inkább nem pereskedek. A tanulság az egészből, hogy még egy jogász sem tudta ezt az egész ügyet rendezni, ahogyan a nagy könyvben meg van írva. Ezért mindenki legyen nagyon résen és lehetőleg jó nevű, biztos anyagi hátterű helyeken vásároljon, mert a kis helyek vagy nem lesznek ott, vagy pedig úgysem fogják érdekelni a jogszabályok.

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw

Bosszantó beruházás a szomszédban? Van megoldás…

Az, hogy valami hatóságilag nem tilos, nem jelenti azt, hogy el kell viselnünk

Az úgynevezett szomszédjogokat az egyetemen gyakran tanítjuk egy 1983-ban történt esettel: a felperes szomszédja egy 26×8 méter alapterületű fekete fóliasátrat állított fel a kerítéstől 6 méterre, majd a szemben lévő birtokon is kialakított kettő darab 350 m2-es fóliasátrat azzal a céllal, hogy azokban néhány ezer csirkét felneveljen. Bár az állattartás nem tilos, azonban kimondta a bíróság, hogy ilyen mennyiségű zavarást – amit az ocsmány sátor kinézete, a rendkívül hangos szellőztető ventillátorok zaja, a gyomorforgató bűz okozott – senkinek sem kell eltűrnie, akkor sem, ha ez egyébként hatóságilag nem tilos.

Ez tehát a kiindulási alapunk: attól még, hogy valami hatóságilag nem tilos, mert mondjuk nem éri el a határértékeket, még zavarhatja a szomszédokat, ezt pedig nem engedi meg a Polgári törvénykönyv.

Szomszéd és szomszédjogok

Fontos: nem jelenti ez azt, hogy a szomszédnak mindig a mi kívánságainkat kellene lesnie, tulajdonképpen azt csinál a saját területén amit akar, még zavarhat is minket a mulatós zenével vagy amivel jól esik – ez belefér az általános emberi együttélésbe, mindig lesznek konfliktusok. A szabály az, hogy a szükségtelen zavarást nem kell elviselnünk.

Szükségtelennek az minősül, amivel nem kellett számolnunk: állandó éjjeli mulatozás egy csendes környéken, koncertek a város közepén, kőfejtő működtetése a családi házaktól néhány méterre, stb. A szomszéd itt nem csak közvetlen (telek-) szomszédot jelent, hanem mindenkit akire ez a magatartás hatással van.

Mi a helyzet akkor, ha mondjuk egy gyárat telepítenek az utca túloldalára?

A gyárakkal több probléma is van, ha a közelünkbe épül: senki nem lakik szívesen egy gyár mellett, mert 3 műszakban dolgoznak, maga a gyár is zajos, nagyon sok ember közelíti meg, árut hoznak/árut visznek, megindul a kamionforgalom, a gyárépületet kivilágítják és így tovább…

A magyar joggyakorlatban sajnos/szerencsére eléggé kiforrott az ehhez hasonló problémák kezelése, mert nagyon sok per volt korábban folyamatban a mobil-átjátszótornyok miatt, ezek tapasztalatait fel lehet használni.

Füstölgő gyárépület

1. Értékcsökkenés

A mobil-átjátszótornyoknál is megjelent az az érvelés, hogy senki nem szívesen költözik ilyen objektum mellé, ezért ugyanannak az ingatlannak kisebb lesz az értéke, ha egy ilyen áll mellette: valahogy kompenzálni kell a vevőit, hiszen ezt a zavaró hatást ő fogja elszenvedni később. Az minden esetben szakkérdés, tehát igazságügyi szakértőnek kell megmondania, hogy mennyit csökkent az ingatlan értéke a szomszédos gyárépítés miatt. A mobil átjátszó-torony létesítésével okozott kár megtérítése körében, az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőnek azt is értékelnie kell, hogy a torony egészségre gyakorolt káros hatásaitól való esetleges félelem a szomszédos ingatlan forgalmi értékét mennyiben csökkenti – de ilyen káros hatástól való félelem lehet az, hogy a kertben termelt zöldségeken és a füvön vastagon áll a szmog-lerakódás és a por a megnövekedett kamionforgalom miatt.

Több olyan eset is előfordult, ahol az értékcsökkenést a bíróság az ingatlan eredeti értékének 5-10%-ában állapította meg a bíróság a szakértői vélemények alapján; ezeket az összegeket kénytelen volt kifizetni az alperes a tulajdonosoknak.

Az értékcsökkenés miatti kártérítés vizsgálata során azt nézi meg a bíróság, hogy bárhogy máshogy – a szomszédok számára kevésbé zavaró módon – megvalósítható lett volna-e a beruházás: mondjuk a szervizút kiépítése az épület túlsó oldalán, amelyet így nem hallanának a szomszédok. Amennyiben volt másik megoldás, úgy a zavarás szükségtelen, mert volt más alkalmas megoldás is, tehát jár a kártérítés.

2. Az intimitásvesztés

Mindenki számára ismert az a nyugalom, amit a saját otthon, az ott eltöltött pihenés tud adni. Szerencsére a jog számára ez egy védendő érték: sikerrel léptek fel például azok a lakók, akik mellé egy sportpályát telepítettek, ahol még a késő éjszakai órákban is el kellett viselni a pályavilágítást, az odajáró fiatalok káromkodását, a labda monoton pattogását, amelyet messzire vitt a pályát borító betonfedés. Több százezer forintos nem vagyoni kártérítést kellett fizetniük azért, mert elvették másoktól a nyugodt pihenés lehetőségét, ráadásul a bíróság szigorúan lekorlátozta azokat az időszakokat, amikor a pályát használhatták – ez nem nyúlhatott bele a környékbeliek pihenőidejébe.

Itt azt állapította meg a bíróság, hogy amennyiben  az ingatlan tulajdonosa, a sportpálya létesítője annak használata során eltűri a szomszédok szükségtelen zavarását, nem állapít meg olyan használati szabályokat, amelyekkel a szükségtelen zavarás elkerülhető, felel a szomszédokat ért személyiségi jogsérelemért is.

3. Az utak megnövekedett terhelése

Egy olyan ügyben, ahol a felperesek lakóhelyétől nem messze üzemeltetett az alperes hulladéklerakót, az utakat pedig az alperes szállítójárművei használták a nap minden szakában arra kötelezte a bíróság az alperest, hogy a zajártalmak miatt fizessen a felpereseknek 1 millió 200 ezer Ft kártérítést és 700 ezer Ft nem vagyoni kártérítést. Emellett kötelezte arra is az alperest, hogy emeljen zajvédelmi falat. A konkrét ügyben tehát még csak nem is arról volt szó, hogy a szomszédban lett volna a szemétlerakó, azonban az átmenő forgalom hatalmas terhelést jelentett a környékbeli utakon.

A szükségtelen zavarás mértéke

Az, hogy a zavarás a szükséges mértéket meghaladja, nem szakértői kérdés, hanem a bírói mérlegelés körébe tartozik, amelynek során a felek érdekeinek egybevetett értékelésére is figyelemmel kell lenni. Tehát minden esetben azt vizsgálja a bíróság, hogy a konkrét felperesre milyen hatással volt a zavarás – egyik ember többet tűr, a másik kevesebbet, ezért a bíróságnak kell mérlegelnie. Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a per alatt megszűnik a zavarás? Erre azt mondja ki a bírói gyakorlat, hogy például a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével összefüggésben elvégzett munkákból származó zavaró hatás önmagában nem, a munkák indokolatlan elhúzódása azonban szükségtelen zavarásnak minősül. Ha pedig szükségtelen zavarás, akkor jár érte kártérítés is.

Milyen igényeink lehetnek?

A bíróságon alapvetően vagy pénzt lehet kérni, vagy hogy tiltsák el a másik felet a jogsértéstől – esetenként mind a kettőt. A pénznek is kettő típusú úgynevezett “jogcíme” lehet, az egyik kártérítés, a másik pedig a sérelemdíj.

A kártérítést akkor lehet kérni, ha a vagyontárgyunk (például az ingatlan) a jogsértő magatartás miatt kevesebbet ér, mint korábban. Ennek klasszikus esete, ha gyár települ a szomszédba – ilyen helyre nem szívesen költözik senki, ezért alacsonyabb áron tudjuk eladni az ingatlant. A kártérítés mértéke szakértői kérdés, így az esetek nagyobb részében igazságügyi szakértő fogja megmondani, hogy mekkora kárunk keletkezett.

A sérelemdíjat akkor lehet kérni, ha valamilyen úgynevezett személyhez fűződő jogunkat sértették meg. Ilyen lehet a magánlakás sérthetetlensége, a pihenéshez fűződő jog, amit azáltal veszítettünk el, hogy naponta százával érkeznek a teherautók a szomszédos gyárba. A sérelemdíj mértékét a bíróság mérlegelés alapján állapítja meg, hiszen itt nincs kézzel fogható kár, azt kell megnéznie ebben a körben, hogy mekkora kompenzáció lenne megfelelő ellentételezni az elszenvedett sérelmeket.

Összefoglalva

Nem minden jogellenes ami zavarja a szomszédokat. Ha azonban a zavarás átlépi azt a szintet, amit még – emberi számítások szerint – tolerálni kellene, úgy a zavaró személlyel szemben fel tudunk lépni. A polgári eljárásjog bonyolultsága miatt érdemes szakértői segítséget kérni, hogy ne azért bukjunk el egy amúgy megalapozott igényt, mert nem határidőben vagy nem jó módon próbáltunk igényt érvényesíteni. Ne feledje, csak az mondja azt, hogy a profi szakember drága, aki még nem próbálta ugyanazt a feladatot egy amatőrrel elvégeztetni – megérdemli, hogy jogi ügyekben is jó kezekben legyen, ragaszkodjon hozzá!

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kedvelje és kövesse Facebook oldalamat a legfrissebb jogi cikkekért a következő címen:

www.facebook.com/kovacslaw

Továbbképzésen… adótanácsadó leszek

Jó pap holdig tanul… …és a jó jogász is. Ennek jegyében iratkoztam be a PricewaterhouseCoopers (PwC) adótanácsadó képzésére.

Azoknak akik nem ismernék őket: a PwC egyike a világ négy legnagyobb adótanácsadó-könyvvizsgáló (és sok egyéb tevékenységet űző…) cégének, akiket BIG4 néven, azaz a Nagy Négyesként szoktak hívni (ide tartozik még a Deloitte, az Ernst&Young és a KPMG). Ezek a cégek a világ minden országában jelen vannak és egyértelműen csúcsminőséget képviselnek az adózás terén is.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Eddig a számviteli modul első két órája volt meg, és azt kell mondanom, hogy le a kalappal a képzést szervező előtt is, de a könyvelők előtt is, akiknek a kisujjukban van a számvitel!

Messze még a vége: 2020 májusában lesz az utolsó vizsgám, ezt követően bejegyzett adótanácsadóként is segíteni fogom ügyfeleinket. Jellemző, hogy máris azon töröm a fejem hogyan is lehetne egy ütős garanciát társítani ehhez, mert hiszek abban, hogy csak igazán kiváló módon érdemes valamit csinálni – középszerű már van elég.

…úgyhogy jó eséllyel ingyen lesz a tanácsadás, ha nem hoz legalább annyi megtakarítást, mint amennyibe a konzultáció került! 🙂 2020-tól várok Mindenkit!

CSOK-os ingatlanok és az ÁFA 2020-tól

Egy korábbi bejegyzésemben – melyet itt találtok – már foglalkoztam az 5%-os ÁFA kérdéskörével, és a 2019 végén megszűnő kedvezményes ÁFA szabályokkal, a téma viszont most is aktuális, hiszen változott a jogszabály. A mostani bejegyzésben kifejezetten azzal foglalkozom, hogy mi várható ezen a fronton 2020-tól az év végi szabálymódosítások fényében.

Fontos: a korábbi cikkhez képest változott a jogszabály, így ez a bejegyzés az aktuális!

5% ÁFA vagy 5 millió Ft ÁFA-visszaigénylés?

A kettő között a fő különbség, hogy egy vállalkozó legalább szerkezetkészig építi-e a házat vagy pedig több vállalkozóval végeztetjük a munkát – illetve a visszaigénylés csak CSOK-os építésre vonatkozik (vonatkozhat), az 5% ÁFA viszont minden generálos házra/lakásra. Azt, hogy mikor melyiket éri meg, mindenki számolja ki magának (!), általánosságban – csak a pénzügyi részét nézve – elmondható, hogy a drágább építkezéseknél már jobban megéri az 5% ÁFA.

Közös a visszaigénylésben és a kedvezményes ÁFA-ban is, hogy 2019 végén megszűnnek a mai formájukban, így érdemes áttekinteni, hogy milyen változások is lesznek.

Az 5%-os ÁFA változásai

Csak a teljesség kedvéért, így szól az ÁFA-törvény kapcsolódó módosítása:

“E törvény 2019. december 31-én hatályos 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontja szerinti lakóingatlan-értékesítés általános forgalmi adó mértékére a 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a 84. § szerint megállapított időpont a 2020. január 1. napjával kezdődő és 2023. december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogy

a) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagy

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.”

Ez azt jelenti, hogy azon építtetőknek, akiknek generálos szerződése van, végig tud menni az építkezése a kedvezményes, 5%-os ÁFA-val, amennyiben 2018. november 1. napját megelőzően kezdték az építkezést (leegyszerűsítve). Persze 2023 végéig be kell fejezni, de ez a korlát nemigen érinti a magán-építkezőket (a bejelentés egyébként is lejárna addigra), inkább a nagy társasház-projektekre vonatkozik.

Az 5%-os ÁFA tehát aránylag egyszerű, az ÁFA-visszaigénylőknek azonban kicsivel több problémával kell szembesülniük.

Az ÁFA-visszaigénylés

Azon CSOK-os építkezők, akik nem generálban építkeznek, a 16/2016. Korm. rendelet szerint kérhetnek ÁFA-visszatérítést a bekerülési költséggel megfizetett ÁFA-ra. A problémát a jogszabály határidőkre vonatkozó rendelkezése okozza:

“(3) Az adó-visszatérítési támogatás az (1) bekezdés szerinti költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, 2015. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2019. december 31-ig igényelhető.”

A szabály úgy szól, hogy a számlát 2015. január 1. napját követően kellett kiállítani (itt még bejön egy másik szabály a bejelentésre, tehát jó eséllyel nem tudunk 2015-ös számlát befogadtatni) és az igénylést 2019. december 31-ig le kell adni.

A problémát az okozza, hogy a folyósítás szakaszos, s egy-egy szakasz áttolódhat 2020-ra, ha nem lesz kész időben az épület. Több állásfoglalást láttam az illetékes minisztériumtól, hitelszakértők és jószándékú laikusok hozzászólásaiban, bejegyzéseiben, kb. a következő szövegezéssel (figyelem, a dőlt betűs részek idézetek, nem tőlem származó megállapítások!):

“A hatályos Újcsokr. 69. § (3) bekezdése értelmében a támogatás igénylésére 2019. december 31-ig lehet (hiánytalan) kérelmet benyújtani. Ebből adódóan, a 2019. december 31-ig befogadott és pozitívan elbírált kérelmek esetén várhatóan 2020. január 1-jét követően kiállított, az Újcsokr. feltételeinek megfelelő számlák is benyújtásra kerülnek majd.” Itt egyértelművé válik, hogy aki áfát szeretne visszaigényelni, nem kell jövő év végig befejezni az építkezést, sőt még a 2020-as számlák után is vissza lehet igényelni az általános forgalmi adót, ugyanis elég a kérelmet – hiánytalanul – beadni a bankhoz a fent nevezett dátumig!”

Problémák a minisztériumi állásfoglalással

A problémáim ezzel az állásfoglalással: (i) a minisztérium adta ki, nem a folyósító bank; (ii) nem bír kötelező erővel a bankra nézve; (iii) nem bír kötelező erővel a minisztériumra; (iv) nem bír kötelező erővel senkire nézve.

Sokan félreértik, illetve rosszul értékelik a minisztérium iránymutatását. A minisztérium iránymutatása annyit ér, mintha én írtam volna itt le – függetlenül attól, hogy engem vagy a minisztériumot mennyire tartjuk kompetensnek egy-egy kérdésben.

Egy 1992-es Alkotmánybírósági határozat (60/1992. (XI. 17.) AB határozat, ha rá szeretnél keresni) ugyanis megtiltotta az állami szerveknek, hogy jogszabályokat értelmezzenek: az ugyanis a bíróságok feladata. És azóta az a közmegegyezés, hogy a bíróságok nem alkotnak jogszabályokat, az „állam” pedig nem értelmezi azokat, mindenki megmarad a kaptafánál.

Egy jogvitában tehát kedves dolog, ha van minisztériumi állásfoglalásunk, de közel sem biztos, hogy annak megfelelően fog dönteni a bíróság – mert lehet, hogy ő nem úgy értelmezi.

Szélmalomharc a bankfiókkal?

De nem is feltétlen a bírósággal van a legnagyobb probléma itt: a kérelmet/számlákat a bankhoz kell benyújtani, és itt nem árt belegondolni, hogy hogyan is működik a bank: amikor „állami” pénzeket folyósít, akkor fokozott a felelőssége, hogy minden a jogszabályok szerint menjen, ha ugyanis felelőtlenül jár el, akkor nagyon meg fogják bírságolni érte. Így ha egy szabályt kétféleképpen lehet értelmezni, biztosak lehetünk abban, hogy úgy fogja értelmezni, hogy az állammal szemben biztosan ne legyen belőle baja.

Ha ez rossz a vele szerződő ügyfélnek, akkor megindítja a megfelelő jogi eljárásokat, aztán 2 év múlva megmondják, hogy hibázott, ejnye-bejnye, de az ügyfél akkor is 2 évet várt a pénzére ha igaza volt.

Időbeli átfutás = fél év a békéltető-testületig

Csak hogy érthető legyen: ha a bank azt mondja 2020 februárjában, hogy nem folyósít a januári számlák után, mert 2019 már elmúlt, akkor ezt meg kell panaszolni, ennek megválaszolására van a banknak 30 napja. A bank a 30. napon válaszol is, a válasz nekünk nyilván nem tetszik, ezért a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulunk, aminek a kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül kell döntenie (ez sem 90 nap lesz, mert a kérelmeket az ügyfelek rendszerint hiányosan adják be, így a hiánypótlási idővel meg fog hosszabbodni). Itt vagy megegyezünk a bankkal vagy nem. Ha nem, akkor csak a per marad. Vagy mehetünk eleve perre, ami ügyvédi és egyéb költségekkel jár…

Ezért nagyon fontos körültekintőnek lenni: ha nem vagyunk biztosak abban, hogy 2019 év végéig végzünk, akkor ne vegyük készpénznek azt, hogy majd a 2020-as számlákat benyújtva visszakapjuk az ÁFA-t.

Hangsúlyozom: én osztom azt az álláspontot, hogy a 2020-as számlák is jók lesznek, de az majd 2020-ban derül ki, hogy a bank is így lesz-e ezzel… Nagy koppanás lehet ez az építkezés végére, így mindenféleképpen tartalékoljunk némi pénzt arra az esetre, ha erre a problémára hivatkozással nehezebb lenne a folyósítás.

…persze az a legbiztosabb, ha leíratod a pénzügyi tanácsadóddal/hitelbrókereddel, hogy ha a bank nem fizet a 2020-as számlák után vissza ÁFA-t, akkor a tanácsadód, mint magánszemély zsebből kifizeti. Úgyis 100% biztos abban, hogy nem lesz gond a bankkal, mit neki egy ilyen papír… 🙂

1 2